Így dolgozik a házilag szárított élesztő

Többen érdeklődtetek, hogy valójában működik e a házilag szárított élesztő.

Az alábbi linken nézhetitek meg a módszert.

   Élesztő szárítása otthon 


Mivel a nagy élesztőmizéria miatt szárítottam élesztőt, a karanténoktatás alatt pedig kiagyaltuk a kollégákkal, hogyan lehet otthon videót készíteni, így erről is forgattam egyet.

Sok sikert az otthoni kíserletezéshez!

Korona- napló 3.

Úgy bevackoltuk mi itthon magunkat, hogy csak na. Utoljára akkor voltunk ennyit együtt Nagyfiúval. amikor még nem volt óvodás. Bár ez az együttlét megint csak relatív. A délelőttöket nagyjából egyedül töltöm. A gyerekem olyan sokáig alszik, mint amiről ovis korában hétvégenként álmodoztunk. Ezt is csak meg kellett élni. :-D Most meg élvezni. Így nagyjából tudok dolgozni, már amikor a hasam ezt engedni huzamosabb ideig. Ma éppen engedte.
Egy csomó dolgot elrendeztem a jövő hétre, hogy a tanulóim nehogy unatkozzanak. Igyekszem a feladatokat úgy alakítani, hogy a megszokott módon, ahogy a suliban is tanulunk, tudják elvégezni a őket. A szülőknek pedig nem kelljen sokat otthon nyomtatniuk.
Érdekes ez a homeschooling erről az oldalról is, nem csak a szülőiről. Jó, most mindkettőbe van bepillantásom. De nagyfiú teljesen automatára van kapcsolva, önállóan intézi a dolgait, én meg csak aláírom a Corona Naplóját. Ebben nekem nagy szerencsém van, nem kell noszogatni, sosem kellett. Egyedül tanul, tudja, mit kell csinálni, hogyan és mikorra. Van becsvágya, főleg abban, ami még érdekli is.
Viszont a szülők igen szép számba jelezték már vissza, hogy ők aztán nem csinálnák ezt. Nekik ez így bőven sok. Otthon tanulni a gyerekkel, meg még dolgozni is. És nekik csak 1-2 van otthon. Bezzeg a suliban 26- 30. És mindegyikre figyelni kell. Lassan belátják talán sokan, tisztelet a kivételnek. hogy tanárnak lenni, igen is szakma. Az a sok szünet nem pótolja a tanévben "elszenvedett károkat".
Ami a munkám legnagyobb elismerését jelenti ebben a nem mindennapi időben: Többen is úgy nyilatkoztak, hogy amit én eddig visszajeleztem a gyermekükkel kapcsolatban, az bizony megállja a helyét. Igazam volt, amikor ezt vagy azt javasoltam. És ha ennek vége van, akkor szeretnék, hogy a végére járjunk dolgoknak. Szóval, azt hiszem nem kell a következő osztályomnál a szülők bizalmáért ennyit harcolnom, tennem, mint a mostaninál.

Friss ebéd a gyereknek, frissen főtt vacsora a dolgozó embernek. Sütemény, friss péksütemény hétköznapokon. Nagymosás hétközben. A végén még a nagytakarításhoz is kedvet kapok. Pedig, aki ismer tudja, hogy mindennél jobban utálok takarítani. Nem véletlen szereztem egy takarítónőt magamnak. ;-) Csak nehogy nagyon hozzászokjak ehhez a jóléthez.

Viszont van, ami bennem is negatív érzés, aminek megpróbálok nem nagyon utat engedni. De ignorálni akkor sem tudom. Legfeljebb megpróbálom jó irányba terelni.
Mivel a műtét miatt nem edzhetek, gyalogolni is csak keveset tudok, hiányzik a mozgás. Ebből adódik, hogy némi hízással kell számolnom. Ezt most jó lélekkel el kell fogadnom. Mert sajnos vannak finom ételek, amiknek nem akarok most néha ellenállni. Pedig tudom, ha akarnám, menne. Csak most jó olykor gyengének lenni. Elég egy perfekt nap egy héten a fájdalmak, a sok tenni való, a lelki tusák mellett. Remélem jövő héten hátha kettő lesz. Mert ugye, ha nyitva lennének a fitneszstúdiók, akkor a szívem fájna, mert még 6 hétig nem edzhetek. Így meg ugye, nem olyan nehéz. ha meg egészséges lennék, akkor új utakat kerestem volna az edzés terén. Tehát a jelen helyzetben is ezt kell tennem, amit lehet a teljes terhelésig is a has megerőltetése nélkül végezni. MEg yalogolok szorgalmasan, hogy hamarosan tudjam újra teljesíteni a 10.000 lépést.
Szóval van tenni való szép számmal. Meg ügyelni az étkezésre, mit és mikor. Ja, és van egy rakás javítanivalóm. :-p

Holnap jövök egy jó recepttel. 

Nugátkrémes csokoládés tortaszelet.

A hétvégén volt a születésnapom, amit a karantén és gyenge állapotom ellenére is szerettem volna mindenféleképpen megünnepelni. Persze csak kis családi körben, a házban lakó családtagokkal. Azaz anyósom jött fel hozzánk szombaton kávéra. Vasárnap azért rittyentettem egy kis ünnepi ebédet. Bár ne tettem volna. Utána annyira fájt a műtét helye a hasamban/on!

No, de a torta megérte. Nagyon finom lett. Még anyósom is megdícsérte! ;-)

Aki személyesen ismer, az tudja, hogy az elmúlt majd egy évben nagyon nagy vátozáson mentem át.  A sport beépült a mindennapjaimba. Nagyon jó stresszoldás, amire nagy nagy szükségem volt/ van a mostani osztályom mellett. Nem eszem cukrot, lisztet, hagyományos pékárut, tésztát csak nagyon elvétve. Alkoholt egyáltalán nem iszom. Ennek folyománya képpen lefogytam több, mint 30 kilót. Eddig! De még nem vagyok a célomnál.

