Marci

Tíz és fél éves, és főállású kiskamasz. A végletek embere, hol simulékony és kedves, hol annyira vidám, hogy csak úgy pörög, de egy pillanat alatt képes mélységes kétségbeesésbe zuhanni, és úgy sír, mint egy kisbaba. Általában nagyon büszke vagyok rá, és azt hiszem, minden rendben, aztán időnként derült égből villámcsapásként hatalmasat csalódok.

Sokkal jobban kell figyelnem rá, hogy kész van-e az összes leckéje és bepakolt-e mindent a táskájába, mert ilyen kis hanyagságok miatt hozott már egyest. Pedig azt hittem, négy év munkája most beérik, és ügyes, önálló ötödikes nagyfiam lesz, akinek ezek már nem okoznak gondot. És persze ügyes és önálló, mert egyedül buszozik a városba, most már nemcsak zeneiskolába, hanem kézilabdára is, és eddig még mindent megoldott. Csak egy kicsit szétszórt... (azt hiszem, láttunk már ilyet olyan huszonéve...)

A memóriája nagyon jó, könnyen tanul olyan tantárgyakat, amiket csak meg kell jegyezni, de a logikus gondolkodás nem az erőssége. A mindennapi életben sem, amikor valamit végig kellene gondolni, a végére járnni, de például a matematikában sem. A múltkor kifejezetten megijedtem, hogy ötödikben nem érti az osztás alapjait, és ez minden évben előjött, mióta tanulták. Újra és újra azt hittem, sok gyakorlással helyrehoztuk, már ért mindent, aztán amikor megint ráépülő tananyag jön, megint azt látom, hogy nem tudja. Tervezem elvinni egy matektanárhoz, szerintem kis segítséggel könnyen ráérezne.

Nagyon ügyesen zenél, én nem értek hozzá, de jó hallgatni, és szerepel is iskolai ünnepségen, falusi ünnepségen. Kedden klarinétozott az október 23-i ünnepen délelőtt az iskola, délelőtt az egész falu, sőt távolabbról érkezett vendégek előtt is.

Általában megy a veszekedés itthon a rendrakáson, a kamaszos "mit hol dobtam el" viselkedésmódon. Sokszor eldurran az agyam estére, mire mindent ezredszer mondok el, és olyankor nehéz arra koncentrálni, hogy máskor meg milyen ügyes. Mert például a múlt hétvégén megjött a fánk, és Marci az egész délelőttöt azzal töltötte, hogy segített Péternek betárolni, igazán keményen dolgozott. Máskor diót szedett, levelet söpört.

A kedvenc időtöltése, mióta újrakezdődött a tanév, a a barátaival való időtöltés. Bicikliznek, tekeregnek a falu körül, bunkereket építenek és fedeznek fel. Ezzel összefüggésben tegnap fordult elő először, hogy indultunk kirándulni, és ő azt mondta, inkább itthon maradna, mert ha velünk jön, akkor nem tud találkozni a barátaival. Ez is eljött... Megengedtük neki, azzal a feltétellel, hogy maga után rendet rak, mielőtt elmegy, és az összegereblyézett levelet a fa alól elszállítja a tűzrakóhelyhez. És ha nem vagyunk itthon, Marika néni a főnök. Kicsit néha aggódtam a délután folyamán, de mire hazaértünk, már ő is itthon volt, pontosan hazaért fél hétre, ahogy mondta, a levelek elszállítva, a dolgai rendben. Ilyenkor meg azt érzem, talán beérik a gyümölcs...

Helyzet

Túlestünk Péterrel egy könnyebb hasmenős víruson. Csak onnan tudjuk, hogy vírus volt és nem gyomorrontás, mert ahhoz képest meglepően legyengített engem is, őt is. Lehet, hogy Regőnek is ez volt, mert ő meg még vasárnapra virradóra hányt egyet, de aztán semmi, ennyi volt az egész, elkönyveltem rejtélynek. Mondjuk ahhoz túl sok idő telt el, hogy ugyanaz legyen: én szerda délután lettem rosszul, Péter meg tegnap. Azóta kb. gyümölcsön meg folyadékon élünk, ma már ettünk egy kis natúr sült csirkemellet is. A gyerekek szerencsére nem kapták el, az említett Regőn kívül, már ha az az volt, de azt hiszem, ezt nem ragozom tovább :)

Az említett Regő egy világ leghisztisebb kisdinoszaurusza. De nagyon érdekes vagy ő maga, vagy a másodikgyereksége - Marci totálisan ki tudott akasztani és az önuralmam peremére taszítani a dackorszakában, Regőnél meg már úgy látom, ezt is annyira édesen csinálja, hogy igazán komolyan nem lehet rá haragudni. Persze van, írtam itt is, amikor szakad a cérna és kiabálok vele, meg popsira csapás is előfordult már, amit utólag is bánok, de az általában miattam, az én idegességem, türelmetlenségem miatt van. Ha sikerül megállnom és ránéznem egy pillanatra, akkor látom, milyen tündéri, inkább megsajnálom, és könnyebben meg is oldódik az aktuális konfliktus. És amiben ő nagyon nagy: le tud állni akarattal! Nem mindig megy neki, de sokszor előfordul, hogy ha kérem, szépen mondja, így nem értem, ügyesen hagyja abba a hisztit, hüppög még kettőt, nagy levegőt vesz, és teljesen higgadt hangon szólal meg. Csak lesek, mekkora akaraterő kell ehhez egy ilyen kicsi emberben?

