Bocika gazdát keres / Bocika needs a home

Friss hírek: BOCIKA SIKERESEN GAZDÁRA TALÁLT! :) Szívből kívánjuk a legjobbakat!

Bocikát altatás elől mentették egy gyepmesteri telepről, jelenleg egy befogadónál (ivartalanítva, oltva, féregtelenítve) vár végérvényes gazdira Szigethalmon.

Ideiglenes befogadója ezt a leírást adta róla:

Kb. egy éves lehet, a fogai és viselkedése alapján. Labda- és kajamániás. Igen sportos gazdit kíván, aki elviseli „ragacs” természetét is. Bújós, állandóan simiztetné magát vagy labdázna összeesésig. Megrögzött gyíkvadász. Etetésnél még különzárom a többiektől, mert egy perc alatt felszív mindent és hajlamos (lenne) elorozni a másikét, úgy, hogy némi verekedéstől sem riad/na vissza.

Labdán hajlamos huzakodni más kutyával, de kezelhető az agresszorkodása. Kan, de már nálam ivartalanítódott. Másik kan kutya mellé is ajánlott, amennyiben a másik nyugodt és némi hisztivel nem lehet verekedésbe hajszolni. Szuka mellé teljesen alkalmas. Saját macskával összeszoktatható, az idegeneket inkább vadászná. Gyerekkompatibilis, imád a gyerekekkel futkosni, ezt minden ruhára csimpaszkodás nélkül teszi, nem kapkod. A labda visszaadásával vannak „gondjai”, morgolódik, de egy határozottabb, nem félő gyerek simán elveszi tőle. Pl. a kisfiam. :)

Nem szökős, nem keresi a menekülő útvonalakat, de a nyitott kapun hajlamos kificcenni. Nem ugatós, csak ha tényleg van valami (postás jön). Játékot, fát nem lehet széthagyni, mert szépen szétforgácsolja és megeszi. Nagyon eszes és labdával, jutalomfalattal jól motiválható. Megfelelő foglalkozással igazi álomkutty válhat belőle.

Ha nagyon melege van gödörásásra hajlamos. De csak olyat ás, amibe bele is fekszik... :D Fésülködni nem nagyon szeret. Szobatiszta, legalábbis amikor a műtét után a lakásban volt, nem pisilt be egyszer sem. Egyébként nagyon kedves kutya, néha túlságosan is az és tényleg sok foglalkozást igényel.   

Hajrá Bocika!!!

Érdeklődni ezen a telefonszámon: 06/30-675-69-91 (Csala Marianna) vagy emailen lehet: bristol@citromail.hu 

Vak vagyok / I am blind

Rézi egy főút mellett kóborolt, vakon és csontsoványan, valahol az Alföldön. Egy jó ember megtalálta, magával vitte, egy másik meg ideiglenesen befogadta, hogy ne kerüljön menhelyre, hiszen ott öreg, vak kutyusként (korát 12 évre becsülte az állatorvos) nem sok esélye lett volna arra, hogy örökbefogadják. Aztán egy évnyi várakozás után egy harmadik jó ember idős, sérült kutyák hirdetéseit nézegetve (itt, a Handicappet fórumán) meglátta őt és elhatározta, hogy magához veszi.

Rézi was straying near a main road on the Great Hungarian Plain. A good person found her. An another person accommodated her temporarily because Rézi, as she is old and blind (she is approx. 12 years old ) had no too much chance to find an adopter staying in a dog rescue centre. After a year a third good person was reading advertisements of old, injured dogs (here, on the topic of Handicappet). She saw Rézi and decided to adopt her.

Rézi azóta boldog. Kutyatársa is akadt egy bedlington terrier, Tóbiás személyében. Sőt, mindennapjaik megkönnyítésére gazdája egy speciális hámot kért Rézinek, amin szerepel a felirat: „Vak vagyok”. A feliratot KicsiKató hímezte ajándékba (és több példányban!). Hálás köszönet érte! :) A hám pedig a felirathoz készült.