Viszont néha, amikor nagyon megkívánom, megengedek magamnak némi finomságot. Így voltam a vajkrémes tortával. Február vége óta rám- rám tört a tortaehetnék. De nem találtam a péknél soha olyat, amilyenre vágytam. Volt túró, tejszínes, gyümölcsös, de soha nem az az igazi vajkrémes. Már amikor arra jártam, mert megkívántam. Nem vettem semmit.
Arra az elhatározásra jutottam, hogy akkor nekem kell megsütnöm magamnak. Kutakodtam a neten és találtam a Youtube- on egy idős cukrászt, aki nagyon jó hagyományos recepteket készít és tesz fel. Németül. Belinkelem ide az oldalt, hát segít a fordító: Emilio Romani. 

Összeházasatottam két receptjét, kialakítottam a magam Nugátos csokitortáját és most megosztom veletek. 

Hozzávalók:

Piskóta:

• 6 db tojás
• 1 tk vaníliás cukor
• 75 g cukor
• 60 g liszt
• 30 g kakaópor
• 15 g keményítő 
• 1 tk sütőpor (opcionális, az eredeti rceptben nincs, de nem árt bele) 

Francia vajkrém:

• 3 db tojás
• 125 g cukor
• 300 g vaj
• 100 g étcsokoládé
• 1 csipet só
• 150 g nugát 

      200 g tortabevonó a tetejére

Elkészítése:

1. A piskótához a száraz anyagokat alaposan összekeverjük. 
2. A tojásokat a cukorral legalább 10 percig nagyon fehérre és habosra keverjük, a legegyszerűbben robotgép segítségével.
3. Óvatosan belekeverjük a száraz összetevőket. 
4. Sütőpapírral bélelt nagy gáztepsibe símítjuk a piskótát és 160C fokon, légkeveréssel/ 180C fokon alsó felső sütéssel/ 3-4 fokozaton, gázsütőnél 15 perc alatt készre sütjük. 
5. Amikor elkészült lisztezett deszkára borítjuk, a sütőpapírt lehúzzuk róla és teljesen kihűtjük.

1. A krémhez a csokoládét és a nugátot megolvasztjuk és szinte hidegre hűtjük, hogy a vajat ne olvassza meg, amikor hozzákeverjük. 
2. A vajat a csipet sóval nagyon habosra kikeverjük. 
3. A tojások sárgáját a cukorral, vaníliás cukorral gőz felett habosra keverjük, amíg a cukor el nem olvasd benne és a 82- 85C fokot el nem éri a szalmonella elkerülése végett. Nekem csak olyan 75C fok sikerült. ;-) Ezrobotgéppel a legegyszerűbb. A gőzről levéve tovább keverjük kihülésig. 
4. A vajat kicsit fellazítjuk, hozzákeverjük a hideg, de még folyékony csokit és nugátot, majd kisebb adagokban a tojásos krémet. Így egy laza francia nugátos krémet kapunk.

A torta összaállítása:

1. A piskótalapot keresztben három egyenlő részre osztjuk. Cukorsziruppal (víz, cukor 1:1 arányában felfőzni, kihűteni) meglocsolhatjuk.
2. Az első lapot tálcára fektetjük, a krém negyedével megkenjük. 
3. Erre kerül a második lap. Ez is bevonjuk egynegyed krémmel. 
4. A harmadik, legszebb lapot ráfektetjük a tortánkra, de ezt már csak vékonyan kenjük meg krémmel. 
5. A torta oldalát is bevonjuk vékony krémréteggel és 3 órárra hütőbe tesszük.
6. Felolvasztjuk a tortabevonót egy evőkanál olajjal és a hideg tortát, amikor a csokoládé már kihűlt, vékonyan bevonjuk. 
7. A megszilárdult csokoládén kb 3 cm széles szeleteket jelölünk és ezek közepére a maradék krémmel rozettákat nyomunk egy csillagcsőrös zsákból.

Korona- napló 2.

Esküszöm akartam korábban írni! Kisdobos becsszó! ;-)

No, de oka van annak, hogy nem. Persze... Mint mindennek. De nem a lustaság.

Igen, itthon vagyok. Mert a tanárok otthon vannak Németországban is. Nincs iskola. 
Nincs mese, otthonról kell(ene) készülni. De én betegállományban vagyok. Ugyanis másfél hete megműtüttek sérvvel. Hogy ez hogyan alakult ki, nem tudom. Nőknél állítólag nagyon ritkán létezik. Hát nekem ez is sikerült. Meg egy lyuk a császármetszés helyén. Szóval most lábadozok és közben megpróbálom a már előzőleg előkészített anyagokkal ellátni a gyerekeket.
Hallom otthonról, hogy milyen anomáliák vannak. Hogy senki nem tud semmi biztosat. Az egyik igazgató, mint a miénk, csak annyit kér, hogy alsóban a fő tantárgyakkal legyenek a gyerekek ellátva. Felsőben legyen persze más is, de készségtárgyak nem kellenek. Van a szülőknek elég baja, ne terheljük még mi is (túl) őket.
Viszont fokozottan ügyeljünk a vizsgázó évfolyamokra, hogy ők a vizsgtárgyakkal jól haladjanak. Azután vannak a versenyistállók, ahol a gyereknek online hangszerórája is van és a testnevelés órát videón el kell küldeni a tanárnak.

Szemlélődöm:
Közben arra gondolok, az általam választott középút ebben a szokatlan helyzetben nem is olyan rossz. Lásd fent: alsótagozat. Az elvégzendő feladatok nem nehezek. Csupa ismétlés. Persze, kell egy kis rábeszélés, hogy nekifogjon a gyerek. de aztán megcsinálja. Írják a szülők. Próbáljuk összehangolni az osztályokat, hogy együtt haladjanak. Kitalálunk érdekes feladatokat, videót készítünk (mondjuk én kevésbé, nem akarok belefolyni, de támogatom a kollégát anyagokkal :-) ) Internetes feladatokat ajánlunk.
Látom, hogyan változik meg  a kamasz gyerekem ebben a szituációban. Mennyire igyekszik nem tüskés lenni, a maga módján segíteni átvészelni a bezártságot. Sok humorral fűszerezi a dolgokat. És nem morog, ha segítenie kell cipekedni, mert még nem emelhetek.

