Szóval az elejéről: ha minden igaz napokon belül megszületik a barátnőm kislánya. Neki készül az egyik aktuális munka. Egy FRC babaértesítő. Gondoltam egy merészet és a korábbi bejegyzésben mutatott saját festésű rózsaszín vásznamra készül, pedig a kép alapvetően kékes ;) A kezdeti öltéseknél elgondolkodtam, milyen is lesz ez készen :O Aztán, ahogy alakult a minta kezdtem barátságosabb pillantással nézni rá... Akkor nyugodtam meg, amikor a - nagyszerű, beszélgetős, elmélyülős, összenevetős - talinkon megmutattam Ninának és neki tetszett.Nina már nagyon kedvesen beszámolt a találkozónkról.
Ő volt az első, akivel "minitaliztam" és annyira jóóóó volt! De tényleg, minden szépelgést és cukormázat félretéve nagyon jó volt megsimogatni a kincseit, beszélgetni, rácsodálkozni, hogy mennyi közös van bennünk... Legfőképpen találni egy jó embert, újra!
Ja, a kép ;) Ennél már több van belőle, de nem fotóztam... még
Pénteken az iskolából hazafelé jövet a mininőm kitalálta, hogy ő islert enne... Ugyan cserkésszük már be a közeli cukrászdát ;) Határozott nemet mondtam, de megbeszéltük, hogy otthon nekiállunk és sütünk mi magunknak ;)
Az alkotás folyamata: Hiába, no... A süti az süti.
Ja a legújabb izgalom számára: mi kell ahhoz, hogy valaki köthessen? Valahogy nem elégítette ki a válaszom, hogy kötőtű és fonal. Már sejtem, hogy mi lesz a névnapi, karácsonyi ajándék egy része ;)))))