Toldi Miklós lapbook

Mesi készítette :)

Több kép ITT

Otthonoktatós hétköznapok

Ahogy reggelre a kertünk, úgy bizony én is elhavazódtam az elmúlt hetekben. De mit is beszélek hetekről?  Gyakorlatilag azóta,mióta itthon tanulunk.
Persze ez semmiképpen nem panasz részemről, mert én választottam ezt az utat, tudtam,milyen lemondásokat kíván meg tőlem, de azt is tudtam, mennyi sok örömmel, ajándékkal vár majd.
Senkinek ne legyenek illúziói, egy negyedikes és egy hatodikos otthonoktatás rengeteg energiát emészt fel.
8-fél 9 között ugyanúgy el kell kezdenünk a munkát, mintha iskolába járnának a gyerekek.
Órarendünk ugyan nincs, de azt minden reggel beosztjuk, hogy ki mivel foglalkozik majd a nap folyamán.
Ebben persze csak látszat a demokrácia, valójában én még a hétvégén kitűzöm a célokat, és nincs kecmec, muszáj bevasalni a gyerekeken és magamon.

Vannak tantárgyak, melyeket szinte egyedül tanulnak, én csak ellenőrzöm a feladataikat.
Ilyen Somának a szövegértés (olvasás), és a matematika.
Előveszi a tankönyveket, és csak azt hallom, amikor lapoz egyet.
A hangos olvasásra persze figyelek,  és a feladatokat is ellenőrzöm.

Amíg Soma önállóan dolgozik, addig én Mesivel tanulok. Vele ugyanis muszáj együtt tanulnunk, mert a legtöbb tantárgyból komoly lexikális mennyiséget kell tudni, és ennek a technikáját szeretem megmutatni neki.
Közben Soma fülel...de nagyon. :)
Irodalomból nemsokára befejezzük a Toldit, és ezzel kipipáltuk az éves anyag nagy részét. (Egri csillagok-kal is elkészültünk)
Eleinte azt hittem, a lapbook csupán alsóban hatékony segítője a tanulásnak, de rá kellett jönnöm, hogy korántsem.
Mesinek hatalmas segítség hatodikban is; olyasmi, mint egy nagy összefoglaló táblázat, amit át tud majd nézni a vizsga előtti napokban.
Egyelőre még messze van a késztől.  Ahogy a a művel haladunk, úgy készítjük hozzá a sablonokat is.

Fogalmam sincs még, hogy mi lesz a számonkérésben (remélem, azért hamarosan megérkezik majd a konkrét követelmény...), de elkezdtük megtanulni az Első éneket kívülről. 

Van egy nagyon jól bevált módszerem verstanulásra.

Táblázatba gépelem a verset, kinyomtatom, sorokra vágom. Eleinte ezt kell kiraknia emlékezetből, elejétől a végéig. Sokféle módon lehet variálni, pl. húzunk egy sort, és onnan kell folytatni, vagy azt a versszakot kell folytatni, stb, stb...lényeg, hogy észre sem vesszük, és tudjuk a verset.

A verstanulás ideje alkalmas arra, hogy közben elkészüljön az ebéd is. Mesi csodálatát is kivívtam valamelyik nap, amikor krumplipucolás közben simán felmondtam neki az Első éneket. :) Nem tudom, elhitte-e végül, hogy én ezt nem előző este magoltam be, hanem még néhány évtizede. :)

Amíg a Toldival foglalkozunk, egy műanyag dobozban gyűjtjük a kitöltött sablonokat, beragasztani csak akkor fogjuk, amikor minden egyes résszel elkészültünk.

A történelemmel, természetismerettel ugyanígy haladunk. A tankönyv szövegét együtt dolgozzuk fel, majd Mesi kitölti  a munkafüzet feladatait. Közben jegyzetelni tanulunk, és ezekből  a jegyzetekből ott is lapbook készül.

Minden nap edzésre mennek, vívnak. Ez napi 2 és 1/2, vagy 3 és 1/2 óra. 

Mikor hazaérnek, már csak vacsi-fürdés-ima, és olvasás az ágyban. 

Nem valami nagy kaland így leírva, de mégis határtalan nyugalom, elégedettség és hála van bennem nap mint nap, hogy ez megadatott nekünk.

Egri csillagok - lapbook

Egyre több kritika éri manapság a kötelező olvasmányok rendszerét.

Már nem csak a gyerekek, a szülők, hanem a szakemberek szerint is újra kellene értékelni, mely korosztálynak, mely regényt legyen  kötelező elolvasnia.

Legtöbbjükhöz ugyanis nem érdemes hozzákezdeni értelmező kéziszótár, idegen szavak szótára, esetleg latin-magyar szótár nélkül.

Mindezek ellenére van egy, mely töretlen népszerűségnek örvend:

Gárdonyi Géza: Egri csillagok című művéről van szó.

A 2005-ös Nagy Könyv szavazáson Gárdonyi műve első helyezett lett.

( A többi helyezést itt nézhetitek meg.)

Mielőtt saját tapasztalataimat megosztom, álljon itt egy rövid beszámoló, vitaindító, avagy vitaösszegző, kinek mi :)

(A teljes anyag elolvasható ITT)

"A délelőtti két nagyon érdekes és termékeny szekció után a program az Egri csillagokról szóló beszélgetéssel érte el a csúcspontját. Gárdonyi művéről Márton László író, Szűcs Teri irodalmár és Arató László, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának vezetőtanára tartott vitaindítót.