Közben hallgatom:
Ahogy környezetemben lévő szülők, akik otthonról dolgoznak, mesélnek. Az egyik gyerek szinte önállóan teszi a dolgát, a másikat meg noszogatni kell.
Apa ugyan "homöfic"-ben van az emeleten, az egyik gyerekszobában. De akár otthon se lenne, mert az egyik fülén a telefon lóg, és egész nap többet dolgozik, mint az irodában. Ugyanis az eddig utazásra fordított időt is munkával tölti. De nem tehet mást.
Ahogy sokan retegnek, mert a megszokott életüket ez a mostani helyzet teljesen felfordította. És nem látnak a jövőbe, mi is fog jönni. De fogódzójuk sincs, ami biztonságot adna nekik. A lelki békéjük teljesen felborult és a kétségbeesés még mélyebre taszítja őket.
Ahogy sokan fittyet hánynak a felhívásokra, nem maradnak otthon. Kávéházba járnak, csoportosan összejönnek és ezzel kitesznek egy csomó embert a veszélynek.
Közen megértem, akik nem akarnak velünk találkozni. Majd, ha minden lecsengett, bepótoljuk. Tudom, így lesz. Most inkább csak hangban, írásban tartjuk a kapcsolatot. Az is több, mint a semmi!

Gondolkodom:
Vajon miért ennyire egoisták az emberek? Miért csak magukra gondolnak? Miért nem tudnak összefogni? Hol a bizalom? Hol marad  hit? Miért?

Korona- napló 1.

Régen nem jelentkeztem már itt a bolgon. Ennek nem az érdektelenség, hanem az időhiány, a stressz, a rohanás az oka. Persze, hogy főztem. Persze, hogy készültek finomágok. A gyerek is nő, lenne mit mesélni. De mikor is?

Mikor is, ha nem most, amikor egy ilyen teljesen váratlan és új helyzettel kell megbírkóznunk. Ebből kell a legjobbat kihozni. Ennek köszönhetően jut időm sok olyasmire, amire a rohanós hétköznapokban nem lenne.

Tegnap óta zárva vannak az iskolák, óvodák. Ez azt jelenti, hogy a 14 éves gyerekem is itthon tanyázik. De nem csak ő, hanem én is. Igaz, én amúgy is itthon lennék betegállományban egy műtét után. De így együtt vagyunk, egész nap, itthon. Ketten.

Érdekes ez a kísérlet. Szerintem senki nem tudja mi vár rá holnap, de én megpróbálom a legjobbat kihozni belőle. Egy tüskés kamasszal összezárva egész nap, nem egyszerű a helyzet. Be kellett látnia, hogy most egy darabig ő lesz a jobb és a bal kezem is. Cserébe lesz minden nap finom, friss, tápláló, egészséges ebéd (nem menzai), vasalt ruha (ez mondjuk eddig is volt). Úgy mint régen, mikor anya még nem dolgozott. 120%-t, 75 % fizetésért.

Ja, meg lesz nyugalom is. Hiába az online oktatási felületek berendezésének kezdeti nehézsége. Hiába a sok tennivaló, a nyugalmat értük el a leggyorsabban. Nem úgy, mint egy hoszabb szünetben. Ez most teljesen más, ez most nagyon feltűnő. A gimnazista önállóan intézi a tanulnivalóját. Beosztja, szó nékül nekifog. Konferenciabeszélgetést indít a haverokkal. Kicsit tanulnak, majd játszanak egy kör Minecrat-ot, öten, online. A hétre kiadott feladatok közül 3 tantárggyal már végzett, akár már be is küldhetné. Nem ideges, ha valmi nem sikerül. Nem feszült, nem hajszolt. Nyugodt, kiegyensúlyozott. Az iskolát, a tehetségtelen tanárokat szidja, akik nem képesek kezelni az internetet. Ezt betudom a korából adódó túlfejlett kritikai érzékének. De a saját ritmusa szerint élhet. Viszonylag sokáig fent van (kb. 10 óra), reggel viszont kialudhatja magát. Első nap majdnem délben kelt fel. Ma ez már 10 óra volt. Lassan itt is beáll a rend. Utána tanul valamikor intenzíven 2-3 órát, vagy több részletben. Ahogy neki tetszik. Saját bevallása szerint sokkal jobban halad. Még élvezi is.
Nem tudom másnál mi a helyzet. Hogy van ez alsóban? Hogy van ez a saját osztályomban? Nekik odaadtam két hétre való tanulnivalót.

Viszont ennek a karanténszerű állapotnak sok pozitív hozadékát vettem észre a környezetemben. Lelassítottak az emberek. Nem rohannak. A boltban sem. Nem ölik egymást. Oké ez Németország, a sváboknál vagyunk. De akkor is! Igaz WC papír itt sincs, meg liszt és rizs. Miért pont ezek? Viszont meglehetősen sokan sétálnak az utcán, mennek az erdőbe, beszélgetnek egymással jó pár méter távolságban. Senki nem sértődik meg, hogy a másik távol áll. "Legalább jobban látjuk egymást!" Olyasmire van időnk, amire a normál hétköznapokban valahogy nem jut. Mi este 8-kor a nappaliban ülünk, mindenki valamilyen elektromos kütyüvel küzd, de Életem Párját kivéve, folyik a kommunikáció. Ez is csoda, hogy ebben az időben egy légtérben vagyunk.
A gyerekem és én sétálni voltunk. Hosszan, lassan, mert még csak vonszolni tudom magam. Ismerősőkkel találkoztunk, ráérősen beszélgettünk, megvitattuk a világ sorsát, mint régen a kispadon a faluban. És a pillanatban vagyunk. Van időnk megélni a pillanatot, a jelenben lenni. Nem a múlton rágódni vagy a jövő feladatai felé nézni.

Ma listát írtam a következő pár hétre, mik is az elintézendő dolgok. Van bőven, szép hosszú lista. DE! Nem megvalósíthatatlan, belefér 5 hétbe, kényelmesen. Főleg úgy, hogy nem utazunk 14 év után húsvétkor Magyarországra. Nagyfiú és én sem ünneplem a születésnapom a családdal, születésünk óta. No, ez a negatívum. Elmarad pár családi esemény, nem utazunk arra sem haza. De már a pót időpontokat szervezzük és terveket kovácsolunk a jövőre nézve.

Ti mit tapasztaltatok? Hogy élitek meg ezt a rendkívüli  állapotot? 