Azért dinoszaurusz, mert ő mondja, hogy az :) Sokszor úgy jövünk haza az oviból, hogy ő dinoszauruszkiáltásokkal kerget engem, én meg szaladok :) De más állat is sokszor: elkezd mászni a padlón, és kérdezi, hogy ez milyen állat? Ma épp tehén volt, és hozott nekem tejet, meg egy ceruzával a szájában mászkált: szénát evett.

Az oviban ügyes, eleven, fiús, de sokszor meséli például, hogy főzött a babakonyhában. Tegnap Klaudiának gombát :) Az evése okoz gondot, nálunk nem jött be, hogy majd az ovival ugrásszerűen javul, de én annak is örülök, ha időnként megeszik egy levest vagy főzeléket.

Mostanában a kedvence A kíváncsi kiskutya című mesekönyv, ez olyasmi, mint  a Kisvakond, ugyanaz a rajzoló. Két mese van benne, karácsony óta szinte mindennap ezt meséljük, már tudja is kívülről, sőt, néha velünk is eljátszatja. Mese után apával szokott vicces rövid videókat nézni, többnyire állatosakat, aminek az a feltétele, hogy fürdéskor ne úsztassa el a fürdőszobát. Na, ma bejött, amikor zuhanyoztam, és látta, hogy a függöny alatt kicsit kiment a víz. Rögtön mondta is, hogy akkor nem videózhatok :)

Marci állandóan témazárókat ír, jön a félévzárás, kemény időszak ez, de jól veszi. Nagyon nem kell külön készülnie rájuk, de a matek hármas lett... Kétszer írták meg, mert elsőre nagyon rossz lett úgy nagyjából az egész osztálynak, neki mindkétszer hármas, de másodszor közelebb a négyeshez. Viszont ahogy elsorolta, hogy mennyi feladat volt, hát kíváncsi vagyok, hogy én meg tudnék-e oldani ennyit 45 perc alatt. Ezzel együtt is négyesre áll, jó lesz a bizonyítványa: humán tárgyakból ötös, matek és környezet négyes. Nagyjából ez szokott lenni, mióta vannak tantárgyai. Vele is küzdök, sajnos nála már nem aranyos, ami Regőnél még az, nehezen is éli meg, hogy ő a nagy, és olyankor mesélek neki arról, amilyen akkor volt, amikor ő volt ennyi idős. Hogy akkor egyedül ő volt nekem, és csak az övé volt minden figyelmem, és a tesóinak ez már, akármennyire is szeretném, nem juthat. (És mindig eszembe jut, hogy amikor ő ekkora volt, mint most Regő, éppen szakítottunk az apjával... szóval nem volt minden szempontból olyan irigylésre méltó. De a pozitívumokat akarom erősíteni benne.)

Közben viszont olyan szeretetteljes, bújós, okos, érdeklődő, hogy öröm ám vele. Neki most a Tüskevárat olvasom, pár napja kezdtük, hát, nem tudom, hogy a könyv miatt vagy csak a mesélés hangulata miatt, de mindig többet kér...

Csongorról meg már meséltem :) Azóta is gyakorol, 3-4-5 lépéseket megy naponta többször, és rettentően örül magának. Mi meg neki :)

Linkajánló

Marcinak mostanában nehezen ment a szorzás-osztás. Kicsit lehet, hogy túl gyorsan haladnak az én ízlésemnek, nincs igazán ideje a tanultaknak, hogy mélyre kerüljenek, készséggé érjenek. Keresem a játékos lehetőségeket, amik nem az unalomig gyakorolt példákkal segítenek neki és taníttatják meg vele észrevétlenül azt, ami nehezen megy, vettem például szorzós-osztós LÜK füzetet. Illetve a nyuszi hozta :)

Kicsit meglepett, hogy ma az iskolából hazajőve ő maga ajánlott egy honlapot, amin feladatokat szoktak megoldani időre, villámkérdés jelleggel, ezt. Pár tesztet rögtön meg is csináltunk, és érdekes módon tíz másodpercen belül rávágta a helyes megoldásokat, egyszer 90, egyszer 95 százalékos lett. Talán mert így mégiscsak más a szorzás is, ha a számítógépes játék álarca mögé bújik...

A másik oldal, amit ajánlok, egy személyiségtesztes honlap, már egyszer megcsináltam, de akkor nem mentettem el, most viszont újra rátaláltam. Rám elég jól illik a jellemzés, én ilyen vagyok. Szerintem ez elég alapos, nem olyan kis vacak, mint amilyeneket az újságokban találni, bár én azokat is szeretem, csak nem veszem nagyon komolyan a végeredményt. Ennek viszont már valamennyire igen.