Since then Rézi is a happy dog. She has a companion, too, in the person of Tóbiás, the bedlington terrier. And moreover, her adopter asked me for a special harness, which  contains the notice: ‘I am blind’. The notice is embroidered by KicsiKató. Thanks for this kind present! :) The harness is made for the notice.

Íme a végeredmény:

Here is the outcome:

S íme maga Rézi, immáron saját álomgazdival, kényelmes, vidám élettel, kutyatárssal és az új hámjával. Szívet melengető képek a gazditól.

And here is Rézi, who has a dream-owner, a comfortable, happy life with a dog friend and a new harness... Heart-warming photos from her adopter.

Kedves Rézi! Még sok nagyon boldog évet kívánunk nektek!

Dear Rézi! We wish you a long, very happy life for the future!

Latte

Ő pedig Latte, a Noé Állatotthonból örökbefogadott kutyus, akit nemcsak, hogy egy nagyon szimpatikus pár fogadott magához, de blogot is indítottak, amely immár közös életüket hivatott dokumentálni. Sok boldogságot és szép együtt töltött éveket kívánunk nekik!

Latte was rehomed from Noe Animal Foundation by a very nice couple. They began to write a blog about their life. We wish them a happy long life together!

Kazal gazdit keres / Rick (Kazal) is looking for his lucky and new home

Gazdit keres Kazal, a pumikeverék kutyus.

Kazal eddigi életében nem sok emberi jóságot vagy törődést kapott. A 2007-es születésű kutyus a váci menhely egyik hátsó kenneljében sínylődött bezárva, egyedül. Egyszer valaki kivitte, de rövidesen megunták és kidobták: újból a menhelyre került. A kennelbe zárva tengődött, ahol a minimális mozgásigényét se élhette ki, az izmai is visszafejlődtek a mozgáshiány miatt. Csak a pumimentők odafigyelésének köszönhető, hogy Kazalt nem altatták el. Végül több hónapos bezártság után a menhely egyik önkéntese segítségével az árva pumikat mentő Bogáncs Pumimentő Szolgálat tagjai vették kezükbe sorsát. Ivartalanítás és féregtelenítés, oltás után átkerült a Szentendrei Árvácska Állatmenhely Pécelen működő Tücsök csapatához. Itt már egy nap után társat kapott a kennelben és végre egy kis lehetőséget a szocializációra, kutyákkal és emberekkel való kommunikációra.

Kazal jellemzése az őt megismerő emberektől:

„Barátságos, emberekkel, cicákkal, kutyákkal érdeklődő, nem támadó, de izgatott viselkedésű. Kocsiban remekül viselkedik, és bírja a hosszú utazást is. A kozmetikázást hősiesen viseli, jutalomfalattal könnyen motiválható, igazi örökmozgó. Hangos zajoktól nem riad meg, a kutyaketrecbe simán bemegy. A magasságtól sem fél, nem hangos, kevéssé ugatós. A jutalomfalatot nagyon finoman veszi el, akár két ujj közül is. Szépen szót fogad pórázon és a szájkosár ellen sincs kifogása.
Egyetlen dologtól fél, ami érthető: ha sok kutyát lát/hall kerítés mögött ugatni. Azaz a menhelytől! Mihamarabb új gazdi kell neki is. Csoda, hogy eddig nem ment tönkre a remek természete a fogságban tartásban.”

„Tökéletesen puha, jó kutya. Problémamentes. Picit még figyelmetlen az ember felé, de ez természetes. Azt hiszem, nem túl sok tapasztalata van arról, hogy egy ember hozzá is szólhat... De majd ezt is megtanulja!”

Kazal tehát egy olyan jó és végleges gazdit keres, aki rengeteget foglalkozna vele, hogy bepótolhassa mindazt, ami az eddigi életéből kimaradt. Mivel aktív, élénk kutyus, nagyon jót tenne neki, ha kutyaiskolába járhatna, netán kipróbálhatná magát az agilityben vagy más kutyás sportban. Kölcsönös szerelem és a végleges gazdi megtalálása esetén a davir dog design egy nyakörv-póráz szettel ajándékozza meg Kazalt illetve az új tulajdonost.