Amerikai palacsinta - Pancake

A blogolás sajnos az elmúlt pár évben nagyon hanyagoltam. Sok minden történt, ahogy mondani szoktam jó sok víz folyt le a Neckaron. 😉 De egy kedves ismerős megerősített, hogy amit szeretek, azt feltétlen csináljam. Így eldöntöttem, hogy folytatom a blogolás és fel fog kerülni pár recept, valamint az elkészült kötött zoknik is. Lehet leírással, lehet anélkül, lehet csak a minta leírása, majd kialakul. De jöjjön elsőként egy recept, amit Leichlingenbe küldök szeretettel a fiúknak! 

A mai nappal kitört a pünkösdi szünet nálunk. A gyerekem igen jóízűen átaludta a reggelit, ebédre pedig amerikai palacsintát kért. Nem volt igazán jó receptem, de Itt ráakadtam egyből az ideálisra, ami finom, sikergarantált és gyorsan elkészül. Két gyerek mellet a dupla adagot javaslom!

Hozzávalók:

2 db tojás
2 ek cukor
1 cs vaníliás cukor
1 csipet só
200 ml tej
200 g liszt
1 tk sütőpor

olaj a sütéshez

A tojásokat a cukorral, vaníliás cukorral nagyon habosra keverjük. Válogatva óvatosan belekeverjük a tejet és a sütőporral, sóval elkevert lisztet. 15 percet állni hagyjuk.
A serpenyőt közepes hőfokon, nálam elektromos főzőlapon 6-os fokozat, előmelegítjük, ecsettel beolajozzuk a serpenyőt és merőkanál segítségével egy vagy, ha a serpenyőnk engedi, több korongocskát csorgatunk rá. Amikor már nem képződnek buborékok, megfordítjuk a palacsintákat.
Lekvárral, mézzel, juharsziruppal tálaljuk.

Jó étvágyat! 

Gondolokodok - csak úgy magamban

Egyszer régen, nagyon régen, a facebook előtti időkben, amikor a magyarok még az iwiw-re (emlékszik még rá valaki?) hívták meg ismerőseiket, szorgosan keringtek a hülyébbnél, hülyébb megosztós emilek: ha nem küldöd tovább 1.000.000 ismerősnek, nem kap enni a kutyád stb. A segítségkérő levelek, a szerencsehozó lóherék, pénzt ígérő mandalák és még sorolhatnám. Rettentően dühítettek ezek az irományok, de egy laza kézmozdulattal töröltem őket és nem izgattam fel magam.

Manapság már a "fészbuk" mondja meg a tutit. És láss csodát! Ismét, vagy 10 év után ugyanazok az személyek tűnnek el, égnek meg, ugyanazok a hamis ígéretek keringenek, mint régen. És a sok ember megosztja őket. Megosztja a "cégünk sikereire való tekintettel kisorsoljuk ezt, meg azt a nagyértékű semmit". Megosztja, hogy "eltűnt a kicsi lányom". Megosztja, hogy "gyerekeket rabolnak el egy hupilila kocsiban" És senkinek, még csak eszébe sem jut a "megosztás (ész nélkül)" gomb megnyomása előtt, hogy a rendőrség hivatalos oldalán tájékozódjon. Megnézze az eltűnt emberek oldalon, hogy igaz e a hír. Vagy csak egyszerűen rákeressen mint hoax. Nagyon elkeserít ez a fajta emberi hiszékenység és butaság.
Másik nagy kedvencem, amikor hülyének néznek. Egy ránézésre is egyszerű logikai feladat (ha én meg tudom oldani, akkor az:-)) alatt álló "osszátok, ha értitek, nem számítok sok megosztásra" lebecsmérlő kijelentés. Már magában hordozza eleve, hogy: hülye vagy, nem fogod tudni megoldani, így meg sem fogod osztani. Hát nem egy pozitív megerősítés! 

Tudom, hogy meg lehet találni elveszett tárgyakat a facebook segítségével, de nem egy egy évvel ezelőtt eltűnt kerékpárt. Tudom, hogy eredményes lehet az illetékes szemétlerakó megtalálásában. Kisállat eltűnésekor. Olyankor, amikor van valóságalapja a hírnek.
DE! Gondolkozzunk már emberek mielőtt nyomogatunk, mert ez a fajta eszetlen mindent megosztós magatartás hihetetlen negatív lenyomatot tud adni egy személyről.

Ez a saját, külön bejáratú véleményem. Muszáj volt elmondanom, mert ahogy a férjem mondja, különben lehet felrobbanok. :-)

Ha egy üzlet beindul

A címben elhangzó állítás pozitív és negatív értelemben is nagyon jellemző mostanában ránk. Alig, hogy elkezdődött a szünet, lebetegedtem és ez a gyógyhatású szerek mellett is egyre rosszabb lett. A mai már az 5. nap lázasan, ami rám egyáltalán nem jellemző. Még ha dolgoztam volna, rohangáltam volt, de nem, pihentem, nyomtam az ágyat és egyre rosszabb lett. Tegnap aztán elmentem az orvoshoz. Igaz időpontot nem kaptam, de várakozással együtt is egy óra alatt megszabadultam. Adott antibiotikumot és az eddig szedett gyógyszereket kell továbbra is bevennem. Ma aztán kiköhögtem a tüdőmet, aludni két napja nem tudok, viszont már csak kicsit sípolok. Lehet hétfőn mégis kénytelen leszek elmenni dolgozni. ;-)
A szünet előtt orrvérzésig írtuk a félévi értékeléseket. Igen, a nagyoknak is 9. osztályig. Bár szerencsére a vizsgázó diákok jegyet kapnak, ennyivel könnyebb a helyzet náluk. Alig van már pár hét és jön a vizsga. Erre fel kellene készíteni a diákokat, de közben egy hétig a projektjükön bütykölnek, utána vizsgáznak belőle. Majd próbavizsga. Hát hogy adjak nekik jegyet? No majd csak kitalálok valamit, amire kaphatnak pár pontot. Közben a saját negyedik osztályom teljesen elkallódik a sok tennivaló közepette. Jó, nekünk nem kell portfóliót, meg mindenféle marhaságot írni, viszont a lényeg itt is elveszik sokszor az egyéb tennivaló közepette: a gyerek és a tanítás.
Olyan jó, hogy legalább Nagyfiúnál mennek a dolgok többé- kevésbé gördülékenyen. Az idén nem kell félnünk, hogy megint dicséretes lesz a bizonyítványa, viszont annyi minden más területen kiváló, hogy elmondani sem tudom. Nagyon önálló, megbízható. Most, hogy beteg vagyok, nagyon sokat segít. Mos, besegít a főzésbe, rendet rak, kérdezi, mit segítsen. Elintéz mindent és még tanulni is leül, igaz néha morgással, de mivel jól lekenyerezhető, sokszor csak meg kell vele beszélni és már megy is a dolog a maga útján. :-)
Holnap rántott gomba lesz, párol gyökerekkel (sárgarépa, petrezselyem, cékla, zeller) és szerintem egy kis sült krumpli is lesz a fiatalság kedvéért. :-)