Márton László abból indult ki, hogy a kötelező olvasmánynak kötelessége lenne, hogy minőséget képviseljen. És vitaindítójában azt igyekezett alátámasztani, hogy az Egri csillagok csúfosan elbukik ezen a követelményen. Fő kérdésfelvetése az volt, hogy hasznos-e a társadalomnak, előmozdítja-e a nemzeti önismeret kialakulását egy olyan mű, mint Gárdonyié. A nem is annyira burkolt válasza az volt, hogy nem. Méghozzá azért, mert Gárdonyi sem a történelmi regény konvenciójának (valójában nem történelmi, hanem áltörténelmi regény), sem általában a regény konvencióinak (pl. annak, hogy a szereplők személyisége valamelyest egységes és követhető legyen) nem felel meg. Ehelyett viszont középpontba állítja a hősies, megkérdőjelezhetetlen helytállást, és a más kultúrák, más népek megismerésének elutasítását és azok megvetését.

Szűcs Teri folytatta a Márton által felvetett igen komoly problémák sorát. Kiegészítve a kritikákat azzal, hogy Gárdonyi, aki maga néptanító volt, teljesen biztosan, tudatosan szerkesztette meg a művét úgy, hogy az hasson a gyerekolvasókra. És ez - látva a könyv 21. századi sikerét: a 2005-ös Nagy Könyv szavazáson ez a mű lett az első helyzett - sikerült is neki. Szűcs Teri is a kirekesztő, sokszor xenofób, idegengyűlölő retorikát említette a műből (a törökök bemutatása, az „árulók" leírása) mint olyasmit, ami mellett a 21. század olvasója (legyen akár gyerek, akár felnőtt) nem mehet el szó nélkül.

A Szűcs Teri által felvetett súlyos dilemmára Arató László válaszolt: nem kell elmennie a magyartanításnak ezek mellett a kérdések mellett. Sőt, beszélnie kell róla. Arató ugyanis a már-már megsemmisítőnek tűnő Egri csillagok-ellenes érvek ellenére kitartott amellet, hogy a könyv jó, hogy tanítandó, mert sok érdekes dolgot lehet rajta megtanítani. Például a regénytípusokat. Jól megvitatható kérdés, hogy milyen regény Gárdonyi műve: történelmi regény, kalandregény, szerelmi regény vagy fejlődésregény? Mindegyik műfaj mellett hozhatók érvek, sőt, az egyes műfajokat kiemelve más-más regényindítás képzelhető el hozzájuk - az eredeti sorrendet átvariálva. Arató a regény erényei közt sorolta fel, hogy az olvasó „otthon érzi magát benne": izgalmas, fordulatos, pörgős, ugyanakkor közel hozza a távoli, letűnt világot, könnyen olvasható, a jelenből magyarázza el, teszi szemléletessé a múltat. Arató szerint a mű kiválóan alkalmas a vitatkozás gyakorlására is: lehet vitázni a szerkezetéről (mivel kezdődhetne, mi hagyható ki belőle) és a tartalmáról (például a megjelenő etnikai sztereotípiákról) is.

A közönséget felcsigázta a beszélgetés, hallottunk érveket, tapasztalatokat pró és kontra is. Egy hozzászóló például azt a szempontot vetette fel, hogy ez az első olyan szöveg az általános iskolai anyagban, amelyben hús-vér nőalakok is szerepelnek (szemben pl. A Pál utcai fiúkkal), és ez fontos a lányok számára, ezért is fontos ez a mű. Máskülönben: „több nőt a tananyagba". Egy másik érdekes felvetés egy félelem megfogalmazása volt: „Elképzeltem, hogy tanítanom kell az Egri csillagokat egy olyan osztályban, ahol ott ül egy török gyerek. - Remélem, sosem fog ez a valóságban megtörténni."

Nos, mi elolvastuk. Illetve pontosítok: felolvastam.

Meggyőződésem ugyanis, hogy nélkülem Mesi csak a regénynek egy szeletét értette volna meg. Beszélgettünk a török szokásokról, a mai Törökországról is.

 Nem szeretnék a Mindenható Szülő képében tetszelegni, de honnan is tudná egy alig 12 éves gyerek, hogy kiket nevezünk újhitűnek, és kik a pápisták. Vagy honnan lenne fogalma Szapolyai János és Ferdinánd király eltérő politikájáról? 

És persze a regény szerelmes történetet szövő szálai értetőek enélkül is, de ha már elolvas egy közel 500 oldalas könyvet, hadd értse meg minél tökéletesebben.

Mindezeket a célokat szolgálja a hozzá készült lapbookon kívül a tény, 

hogy együtt olvastuk. Eközben Soma is mellénk kuporodott, és hallgatta, hallgatta...

Természetesen elmentünk az Egri várba is, immár ötödszörre. 

Kézműveskedtünk is, elkészült Jumurdzsák gyűrűje, de sajnos Istvánnál maradt az sd kártya, így a képet majd később mutatom. 

Ha szeretnéd megkapni a lapbook-ot, nincs más dolgod, mint feliratkozni rendszeres olvasónak,(jobb oldalon lévő dobozban teheted meg) és egy hozzászólásban megírni az emailcímedet, ahová küldhetem.

A lapbook 2012.szeptember 24-től 1790 Ft-ért megvásárolató PDF formátumban.
Ha nyomtatva szeretnéd megkapni, akkor 3990 Ft az ára, lézernyomtatóval nyomtatva, színesben. Ez az ár a futárszolgálat díját is tartalmazza.

A lapbook 50 oldalas.

A lapbook árát a 11742568-20002028-00000000-as számú folyószámlára tudod átutalni.

A közleménybe ne felejtsd el beírni az emailcímedet, és azt, hogy EGRI CSILLAGOK.

A lapbook megvásárlása csak családi használatra jogosít fel!

Amennyiben iskolai vagy csoportos használatra szeretnéd megvásárolni, hívj a 06/30 68 24 159-es telefonszámon!