Ahogy reggelre a kertünk, úgy bizony én is elhavazódtam az elmúlt hetekben. De mit is beszélek hetekről? Gyakorlatilag azóta,mióta itthon tanulunk.
Persze ez semmiképpen nem panasz részemről, mert én választottam ezt az utat, tudtam,milyen lemondásokat kíván meg tőlem, de azt is tudtam, mennyi sok örömmel, ajándékkal vár majd.
Senkinek ne legyenek illúziói, egy negyedikes és egy hatodikos otthonoktatás rengeteg energiát emészt fel.
8-fél 9 között ugyanúgy el kell kezdenünk a munkát, mintha iskolába járnának a gyerekek.
Órarendünk ugyan nincs, de azt minden reggel beosztjuk, hogy ki mivel foglalkozik majd a nap folyamán.
Ebben persze csak látszat a demokrácia, valójában én még a hétvégén kitűzöm a célokat, és nincs kecmec, muszáj bevasalni a gyerekeken és magamon.
Vannak tantárgyak, melyeket szinte egyedül tanulnak, én csak ellenőrzöm a feladataikat.
Ilyen Somának a szövegértés (olvasás), és a matematika.
Előveszi a tankönyveket, és csak azt hallom, amikor lapoz egyet.
A hangos olvasásra persze figyelek, és a feladatokat is ellenőrzöm.
Amíg Soma önállóan dolgozik, addig én Mesivel tanulok. Vele ugyanis muszáj együtt tanulnunk, mert a legtöbb tantárgyból komoly lexikális mennyiséget kell tudni, és ennek a technikáját szeretem megmutatni neki.
Közben Soma fülel...de nagyon. :)
Irodalomból nemsokára befejezzük a Toldit, és ezzel kipipáltuk az éves anyag nagy részét. (Egri csillagok-kal is elkészültünk)
Eleinte azt hittem, a lapbook csupán alsóban hatékony segítője a tanulásnak, de rá kellett jönnöm, hogy korántsem.
Mesinek hatalmas segítség hatodikban is; olyasmi, mint egy nagy összefoglaló táblázat, amit át tud majd nézni a vizsga előtti napokban.
Egyelőre még messze van a késztől. Ahogy a a művel haladunk, úgy készítjük hozzá a sablonokat is.
Fogalmam sincs még, hogy mi lesz a számonkérésben (remélem, azért hamarosan megérkezik majd a konkrét követelmény...), de elkezdtük megtanulni az Első éneket kívülről.
Van egy nagyon jól bevált módszerem verstanulásra.
Táblázatba gépelem a verset, kinyomtatom, sorokra vágom. Eleinte ezt kell kiraknia emlékezetből, elejétől a végéig. Sokféle módon lehet variálni, pl. húzunk egy sort, és onnan kell folytatni, vagy azt a versszakot kell folytatni, stb, stb...lényeg, hogy észre sem vesszük, és tudjuk a verset.
A verstanulás ideje alkalmas arra, hogy közben elkészüljön az ebéd is. Mesi csodálatát is kivívtam valamelyik nap, amikor krumplipucolás közben simán felmondtam neki az Első éneket. :) Nem tudom, elhitte-e végül, hogy én ezt nem előző este magoltam be, hanem még néhány évtizede. :)
Amíg a Toldival foglalkozunk, egy műanyag dobozban gyűjtjük a kitöltött sablonokat, beragasztani csak akkor fogjuk, amikor minden egyes résszel elkészültünk.
A történelemmel, természetismerettel ugyanígy haladunk. A tankönyv szövegét együtt dolgozzuk fel, majd Mesi kitölti a munkafüzet feladatait. Közben jegyzetelni tanulunk, és ezekből a jegyzetekből ott is lapbook készül.
Minden nap edzésre mennek, vívnak. Ez napi 2 és 1/2, vagy 3 és 1/2 óra.
Mikor hazaérnek, már csak vacsi-fürdés-ima, és olvasás az ágyban.
Nem valami nagy kaland így leírva, de mégis határtalan nyugalom, elégedettség és hála van bennem nap mint nap, hogy ez megadatott nekünk.