Szép vasárnapot mindenkinek! :*

Hamburger zsemle

Na, ennyit a felelőtlen ígéretekről. Nem valami sok receptet tettem fel a "nagy visszatérés" óta. :-) Sőt semmit sem írtam. Magam sem gondoltam volna, hogy nem sikerül a napjaimat úgy alakítani, legyen még este időm, kedvem leülni és billentyűket nyomogatni. De mivel nekem tesz jót ez a tevékenység, találnom kell rá. Ha nem is minden nap, de gyakrabban.

A sok bizonyítvány írás (a felsősök is szóbeli értékelést kapnak), félévi szülői megbeszélések, dolgozatjavítások, értekezletek, konferenciák után most egy hetes szünet van nálunk. Gyorsan bele is vágtunk Nagyfiúval egy kiadós vasárnapi ebéd elkészítésébe. Ennek első darabját mutatom be ma nektek.

Tudtam, hogy valamikor évekkel ezelőtt láttam Anikónál egy nekem roppant tetsző hamburger zsemlét, ami nagyon illett volna a mai ebédünkhöz. Tartott egy ideig, míg megtaláltam, de megérte. Kicsit ugyan alakítottam az eredeti recepten, mert nem volt minden alapanyagon itthon. Az alapok ITT találhatók.

Hozzávalók:

60dkg liszt
1 tojássárgája
200 ml tej
200 ml tejföl
20 g élesztő
1 ek. cukor
1 tk. só
4 ek. olaj
1 ek. 5 %- os ecet 
1- 2 ek.víz
1 tojássárgája lekenni

Elkészítés:

A lisztet a dagasztógép táljába szitáltam, a közepébe mélyedést készítettem. A tejet meglangyosítottam a cukorral, belemorzsoltam az élesztőt, feloldottam és a lisztre öntöttem. Az élesztős tejet elkevertem annyi liszttel, hogy nokedli keménységű legyen. Lefedtem a tálat és 20 perc alatt megkelesztettem a kovászt. Hozzáadtam a többi hozzávalót és rugalmas tésztát dagasztottam belőle. Ha a tészta kemény lenne, adjunk hozzá 1-2 kanál vizet. Lefedve 1,5 órát kelesztettem.

A tésztát 9 db egyenként 120 grammos darabra vágtam, felkerekítettem, sütőlemezre tettem, lekentem az 1 ek. tejjel felvert tojássárgájával. Egy  mélyebb tepsivel lefedve egy órahosszát kelesztettem. Érdemes az időt rászánni, mert így nem lesz tömör a zsemle. A sütőt előmelegítettem 220 C fokra. Az idő letelte után ismét lekentem a tojássárgájával a zsemléket és megszórtam szezámmaggal. Forró sütőben szép pirosra sütöttem.

JÓ ÉTVÁGYAT!

Visszatérés - Mákos és diós csavart fonat :-)

Kedves Mindannyian!

Nagyon régen, több mint két éve nem jelentkeztem a blogon. Valahogy az élet nem errefelé terelgetett. Rengeteg minden változott az életemben/ életünkben és így a blogírás nem fért bele.
Most viszont eljutottam oda, hogy megint valamit változtatnom kell, s így a karácsonyi készülődés megadta a lökést, az irányt, ami a blogom felé terelt ismételten.
Sok szép emlék jutott eszembe és ahogy körülnéztem a félkész leírások között, megérett az elhatározás, hogy ismét belevágjak a receptírásba. Meg hogy elmondjam a véleményem bizonyos dolgokról, meséljek az életünkről is. :-)

Elsőként egy régi receptet hoztam új köntösben. Mákos és diós kalács kicsit megbolondítva. szépnek nem szép, de nagyon finom! :-)

Hozzávalók:

1 kg liszt
400 ml tejszín
100 ml tej
40 g élesztő
100 g cukor
1cs vaníliáscukor/ 1 citrom reszelt héja
3 tojás + 1 fehérje
1 csapott tk só


Az élesztőt a langyos tejben 1 tk cukorral felfuttatjuk. A lisztet egy mély tálba szitáljuk, közepébe mélyedést készítünk, ebbe öntjük a megkelt élesztőt, villával annyi lisztet keverünk hozzá, hogy nokedli sűrűségű tésztát kapjuk, tehát egy gyors kovászt készítünk. Kicsi liszttel megszórjuk és 20 perc alatt megkelesztjük. Ezután hozzáadjuk a többi hozzávalót és alaposan összekeverjük. 10 percet pihentetjük, majd megdagasztjuk. Ezután letakarva 1 órát kelesztjük a tésztát, majd két részre osztjuk. Fél centi vastagra nyújtjuk és megtöltjük a töltelékkel. A dió alá jófajta baracklekvárt kenünk és erre szórjuk a cukorral elkevert diót. A mák alá a tésztát lekenjük tejjel és utána szórjuk meg a cukros mákkal. Feltekerjük, mint a kalácsot szokás. Tepsire tesszük. Ezután jön bele a csavar. A feltekert tésztát középen kettévágjuk, de az egyik végét egyben hagyjuk. A két szálat összefonjuk, a fonatot szépen eligazgatjuk. 200C fokon alsó-felső sütéssel, gázsütőben 4-es fokozaton aranybarnára sütjük. Amikor kezd színesedni, mérsékeljük 180C fokra (3-as) és 35- 40 perc alatt készre sütjük. Ha nagyon pirulna, a tetejét letakarjuk egy sütőpapírral. Rácson hagyjuk kihűlni.

Diós töltelék:

250 g dió
150 g cukor

Mákos töltelék:

250 g mák
150 g cukor
1/2 citrom hája

JÓ ÉTVÁGYAT!