Érdeklődni a következő telefonszámon lehet: 06-30-464-5605

Kazal gyönyörű pofija (felhívnánk a figyelmet arisztokratikus fehér zoknijaira és mellfoltjára is! :):

Interjú a Noé Állatotthon Alapítvány képviselőjével / Interview with Noé Animal's Home Foundation

A Noé Állatotthonról már volt szó, nemrégen egy onnan befogadott kutyus, Mandula kapcsán. Ezúttal egy kicsit közelebbről is megismerkedhetünk a állatotthonnal és az ott dolgozó emberekkel. Induló riportsorozatunk első részében a Noé Állatotthon szóvivőjével, Bélafalvy Krisztával beszélgettem.

– Mikor és hogyan jött létre az alapítvány?

– 1992-ben két állatbarát fiatal, Hédi és Zoli hozták létre a telepet. Ekkor már rengeteg állatuk volt, elterjedt a híre, hogy állatbarátok és először az ismerősök, majd a környékbeliek kezdték el hordani hozzájuk az állatokat. Végül vettek egy telket Pécel határában és önerőből felépítették az állatotthont az évek folyamán. Az alapítványt csak 2000-ben hozták létre, amikor már több, mint száz kutyáról és számos más állatról gondoskodtak és már nehezen bírták anyagilag. Az alapítvány létrejöttével legalább adományokat elfogadhattak azoktól az állatbarátoktól, akik hozzájuk hozták a talált, vagy leadni kívánt állatokat.

– Mekkora a menhelyetek? Hány állat lakik nálatok?

– Jelenleg 3,5 hektáros területen közel 600 állat él.

– Miben más a Noé, mint a többi menhely? Mi az a fontos információ amit kiemelnél magatokról?

– A legfontosabb, hogy nálunk nincs altatás. Nem altatunk el semmilyen állatot helyhiány, fogyatékosság, kezelhető betegség, viselkedési problémák, idős kor vagy örökbeadási esélytelenség miatt. Egyetlen esetben altatunk csak, ha az állat menthetetlen, súlyos beteg és szenved – minden más esetben mindent megteszünk azért, hogy megfelelő elhelyezést nyújtsunk és az idős, fogyatékos vagy beteg állatok is életük végéig méltó körülmények között élhessenek nálunk.

– Mire van szükségetek? Hogyan lehet Titeket támogatni?

– Honlapunkon, a www.noeallatotthon.hu-n részletes listát találnak az állatbarátok arról, mire van épp a legnagyobb szükség a menhelyen. Ezek általában gyógyszerek, kiegészítők, szerszámok, tápok, pórázok, nyakörvek és egyéb adományok. Aki kedvet érez hozzá, azt szívesen látjuk önkéntesként, aki pedig egy adott állatot szeretne támogatni, az virtuális örökbefogadás útján teheti meg a honlapon keresztül.

– A konkrét mentő munka mellett felvilágosító, oktató tevékenységet is végeztek, nagy hangsúlyt fektettek a fiatalok képzésére. Hogyan?

– Évente több ezer diák látogat el hozzánk az állatotthonba, sőt, már óvodás csoportokat is szerveznek a pedagógusok, hiszen a felelős állattartást nem lehet elég korán tanítani. Az állatotthonban a gyerekek megismerkedhetnek az állatok igényeivel, és az állatvédelem alapjaival és betekintést nyerhetnek az állatotthon mindennapjaiba.

– A honlapotokon külön oldalt szenteltetek a „fekete kutyák”-nak. Ez nagyon tetszett nekem, mert pl. a mi kutyánk is olyan típus, akinek nem túl sok esélye lenne egy menhelyen a sötét színe miatt. Mik a tapasztalataitok, milyen kutyákat fogadnak örökbe szívesen az emberek? Hogyan próbáljátok előtérbe helyezni a hátrányosabb helyzetű ebeket?

– A legtöbben a kicsi, szép küllemű kutyákat keresik. Gyorsabban gazdira találnak a fajtatiszta kutyák, mint a keverékek és hamarabb örökbe tudunk adni egy kistestű szukát, mint egy nagytestű, verekedős kant. A hátrányos helyzetű ebeket külön „marketingeljük”; a kiemelt esetekről külön cikkeket írunk, videókat készítünk és a média segítségét is kérjük a gazdikereséshez.

