Batikolt ing

Ha van egy jó ing szabásmintánk, ami bevált, ki- és felpróbált, akkor egész évben használhatjuk azt. Akár ünneplős blúzhoz, akár üzleties kosztümhöz, akár a hőségriadó idejére, pillekönnyű, ujjafeltűrősre.

Fotók itt is, a sztori a Burda oldalán olvasható.

Pillangós kockás Lynette ing

 Annak ellenére, hogy haragszom Lynette Scavo-ra (Született feleségek egyik címszerepe), hogy mindig „kockás inges anyuka”, otthon, az utcán, sokszor még az ágyból is kockás inges pizsamában mászik elő, le kell szögezni, hogy maszkulin ingei egytől egyig pihe-puha, jó minőségűek, gyönyörű színesek és általában élénk színű dekorszalagokkal díszítettek. A sorozat végénél tartok, elmondhatom, hogy már ismerem a ruhatára főbb darabjait, vannak kedvenceim is.

A teljes leírás ITT olvasható.

Applikált ing

A dekoráláshoz kiválasztott anyag ismerős lehet az állandó olvasóknak, és bár nem nevezhetjük szerény színválasztásnak, nekem kezdettől fogva nagyon tetszett. Ha már lúd, legyen kövér! És itt most a feltűnő színekre gondolok. ;-)

A teljes cikk itt olvasható.

Csíkos ing

Csíkos mintája és szabása miatt a klasszikus férfipizsamákra emlékeztetett, ezért úgy döntöttem, hogy ezt is összegyűrve-megtekerve fogom hordani, ahogy a múltkor készült Kikerics színű blúzomat is. Így jobb: most arra hasonlít, mintha most keltem volna ki az ágyból, egy jó nagy alvás után a klasszikus férfipizsamában. 
A teljes cikk itt.

Tavaszi kikerics

 A színekkel való hangulatalakítás és a jó idő csalogatása ránk fér, van egy olyan félelmem, hogy az idén a tavasz elmarad. Érdeklődés pedig lenne rá, de újra és újra mínuszokról, fagyokról és havazásról szólnak a hírek.
A további cikk a Burda oldalán olvasható, de a nagyíthatóság kedvéért ide is felteszem a fotókat.

Variációk egy témára 3.

Említettem az első hasonló címet viselő bejegyzésben, hogy két blúz készült a barátnőmnek, az ott említett, rózsaszín mintás anyagokból.
Az anyagmixelős részletmegoldásokról készült fotókat a Burda weboldalán tudjátok megnézni. 

Egyen ingben

(Majdnem) egyforma ingeket készítettem a család férfitagjainak. Ami megegyezik bennük, az a textil és a mintája; tyúklábmintás pamutszövet, hol fekete- fehérben, hol pedig drapp-barnában. Néhol fekete, néhol narancssárga, és van, ahol színátmenetes dísztűzéssel... (folytatás itt).

Só-bors mintás ing férfiaknak

Ritkán varrok férfiinget, az utolsó óta talán 10 év is eltelt, mégis könnyedén ment, élveztem a munkát. Sehol nem maradt látható varrásszél, sehol nem látszik tisztázás, mindent félfrancia varrással dolgoztam el.
Egy férfiing varrásának a legizgalmasabb része az ujjahasíték elkészítése és hogy odafigyeljünk, hogy a férfiaknak készülő öltözékeken a gombolás-pánt épp ellenkezője a nőinek!

Karácsonyi ajándék lesz, remélem tetszeni fog.

Blúz a joghurtos málnához

Azaz joghurt színű alapon málna és csokoládé színú csíkok. Olyan, mintha egy-egy kidomborodó „szalag” futna végig az anyagon. Ugye milyen szép?
Imádom az áthajtós blúzokat, mindig el is csábulok, bár elkészülte után mindig rájövök, hogy nem a legkényelmesebb viseletek közé tartozik. Hiába van rögzítve mindkét oldalon, a dekoltázs hajlamos szétnyílni, nem végezhető benne semmilyen tornamutatvány (pl. felveszek egy kabátot).
A nővérem mindig úgy próbálja a ruhákat, hogy „kapaszkodok a metrón”, „kapaszkodok a buszon”, talán még fekvőtámasz pózt is felvesz, na, ennél a ruhadarabnál ez nem működne.
Az eredeti Burda modell a nyakkivágás szélét eltisztázva behajtja, de az mozgás közben szétnyílik, látszik a tisztázás, ezért utólag úgy döntöttem, hogy ez így nem maradhat, szatén ferdepánttal takartam le a belső varrást. Ugye, hogy jobb így?
Az ujja nagyjából a térdemig érne, ezt kellene hanyagul felgyűrnöm, de ez sem tűnt hosszútávon kényelmes megoldásnak, ezért kihagytam. A derekamon végig kéne tekernem egy széles szalag megkötőt, ami nagyon csinos, de számomra előnytelen, tehát ez is elmaradt.

A lényeg, az „áthajtás”, az maradt, az oldalát sűrű gombsorral lezárva.
És végül egy friss fotó a mai naplementéről, az ablakunkból.

Spenótzöld ing

Ígérem, ez lesz az utolsó ing ezzel a szabásmintával. Sajnos jellemző rám, hogy ha egy fazon beválik, akkor gyorsan csinálok rá még egy-két ruhadarabot. Ez most igazából az első, ami nekem készült.
Talán még mindig érdemes vetni rá egy-két pillantást, hiszen egész más stílust mutat ugyanaz a modell más kelméből, más hangsúlyozással.
Hogy feldobjam a rugalmas, ultrakönnyű, de egyszínű pamutpuplint, ezúttal fényes – hímzőgépekhez használt – cérnával tűztem le a színéről (hogy ez tekercsben milyen gyönyörűen ragyog?!).
Az anyagot a pezsgőszín, pamutszatén szoknya anyagához választottam egy másik - még nem látott -, lilával együtt.