Levendulás sárgadinnye lekvár.

 

Lekvárt főztem már sárgabarackból, szilvából, eperből, vagy éppen zöld paradicsomból, de sárgadinnyéből még nem..... Ezt most pótoltam, és próbaképpen egy kisebb adag készült, de olyan finom, hogy még főzök pár üveggel, jó lesz majd a téli hidegbe elővenni, és a nyár ízeit kanalazni. Mivel másod virágzik a levendula, így gondoltam teszek bele pár szálat, és állítom nem rontotta el....  A fűszerektől, és a levendulától, melynek az íze kellemesen érződik a lekváron, nagyon finom lett. Süteményekbe, palacsintába, vagy éppen egy szelet pirítós kenyérre kanalazva használom majd el.

Hozzávalók:

 1 kg felkockázott sárgadinnye

 20-30 dkg cukor

2 cs vaníliás cukor

5 db szegfűszeg

1 kk őrölt fahéj

1/2 kk őrölt gyömbér

5-6 szál levendula (szárított is lehet)

1,5 dl víz

1 cs Knorr dzsemesítő

 

A felkockázott dinnyéhez öntsük hozzá a vizet, adjuk hozzá a cukrot, a vaníliás cukrot, a fűszereket, tegyük bele a levendulát, majd addig főzzük, hogy szinte szétfőjön. 

Ezután szedjük ki a levendulaszárakat, és a szegfűszeget, majd botmixerrel pépesítsük.

Ezután adjuk hozzá a Knorr dzsemfixet, alaposan keverjük össze, majd tegyük vissza a tűzre, és főzzük pár percig.

Ezután az előzőleg sterilizált üvegbe merjük bele a lekvárt, majd tegyük rá a tetőt, tegyük száraz dunsztba, és úgy hagyjuk kihűlni.

Ebből a mennyiségből nekem 1 db 7 dl üveg lekvár lett, így ha több üveggel szeretnénk befőzni, akkor arányosan emelni kell a hozzávalók mennyiségét. (egy kevés kimaradt, de azt rögtön meg is ettük)

Az elkészült lekvár íze nagyon finom a fűszerektől, és kellemesen érződik a levendula íze is. Süteményekhez, palacsintába, vagy éppen pirítós kenyérrel nagyon finom.

Sárgabarackos-levendulás muffin.

Nagyon szeretem a levendula illatát, a gyönyörű színét, és virágzáskor idén is készítettem levendulás cukrot, (recept itt megtalálható) melyet süteményekbe, krémekbe fogok belekeverni. Mivel éppen volt itthon pár szem sárgabarack, így gondoltam muffint sütök, és belekeverem a tésztába.... aztán eszembe jutott, hogy egyik süteményes könyvemben bejelöltem még régebben egy receptet, melybe éppen sárgabarack is kell, mellette pedig a tetejére levendula mézzel készült a krém. Mivel levendula méz nem állt rendelkezésemre, így levendulás cukorral helyettesítettem. A muffin is, és a krém is kapott egy finom ízt a cukortól, de persze azért nem lett túlzóan érezhető a levendula.....

Tészta hozzávalói 12 db muffinhoz:

15 dkg liszt

2 tk sütőpor 

csipet só

7 dkg levendulás cukor (v. porcukor)

1 cs vaníliás cukor

5 dkg étcsokoládé

8 dkg vaj

1 dl Hulala (v. habtejszín)

2 db tojás (nagy)

5-6 db sárgabarack

A csokoládét  vágjuk fel apró darabokra. A sárgabarackot vágjuk fel kisebb darabokra. A vajat olvasszuk fel, majd hűtsük vissza.

A liszthez adjuk hozzá a csipet sót, a levendulás cukrot, a vaníliás cukrot, és az apróra vágott csokoládét, majd keverjük össze.

A felolvasztott és visszahűtött vajhoz adjuk hozzá az egész tojásokat és Hulalát (v. habtejszínt), majd keverjük simára.

Ezután adjuk hozzá a száraz hozzávalókhoz, fakanállal keverjük össze, majd adjuk hozzá a feldarabolt sárgabarackot és szintén, óvatosan keverjük össze, hogy a gyümölcs ne nagyon törjön. 