Karfiolbomba

Remek vendégváró receptet hoztam Nektek. Előző nap elkészíthető, hűtőben kiválóan átvészeli az éjszakát és másnap frissen sütve lehet a vendégeknek feltálalni. Ez a karfiolbomba.
Csak egy dologra kell vigyázni, hogy az ember ne vegyen túl nagy karfiolt. :-)
Persze, ha vendégeket várunk, nem árt, ha az étel mennyisége kiadós. Én is így adom most meg az arányokat. Ha csak egy szimpla ebéd vagy vacsora lenne ez a fogás, felezzük meg a mennyiségeket vagy vegyük a 2/3-t.

Hozzávalók: 

1, 2 kg karfiol
1,5 kg pulykamell és comb vegyesen
2 cs. bacon szalonna
só, bors, pirospaprika
hagyma
1 p. tejföl
1 db tojás
1 ek mustár
1 ek zsemlemorzsa
házi vegeta

babérlevél

Elkészítés:

A karfiolfejet feltesszük egészben fél liter sós vízbe főni. Babérlevéllel ízesítjük és félpuhára főzzük. Ez nálam kb. forrástól számítva olyan 20 perc volt. Nem szabad túlfőzni, inkább legyen kemény, majd megpárolódik a sütőben teljesen. De ha túl puha, nehezen tudjuk a húsmasszával körbevenni.

 Míg a karfiol fő, ledarálhatjuk a húst vagy a hentesünknél eleve darálva vesszük a húst. Ezek után elővesszük a robotgépünket és a  dagasztókarját. A húst, apróra vágott hagymát, mustárt, tojást, borsot, pirospaprikát, sót, házi vegetát (ebben az esetben vigyázzunk a sóval) és a tejfölt egy tálba tesszük. A dagasztókarral alaposan pépesre dolgozzuk. Hozzáadjuk a zsemlemorzsát, evvel is összekeverjük.

 Egy tűzállótálat kikenünk vajjal. A karfiol torzsájánál az üreget kitöltjük hússal, a karfiolfejet a tálra helyezzük, megkenjük olvasztott vajjal és beburkoljuk a hússal. Tetejét kissé vajas kézzel elsimítjuk.

Beborítjuk a bacon szeletekkel, úgy, hogy fedjék egymást. 

170C fokos sütőben kb. 45- 50 perc alatt szép pirosra sütjük. Miután kész, 15 percet pihentetjük. Ez idő alatt a kisülő szaftot kimerjük, egy lábasban némi tejszínnel felforraljuk, besűrítjük. Tálaláskor a bomba mellé kínáljuk.

Tipp: ha nagyobb tepsire rakjuk, akkor körbeteríthetjük félbevágott, olajban megforgatott krumpliszemekkel a bombánkat és így a körettel együtt sütjük meg. A burgonya megpárolódik és a végén még a kisülő szaftot is felszívja kissé.

 A végeredmény felszeletelve, mennyei! 

JÓ ÉTVÁGYAT!

Flammkuchen avagy a francia langalló

Ha valamit nagyon szeretek a tojáshabon kívül, az a ropogós kenyérlángos. A Flammkuchen, egy nagyon vékony, ropogós tésztából, tejfölös öntettel és szalonnával, hagymával megszórt,
tulajdonképpen langalló, csak nincs benne élesztő.  Nagyon kedvelt volt Elzászban, Badenban és a pfalzi területeken. Különösen újbor idején gyakran szolgálták fel a fogadókban, mivel ízvilágával remekül kiegészíti eme italt.
Másik feladat pedig az volt, hogy kenyérsütéskor megmutassa a kemence hőmérsékletét. Ha megégett, túl gyorsan sült meg, szellőztették a kemencét, mielőtt bevetették volna a kenyereket. Ha lassan sült, még raktak a tűzre.



Hozzávalók:

200 g liszt
2 ek olaj
125 ml víz
só
200 g tejföl
200 g hagyma
100 g szalonna
kevés tejszín

A vízből, olajból, lisztből és a sóból sima tésztát gyúrunk. Nem szabad ragadnia!

A hagymát vékony csíkokra vágjuk, a szalonnával ugyanígy járunk el.

A tésztát nagyon vékonyra nyújtjuk, megkenjük a tejszínnel elkevert tejföllel és rászórjuk a hagymát, szalonnát.

A legmagasabb fokozaton előmelegítjük a sütőt. 15- 20 perc alatt ropogósra sütjük a lepényünket.

JÓ ÉTVÁGYAT!

Du Barry sertésszelet - az ünnepek királynője

Nagyon régóta készítjük már és tipikus ünnepi étel nálunk, mindenki nagyon szereti, feltéve, ha nem kap hidegrázást a karfiol szó hallatán. Egyszer megláttam a Nők Lapjában, Lajos Marinál és átvettem egy pár újítást tőle. Így még finomabb lett.

Köszönet a receptért Lajos Marinak!

A híres-hírhedt Du Barry grófnő, XV. Lajos kedvese vélhetőleg azt remélte,
hogy elsősorban szépsége okán emlegetik majd a krónikák. Az bizonyára álmában
sem jutott eszébe, hogy minden olyan étel, amely karfiollal és sajtos besamel-,
azaz Mornay-mártással készül, az ő nevét viseli majd.

Hozzávalók 4 személyre:

8 db nagy karfiolrózsa
8 db nagy brokkolirózsa
só
bors
2 ek. citromlé
1 babérlevél
1 kk. vaj/margarin a tálhoz
8 szelet sertésborda vagy sertéscomb (600-800 g)
4 ek. finomliszt
4 ek. olaj

A Mornay-mártáshoz:

40 g vaj/margarin
40 g finomliszt
4 dl tej
3 tojássárgája
só, őrölt fehér bors
szerecsendió
40 g reszelt sajt
1 dl (főző)tejszín

1. A karfiolt és a brokkolit rózsáira bontjuk, megmossuk. Felforralunk 1 kk. sóval, a citromlével és a babérlevéllel 3 liter vizet. Beledobjuk a karfiolrózsákat, 3 percig főzzük, majd azonnal jégkockákkal lehűtött vízbe szedjük. Alaposan lecsepegtetjük, és konyharuhára terítve szikkadni hagyjuk. Ugyanígy járunk el a brokkilrózsákkal is, de a sorrendet nem tanácsos felcserélni, mert a brokkoli leve megfesti a karfiolt.

