Hogyan és hogyan ne

Íme Zsuzsi az utolsó előtti stádiumban. A kiszabott részeket egyenként applikáltam fel, kezdve a legalsó rétegtől. Sokkal könnyebb és egyszerűbb a dolog, ha van otthon két oldalú, ragasztós közbélés, mert akkor egyszerűen az anyagra vasalhatóak a részek és csak körbe kell varrni. Nekem nincs, de már felírtam a listámra a mindenképpen beszerzendők közé.
Tehát Zsuzsi, fejvesztett állapotban:

A kalapját rágombostűztem és egy szimpatikus sarokban elkezdtem a körbehímzést.

A száltól jobbra, pár milliméterrel az applikálandó részbe kell ölteni, úgy, hogy ismét visszaöltünk a szélére, egy képzeletbeli merőleges vonalában. Hmm... ez kissé túl matekosra sikerült, de a képen talán jobban látszik.

A szálat meghúzva, az öltés szépen kifeszül.

Így néz ki pár öltés után. Nekem soha nem sikerül szép egyenletesre, de törekszem rá.

Ilyen módon körbehímezzük az applikálni kívánt darabot. Végeredmény: Zsuzsi kalapban.

Khmm... Izé... Az egyik kezecskéjét a nagy igyekezetben lefelejtettem. Olyan picike, hogy aljas módon meglapult az asztalon. Szóval, ez lenne az így ne!

Most már az én Zsuzsim bizony félkezű marad. Minden esetre, legközelebb jobban fogok figyelni.

Újabb táskák készülőben

Újabb két táskát gyártok a jövő hét végére, amikor a barátnőmmel találkozunk. A két kislányának volt nemrégiben névnapja, illetve szülinapja, és őket szeretném meglepni valamivel.

Egyenlőre csak kiszabtam a részeket, amiket majd kézzel fogok az anyagra applikálni, miután vasaltam rá vetexet, hogy némi tartása is legyen, és ne legyenek annyira átlátszóak a világosabb részek.

Barátoktól névnapomra

Múlt héten volt a névnapom, és kedves barátaim örvendeztettek meg ezekkel a szépségekkel.

Drága Naomi barátnőmtől kaptam ezt a csodás faliképet. Be kell vallanom, hogy azóta Zoé szobájában díszeleg, mert mihelyt meglátta, már vitte is... amit nem is csodálok... Így is minden nap gyönyörködhetek benne.

Bogitól pedig megkaptam a világ legfinomabb teáját (nem csupán költői túlzás, hanem tényleg az), és egy mintaívet, ami természetesen házikós. Máig nem értem, hogyan tudták így eltalálni a házikók iránti töretlen vonzalmamat... :-)))

... és nem utolsó sorban, A VIRÁG. Őt is Bogitól kaptam, majd lefotózom, ha kinyílott, mert eszméletlen szép virága van.

Még egyszer köszönöm szépen nekik a kedves ajándékokat!

Almazselé közkívánatra

Páran kértétek az almazselé receptjét. Íme:

Az almát megtisztítom és felkockázom. Pucolás közben folyamatosan locsolgatom egy citrom levével, melynek a reszelt héját is az almához teszem. Mikor már kb. 1,25 kg-nyi almám van, akkor hozzáadok 0,5 kg cukrot, 1 kávéskanál őrölt fahéjat és ezzel jól összefőzöm. Mikor az alma már megpuhult, akkor konyhai mixerrel, vagy turmixgéppel pürésítem. Egy keveset kiveszek belőle és ehhez hozzákeverek 1 tasak zselésítő befőzőszert, majd a többihez adva még egyszer alaposan átforralom. Még forrón üvegekbe töltöm, lezárom és szárazdunsztban hagyom kihűlni.
Lehet bele tenni még őrölt szegfűszeget vagy gyömbért is - esetleg a végén egy kevés Calvadost. Ha karácsonyi lekvárt szeretnék, akkor hozzáadok még narancslevet és narancshéjat, meg egy jó nagy adag mézeskalács fűszerkeveréket is. Linzerekhez szuper!

Hétvégi termés

Hét végén sem tétlenkedtem. Megcsináltam a SAL soron következő mintáját, a szeptembert. Nekem valahogy ez a minta kilóg a sorból... vagy csak egyszerűen nem tetszik... méghozzá nagyon nem. Összhatásában nincs semmi baj vele, de nem illik a többi közé. Főleg a lila szín miatt. Most nem volt kedvem variálni vele, kibontani pedig végképp nem fogom - tehát így marad.

Az alma szezon is megkezdődött, ami meg is látszik a konyhámon. Tele vagyunk ilyen-olyan almákkal, hála a nagymamiknak. Hét végén próbáltam egy kicsit leredukálni a készletet, de újabb adag érkezett - úgyhogy semmi látható nyoma sincs a munkámnak.
Készült egy adag fahéjas almazselé, és két almás püspökkenyér is. Ja, nem is újságoltam, hogy megjavították a sütőmet! :-)

ALMÁS PÜSPÖKKENYÉR

HOZZÁVALÓK: 50 dkg reszelt alma (tisztán mérve), 30 dkg kristálycukor, 1 tojás, 30 dkg rétesliszt, 1 zacskó sütőpor, 5 dkg durvára vágott dió, 5 dkg mazsola, 5 dkg cukrozott gyümölcs vagy narancshéj apróra vágva, 1-1 késhegynyi őrölt fahéj és szegfűszeg, csipet só, vaj és liszt a forma kikenéséhez
A reszelt almát habosra keverjük a cukorral, illetve addig kevergetjük, míg a cukor fel nem olvad. Ekkor hozzákeverjük a tojást, a sütőporos lisztet, és a többi hozzávalót. Egynemű masszává keverjük. Két őzgerincformát kivajazunk és kilisztezünk, majd háromnegyedig töltjük a masszával. Tetejére, olvasztott vajjal megkent alufóliát rakunk és először forró, előmelegített sütőben 10 percig, majd közepes hőfokon legalább egy órát sütjük. Utána levesszük róla a fóliát és tűpróbával ellenőrizzük, hogy teljesen átsült-e. Még melegen kiborítjuk a formából és hagyjuk teljesen kihűlni. Folpackba vagy alufóliába csomagolva, hűvös helyen, sokáig eláll.
Na, ezt az utolsó fázist még nem sikerült ellenőriznem. Nálunk nem áll el sokáig.

Új maci született

Kislányom óvódájában megkértek, hogy csináljak egy csoport-táblát a Maci csoportosoknak is. Zoé a Süni csoportban kezdte, tavaly Nyuszi csoportos volt és idén is az. Nem nagyon értem ezt a rendszert, de rákérdeztem a tavalyi év végén, hogy akkor most a csoportjuk megváltozik-e, és azt mondták, hogy nem. Titokban kicsit örültem, hogy nem kell egy újabb képet kihímeznem, de aztán az egyik kedves óvónéni megkért, hogy csináljak mégis egyet. Már két csoportnak van és a macisok is szeretnének egyet.

Így születhetett meg ez a macika:


Itt még nagyon csupasz szegény...

... itt viszont már szép szőrös.

Volt is itthon sárga anyagom, ami éppen illett hozzá, így azzal kereteztem.

Díszítésképpen pedig két apró kis mancsot kapott a sarokba, amiből sajnos nem sok látszik messziről. Közelről viszont egész helyesek.

Szolgálati közlemény

Kedves Mindenki!


Örömmel tudatom az érintettekkel, hogy végre-végre sikerült megnyitnunk a saját, különbejáratú boltocskánkat. Szeretnélek meghívni Titeket, hogy látogassatok meg minket itt is.