– Speciális programotok a MiniMenhely-projekt. Mi ez pontosan?

– A program egyedülálló kezdeményezés hazánkban, melynek célja a sintértelepekre került, altatásra ítélt, megkínzott állatok szervezett mentése, rehabilitációja és új gazdához juttatása.
A MiniMenhely-program alapítványunk eddigi legnagyobb költségvetéssel működő projektje, hiszen a sintértelepekről az esetek nagy százalékában betegen kerülnek ki az állatok és gyakran hónapokig tartó kezelést igényelnek, mielőtt beköltözhetnek a menhelyre, ahol önkéntesek és szakemberek végzik további – gyakran rengeteg időt és türelmet igénylő – testi-lelki rehabilitációjukat.
Bár eredetileg a budapesti gyepmesteri telep (Illatos út) kutyáinak mentésére jött létre, a MiniMenhely-projekt az évek során kibővítette tevékenységét. Mivel az Illatos úti telep a médiának köszönhetően kiemelt nyilvánosságot kapott és több másik állatvédő szervezet is csatlakozott a bent lévő kutyák mentéséhez, ezért megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot olyan vidéki gyepmesteri telepekkel, ahol sokkal rosszabb körülmények között élnek az állatok és elhelyezkedésük miatt jóval kevesebb gazdijelölt jut el hozzájuk, mint a fővárosi telepre.
Szerencsére sok telep hajlandó volt együttműködni velünk; többen még arra is készek voltak, hogy maguk jelezzék felénk, ha sérült, sebesült, vemhes, vagy azonnali orvosi ellátásra szoruló állat érkezik hozzájuk. A MiniMenhely-program így jelenleg 25 hazai gyepmesteri telepről menti rendszeresen altatás elől a kutyákat.

– Hány önkéntes dolgozik nálatok?

A napi munkát egymás között beosztva 7–10 önkéntes végzi, hétvégénként viszont jóval többen, legalább 40–60 fő önkénteskedik az otthonban. Rendezvényeinkre, speciális alkalmakra akár 300 embert is tudunk mozgósítani a feladatokra.

– Van valami,amit nem kérdeztem meg, de szeretnéd elmondani?

– 2006 óta alapítványunk végzi a boxer, 2008 óta a schnauzer, 2009-től pedig a bulldog, valamint a cane corso fajtamentést is.

Alapítványunk folyamatos anyagi gondokkal küzd, nagyon nehezen tudjuk előteremteni az otthon fenntartásához szükséges pénzt. Alapítóink már egész vagyonukat, köztük utolsóként saját lakásukat is pénzzé tették nemrég, hogy az otthon tovább működhessen, ezért nagyon számítunk az állatbarátok segítségére. Arra kérünk mindenkit, aki teheti, hogy támogassa az alapítványt adója 1%-ával (adószámunk: 18169696-1-42) vagy bármilyen más módon, iletve, ha teheti, fogadjon örökbe tőlünk, hogy a megürülő helyekre új állatokat menthessünk meg.

– Köszönjük a beszélgetést és további sikeres munkát kívánunk a Noé Állatotthonnak!

Április 18-án 10 és 15 óra között pedig nagyszabású rendezvényt tart a Noé, érdemes lesz ellátogatni, mert lesz kutyabemutató, tombola, gyermekprogramok és sok más egyéb. A részletekről itt lehet olvasni: I. Noé Kutyás Találkozó és Örökbefogadó Nap.

Képek az állatotthon életéből:

Mentett Kutya kedvezmény / Saved Dog discount

Mivel elkötelezett állatvédőként szívügyünk a kóbor kutyák sorsa, ezért úgy döntöttünk, hogy ezentúl minden menhelyről befogadott kutyus gazdája kedvezményt kap termékeink árából. Bárki, aki menhelyről kihozott kutyusnak vásárol felszerelést, 10 % kedvezményben részesül (akkor is, ha már évekkel ezelőtt történt ez az esemény :).
Ugyanennek a törekvésnek szellemében új riportsorozatot indítunk, amelyben időről-időre beszélgetünk egy-egy menhely, alapítvány képviselőjével. Figyeljétek a blogot, mert hamarosan izgalmas hírekkel, érdekes információkkal jelentkezünk!