2. A Mornay-mártáshoz (ejtsd: morné) felforrósítjuk a vajat, beleszórjuk a lisztet, világosra pirítjuk, majd lehúzzuk a tűzről, vékony sugárban felöntjük és simára keverjük a tejjel. Visszatesszük a tűzre, folyamatosan keverve sűrűsödésig főzzük. Kihűtjük, majd egyenként eldolgozzuk benne a tojássárgákat, ízlés szerint sót, frissen őrölt fehér borsot és szerecsendiót, végül belekeverjük a sajtot , és a (főző)tejszínt.

3. A sütőt előmelegítjük 200 °C-ra. Kikenünk vajjal/margarinnal egy csinos, nem túl mély sütőtálat.

4. A bordákat leöblítjük, szárazra törölgetjük, kissé kiverjük, majd besózzuk, és meghintjük liszttel. A felforrósított olajban mindkét oldalukat 3-3 percig sütjük. Mivel én olaj nélkül sütök, a felforrósított serpenyőben megkapattam a szeletek mindkét oldalát,

majd a sütőtálba helyezzük őket                                Minden bordára 1-1 brokkolit és karfiolrózsát
                                                                                   teszünk

    végül egyenletesen bevonjuk a mártással.            A forró sütőben 30-35 percig, enyhe pirulásig
                                                                                      sütjük.

5. A szeleteket tálra rendezzük, visszahelyezzük a még meleg sütőbe. A tál alján található szaftot gyorsan felforraljuk, kevés kukoricakeményítővel besűrítjük, a köret mellé kínáljuk.

6. Párolt rizs, burgonyapüré illik hozzá.

Tippek:

Ha vendéget hívunk rá, jó előre, akár előző este is elkészíthetjük, hidegre tesszük, majd hideg sütőben kezdjük a sütést, nehogy a sütőtál, amennyiben ezt használunk, a hirtelen hőkülönbségtől elpattanjon!

Változatok:

Készíthetjük pulyka- vagy csirkemellből is.

JÓ ÉTVÁGYAT!

Buggyantott tojásos szendvics - a tökéletes vasárnapi reggeli

 Régen elmentettem azt a receptet Illéskrisztől, mert teljesen beleszerettem. Aztán nem jutott rá sor. Meg kiderült, hogy a férjem egy olyan betegséget kapott, ami miatt nem ehet cukrot, búzát, rozsot, lisztet sem, sertéshúst, tehéntejet és az ebből készült tejtermékeket. Gyümölcsöt csak délig, azt is parányi mennyiségben. Mindehhez kaptunk egy jelzőlámparendszert. Újra kellett értelmeznem a főzési szokásaimat, hogy ne kelljen duplán főznöm. A kenyérsütés nem gond, csak a fogyasztható magvakat kellett valahogy integrálnom a felhasználható lisztekhez. Ezekhez hozom a recepteket. A sertést könnyen ki tudjuk iktatni, anyukám nagyon finom csirkehússal lát el minket. Meg lehet marhát és vadat is ennie, megbízható lelőhelyet ismerek. Így elkészülhetett ez a nagyon finom reggeli, kicsi módosításokkal. Igaz nem vasárnap, de attól még ugyanolyan finom volt. :-))

Hozzávalók 4 személyre: 

4 zsemle, nálam 4 szelet kenyér

5 dkg vaj

  8 szelet füstölt sonka, nálam 8- 8 szelet csirke- és pulykamellsonka

8 tojás, 

zöldsaláta

Hollandi mártás:  

2 tojás sárgája, 

1/2 citrom leve, 

3 púpos kanál vaj megolvasztva, 

1 kávéskanál Worchester szósz, (kihagytam)

színes őrölt borskeverék, 

só

Először a mártást készítjük el. Vízgőz fölé teszünk egy üveg tálat, majd beletesszük a két tojássárgáját. Állandóan kevergetve hozzáadjuk a többi hozzávalót, majd addig melegítjük, főzzük a krémet, amíg szépen besűrűsödik. Félre tesszük, letakarjuk és melegen tartjuk.

A sonka szeleteket egy vajazott serpenyőben megpirítjuk. Én nem csináltam velük semmit. A kenyérszeleteket pici vajon vagy kenyérpirítóban, ahogy én csináltam, pirítjuk meg. A sonkát és a zsemléket is melegen tartjuk. A salátát felvágjuk csíkokra. A tojás posírozzuk. Ezt úgy tesszük, hogy egy kb. 2-3 literes lábasban vizet forralunk, melyben elkeverünk egy evőkanál ecetet. A tojásokat egyenként egy csészébe felütjük, hogy a sárgája ne sérüljön meg, a vízbe fakanállal örvényt készítünk, majd egy mozdulattal ebbe beleengedjük őket. Kb. 3 percig főzzük a tojásokat, majd szűrőkanállal kivéve, konyhai papírtörlőre tesszük, lecsepegni. Tálaláskor a sült zsemlékre teszünk egy kevés salátát, ráhelyezzük a sült sonkát, a posírozott tojást és megöntözzük a szendvicset a hollandi mártással. Petrezselyemzölddel meghintjük.

JÓ ÉTVÁGYAT!

Újra a fedélzeten! - Avagy a Rákóczi túrós megmentő ereje

Komolyan mondom, nem hittem volna még pár napja, amikor éjjel görnyedtem a dolgozatok felett, hogy mára ide jutok.

Kissé régen jelentkeztem, pedig főztem, sütöttem, dokumentáltam, csak már lejegyezni nem volt időm, erő. Történt ugyanis, hogy az előző félévben kaptam egy olyan osztályt, hogy álmomban nem gondoltam volna, ilyen is létezik. Pedig dehogynem. Most a második hasonló bandát szelídítem, igaz nem osztályfőnökI minőségben. Szerencsére! Ki is készítettek alaposan tegnapra.

Ma végre elkezdődik a várva várt őszi szünet és keményen elhatároztam, a blogolást is újra folytatom, mert az nekem jó! Felüdít és megnyugtat.