Nyílt nap és oltás

Nem valami fantáziadús bejegyzéscím, most nem tellett több tőlem :) Ma jól szervezett sétára mentünk a két kicsi fiúval és Marika nénivel. A szervezés lényege az volt, hogy nekem tíz órára oda kellett érnem az iskolába, ugyanis ma az első három órában nyílt napot tartottak, bemehettek a szülők is megnézni a tanórákat. Én a harmadikra mentem, pont matekra, addig a mama sétált a kicsikkel. Csongor elaludt a babakocsiban, így vele nem is volt semmi gond, gyakorlatilag csak Regővel kellett foglalkoznia.

Marci matekórája egész élvezetes volt, minden tanévben láttam eddig egy órát, és egyre jobban tetszett. 

Gyanús, hogy azért, mert a tanító néni elsőben is ugyanúgy tanított már, mint harmadikban, csak mostanra a gyerekek is felnőttek hozzá. Korábban hiányoltam a játékosságot, a mozgást, most már megfelelőnek éreztem. Láthattam az interaktív táblát is működés közben, Marci is használta, nagyon szerették a gyerekek. Én talán kicsit maradi vagyok, vagy talán nem aknázták ki teljesen a táblában rejlő lehetőségeket, de azon kívül, hogy a tanítónak időt és energiát spórolt, nem láttam érdemi különbséget a hagyományos tábla és kréta, meg az interaktív tábla között. Pont ugyanannyira volt interaktív a kettő :) 

Az óra témája az űrmérték, mértékváltás volt, röpködtek a literek, hektoliterek. Tetszett, hogy igaziból, vízzel és fecskendővel, mérőpohárral, kancsóval is mértek, ez sokkal érdekesebb volt, mint a tábla, a végén már spontán kórusban számolták a gyerekek, hány decis mérőpohárnyi vizet lehet tölteni a literes kancsóba.

Marci a táblánál:

Sikerült végigülnöm az órát, minden rendben volt közben a kicsikkel is. A következő programpont Csongor két hónapos mérése és oltása volt. Szép nagy baba: 6280 gramm és 60 centi, a doktornő hirtelen azt hitte, hogy már három hónapos, meg hogy megduplázta a születési súlyát. Utóbbi még arrébb van, így jár, aki nagynak születik :) Megkapta a két oltását, sírt nagyon szegénykém, az orvosi vizsgálat szerint pedig vele is mehetünk a gyereksebészetre... Ez valami alkati dolog lehet, hogy mindkét kicsi fiamnak sérvei vannak meg hereproblémái: Csongornak vagy vízsérv, vagy valódi heresérv. Előbbi felszívódik, utóbbit műteni szokták... hát, nem tetszik. A mellduzzanata rendben, az ő korában még normális, az arcán a kiütés sem allergiás. Összességében gyönyörű, jól fejlődő, ügyes kisbaba, nagyon tetszett mindenkinek :) Nekem is!

94 százalék

Nakéremszépen. A múlt héten egy kétségbeesett délután magántanárt akartam fogadni, vagy Gyereketető Virágnál körülnézni, hogy hogy lehet segíteni egy harmadikos gyereken, aki teljesen elakadt, és bajok lesznek itt a matekkal, és hogy lehet kémikus valaki, aki a harmadikos mateknál elakad, de néha úgy tűnik, még valahol annál lejjebb akadt el, és azért vannak gondjai most... Szóval Marci nemegyszer szenvedett itt a leckével, leblokkolt, nem tudott tízest átlépni az összeadásban, eléggé megijedtem vagy kétségbe is estem talán. Azért azt gondoltam, alszom még rá egyet, kicsit jobban figyeltem, és gondoltam, meglátjuk, most jön a félév, mi lesz. Nagyon biztattam, hogy koncentráljon, ott legyen agyban, amikor a félévi felmérő lesz, mert itthon ezt is gondnak láttam többször, hogy elbambul, mással foglalkozik leckeírás közben. Már felkészültem a félévi hármasra...

Erre ma hazajön Marci, és hozza a tájékoztatót, beírtak egy csomó jegyet. A tanító néni sajnos kampányszerűen írja a jegyeket, a naplót vezeti, aztán nagyjából havonta átírja a tájékoztatóba is. Matek félévi témazáró ötös, 94% :). Nagyon szuper! Ugyanabból az anyagból, műveletek háromjegyű számokkal :) Ezzel együtt úgy néz ki, ötös lesz a félévi bizonyítványban. És egyébként is elég fényes lesz, olvasás ötös, nyelvtan is (vagy az lehet, hogy négyes?) ének nagyon ötös, kitűnő, akkor a matek ötös, ha jól emlékszem, a környezet nagyjából 4,5-re áll, kell egy kis jóindulat :), számítástechnika ötös, testnevelés is, technika talán négyes, és a rajz imbolyog a hármas és a négyes között, de ezek nem zavarnak, a kézügyessége sose volt jó. A hármas kis kozmetikai hiba lenne, tanítónéni helyében én megadnám a négyest csak a bizonyítvány esztétikai kinézete kedvéért, de ha nem adják, az se baj :)