A nyertes bemutatása / Winner: Introduction

Talán kíváncsiak vagytok a pár napja lezajlott nyereményjáték nyertesére. Riszagazdi volt olyan kedves, és megörvendeztetett minket néhány képpel Riszáról az új, ünnepi szettben. Mint mindig, most is nagyon örültünk a képeknek. Riszagazdi szerint kiállításra, felvezetésre és versenyekre is használható lesz ez a nemzetiszínű együttes. Legyen így, sok sikert kívánunk nekik!

Íme Risza, a gyönyörű rövidszőrű magyar vizsla, aki csupa izom és élénk érdeklődés:

Bónuszként álljon itt egy másik kép is. A szettet ugyanis felpróbálta egy puli, Bogi. Fantasztikusan áll rajta is!

És ahol mindez történt: a csepeli indiánok, azaz a Csepel Indians Agility Csapat edzésén. Ha valakit érdekel az agility, látogasson el hozzájuk április 13-án, húsvéthétfőn, amikor jótékonysági agility versenyt rendeznek, melynek bevételével az ócsai Szent Ferenc Állatotthont támogatják.

Néhány felszerelés egyedi összeállításban / Accessories in individual combination

Gazdára talált néhány felszerelés, méghozzá ők kapták: Csipi, aki ízig-vérig pumi és Mandula, akinek személyes varázsa letagadhatatlan. Ő egyébként nagyon szerencsés, mert a Noé Állatotthonból hozták el és egy igazi (kutya-) szerető családban fogja leélni az életét. Mandula már kutyaoviba is jár és Csipivel is nagyon jól kijönnek!

Csipi:

Mandula:

Nyakörv agaraknak avagy „húzós” ebeknek / Martingale collar

Mit tagadjam, ez bizony afféle „fojtós” nyakörv vagy ahogy angolszász területen szebben nevezik: martingale collar. Nálunk sajnos nincs ilyen külön elnevezése, pedig hasznos lenne, hiszen többféle fojtós nyakörvtípus van, s ez talán a legszelídebb változata. Ezt a speciális nyakörvet eredetileg agarak számára fejlesztették ki, akiknek a fej- és nyakformája megkívánja a szélesebb illetve speciális nyakörvek használatát. Bizonyos kutyafajták esetében nagyon hasznos, mivel a szerkezete megakadályozza, hogy a kutya kihúzhassa belőle a fejét. Ezt hagyományos nyakörvvel csak úgy lehet elérni, ha szorosra húzzák az örvet, ami nagyon kényelmetlen lehet a kutyának.
A nyakörv egyszerű elv alapján működik: egy hurok helyett két egymásba fűzött hurokból áll. A nagyobbik illeszkedik a kutya nyakára, a póráz pedig a kisebbik hurokhoz kapcsolódik. Amikor az eb megpróbálja kihúzni a fejét a nyakörvből vagy megfeszíti a pórázt, a kisebbik hurok összeszűkül és a nyakörv megfeszül a kutya nyakán.
Ez a tulajdonsága lehetővé teszi, hogy ne csak agárfélék, de bizonyos esetekben más kutyák számára is hasznos legyen. Ideális esetben a nyakörv nem lehet túl szoros, tehát kényelmesebb viselet a kutyának, mint egy hagyományos nyakörv.

Az első martingale nyakörvemet nagyobb méretű kutyáknak szántam, ezért széles 3 cm-es hevedert borítottam puha bébikord anyaggal.

Nagyon hamar gazdára talált, és külön örömmel töltött el, hogy egy olyan kutyus (no meg a gazdája) kapta ajándékba, akit menhelyről hoztak ki.

A nyakörv használat közben:

Ezen a képen pedig az is lászik, hogy milyen szép pofija van Gréta kutyusnak:

Remélem, sok boldog évet töltenek el majd együtt, a kutyus és gazdája! :)