Íme az első bejegyzés:



Régi vágyam volt a Rákóczi túrós elkészítése, már csak a hab miatt is. Aki ismer, tudja, hogy a tojáshab a gyengém, no sikerült is olyan Rákóczi túróst gyártanom, már jó párszor, hogy ez ide kívánkozik mindenképp. Múlt hét végén sógornőm 50. születésnapjára készítettem el ismét, nagy sikerrel. S ezt közzé kell tennem!!! :-D

A meglévő szakácskönyveimben nem találtam a számomra tetsző receptet, így a netet hívtam segítségül. S nem is kellett sokat kutakodnom, mert hamarosan a kinézete alapján Zenóbia hihetetlenül jóképű sütije nyert. A recept tőle van, én csak kicsit megtoldottam pár ötlettel.

Hozzávalók a tésztához (nagy tepsi - 32x32):



- 45 dkg liszt
- 3 tojás sárgája
- 15 dkg porcukor
- 25 dkg vaj
- 1 csomag sütőpor
- egy púpos evőkanál tejföl

Keverd ki a porcukrot a vajjal és a tojások sárgájával, add hozzá apránként a sütőporos lisztet,
és a tejfölt. Nyújtsd el a tésztát egyforma vastagra lehetőleg, és még lehetőleg akkorára, mint
a vajjal kikent tepsid. Szurkáld meg villával, majd a 200 fokra előmelegített sütőben süsd
kb. tíz percig, az alatt aranybarna lesz a linzer tésztád. Vedd ki, és tedd félre, ha még nem vagy
kész a túrókrémmel, a sütőt vedd vissza 180 fokra.

Hozzávalók a krémhez:



- 1,5 kg túró
- 80 g búzadara
- 200 g kristálycukor
- 2 tojás sárgája
- 1 citrom reszelt héja

Keverd ki géppel a hozzávalókat, majd miután megkented vékonyan baracklekvárral a tésztát,
simítsd el rajta a krémet, lehetőség szerint szintén egyenletesen, vagy, szedd habzsákba/ erős
nejlonzacskóba (ez utóbbinak vágd le a csücskét kb. 1,5 magasságban), nyomj egyenletesen
csíkokat a tésztára, a tetejét simítsd el. Mehet vissza a sütőbe 40 percre.

Tojáshab:

- 250 g kristálycukor
- 5 db tojásfehérje (tésztából, túróból ennyi simán megvan)
+ ha akad még kallódó tojásfehérje a hűtőben, ide vele. Mindegyikhez 50 g kristálycukrot hozzáadva

Ha már majdnem letelt a 40 perc, a tojásfehérjét verd kemény habbá a cukorral, majd szedd habzsákba, és csíkozd rá keresztbe-kasul a túrókrém tetejére. Mehet vissza megint a sütőbe, 180 fokon, légkeveréssel, amíg nem kezd egy kis színt kapni a hab, figyelj oda. A rácsok közé kicsike mokkáskanállal vagy habzsákkal (nem árt, ha van kettő) sárgabarack lekvárt töltünk. 


Néhol nem lett tökéletes a lekvár betöltése, de ez az ízélményen semmit sem változtatott :-))

JÓ ÉTVÁGYAT!

A "szerelmem" és egyéb fontos dolgok.

Kedves Olvasóm!

Köszönöm, hogy kitartasz mellettem, hogy nem feledsz el és amikor jelentkezem visszatérsz hozzám!

Ezért megosztom Veled azt a hatalmas örömöt, amiért már évek óta dolgoztam:

Jelentem, tanárnéni vagyok Rudersbergben egy általános és középiskolában. Németet és matekot tanítok, valamint németet, mint második nyelvet a külföldi, többek között 8 magyar, gyereknek. Nagyon élvezem a munkát, szívesen járok be, mert annyira csodás a hangulat. Van, hogy első osztályban helyettesítek, van, hogy 9. osztályban tanítok. Jó nagy a szórás, de pont ez benne a szép és változatos is hozzá, nem unom meg. Már túlestem a tűzkeresztségen, jó alaposan kipróbált egy hetedik osztály. De sikeresen meggyőztem őket, hogy jobb, ha azt csinálják, amit mondok és nem ellenkeznek. Másnap már egész békességben csinálták a munkát. :-))

S akkor jöjjön a "Szerelmem":

bemutatom Nektek Ankarsrumot: (mivel nem tudtam használható képet készíteni, netről szereztem)

Kép: Internet

Kép: Internet

 Pontosan ilyen szép fekete az enyém is.

Van benne:

- dagasztókar, sok tésztához, egyszerre 5 kiló kenyértésztával is megbirkózik
- dagasztóhenger, kevesebb tésztához
- acéltál mindezekhez
- keverőtál
- habverő, ahol forog a habverő és a fejrész is :-)
- krémkeverő
- húsdaráló 4 különböző lyukú tárcsával
- paradicsompaszírozó
- hurkatöltő
- sajtreszelő
- zöldségszeletelő egység
- turmix
- narancsfacsaró
- tésztakészítő tárcsa
- mini malom (így már bármikor tudok teljeskiőrlésű kenyeret készíteni:-))
- húsdarálós sütikészítő
- s biztos van, amit még elfelejtettem

Hát nem nagyon találok olyan szegletét a konyhai teendőknek, ahol ne venném hasznát. Persze, hurkát/ kolbászt még nem töltöttünk, tésztát sem készítettem vele és a narancsfacsarót is levittem a pincébe. De hogy két hatalmas kenyeret egyszerre megdagaszt, nem kell nekem szenvednem külön- külön a kézi dagasztással, amikor kemencében sütünk, az megfizethetetlen.
Mivel ennyire dekoratív, természetesen a pulton lakik, így legalább szem előtt van és gyorsan elő veszem, ha valamit csinálni akarok.

 Különlegessége, hogy amerikai kollégájával ellentétben, itt a tál forog egy ékszíjhajtás által és a dagasztókar áll. Egy tésztalehúzó gondoskodik arról, hogy a tál szélére ne ragadjon semmi rá. Viszonylag csendesen dolgozik és nagyon megbízhatóan. Kicsit tartott, míg megbarátkoztunk, pedig én akartam Őt, azóta, hogy barátnőmet meglepte a férje egy ilyen szépséggel. Most azonban már félszavakból is értjük egymást. :-))

Kedvcsinálónak itt egy kisfilm (igaz dánul, de sebaj:)), hogyan is működik és mennyi minden található benne:

 

Most már nem csodáljátok, hogy boldog vagyok és jól érzem magam. :-D