A muffinformát béleljük ki papírkapszlival, vagy zsírozzuk és lisztezzük ki, majd kanalazzuk bele a masszát.

Helyezzük be előmelegített sütőbe, majd közepes hőmérsékleten 25-30 perc alatt süssük készre. (Én légkeverésnél 170 fokon, 25 percig sütöttem)

A sütőből kivéve hagyjuk pár percig a formában hűlni, majd helyezzük rácsra a muffinokat, és hűtsük ki teljesen.

Levendulás hab hozzávalói:

15 dkg vaj (puha)

2 dl Hulala (v. habtejszín)

1 cs vaníliás cukor

2 ek levendulás cukor

A puha vajhoz adjuk hozzá a levendulás cukrot, és a vaníliás cukrot, majd keverjük simára.

A Hulalát (v. habtejszínt) verjük fel kemény habbá, majd apránként keverjük hozzá a cukros-vajas krémhez, és felhasználásig tegyük be a hűtőbe.

Tálalás előtt ízlés szerint kanalazzuk a muffin tetejére a levendulás habot, díszítsük levendulavirággal, majd úgy kínáljuk.

Levendulás cukor.

Nagyon szeretem a levendula illatát, a gyönyörű szép színét, és nem is egyszer készítettem már levendulás sütemény, kekszet, vagy éppen limonádét. Hosszú évekig gondot okozott, a levendula beszerzése, majd egyszer úgy döntöttem, hogy a virágos kertbe ültetek egy bokrocskát. A bokrocska idő közben szép, nagy bokorrá fejlődött, és most éppen telis-tele van virággal. Szedtem is egy pár szálat, majd pár napig szárítottam, végül pedig kristálycukorral üvegbe rétegeztem. A levendulás cukorral pedig krémeket, süteményeket, sütemény tetejére kerülő cukros mázat...... fogok majd ízesíteni. Persze ízesítésre csakis kevéske levendulás cukrot használjunk, mert az íze igencsak intenzív, és gondolom senki nem szeretné, ha ehetetlen lenne tőle az elkészült sütemény.

 Hozzávalók:

5-6 szál levendula 

25-30 dkg kristálycukor (v. barna cukor)

1 cs vaníliás cukor 

Az aprócska virágokat csipkedjük le a szárról, majd a vaníliás cukorral összekevert kristálycukorral rétegezzük egy jól zárható befőttes üvegbe.

Hagyjuk egy-két hétig lezárva, hogy a cukor jól átvegye a levendula illatát.

 

Az ízesített cukrot felhasználhatjuk sütemények, kekszek, limonádé, fagylalt, krémek ízesítésére, de csak kis mennyiségben, mert különben a túl intenzív illattól ehetetlen lesz......

Levendulás-fahajas cukkinilekvár.

Lehet kissé bizarr ötletnek tűnik cukkiniből lekvárt főzni, de állítom hogy aki egyszer elkészíti, és megkóstolja, az ezután biztosan minden évben cukkinilekvárt is fog főzni. A receptet először Hani "Ízemlékek" blogjában, majd Andrea " Sherpa konyája"-ban láttam meg. Akkor rögtön el is határoztam, hogy idén én is cukkini lekvárt főzök majd. A  tavaly főzött szilvás-rebarbarás dzsem is nagy sikert aratott, így gondoltam ezzel a lekvárral (dzsemmel) sem nyúlhatok nagyon mellé. Tegnap aztán végre sort is kerítettem egy kisebb adag elkészítésére, és csak most bánom igazán, hogy rögtön nem nagyobb adaggal kezdtem. Ízesítésnek én a citrom, és a levendula mellé, még belecsempésztem egy kevés őrölt fahajat, és egy csomag vaníliás cukrot. Az íze pedig valami fantasztikusan finom lett. A cukkini íze nem érződik külön ki, viszont nagyon finom citromos, némi levendula, és fahéj beütéssel. Mindenkinek nyugodt szívvel merem ajánlani, mert nemcsak sokkal olcsóbb (főként, ha a cukkini megterem a saját kertünkben) de bármelyik boltban vásárolt dzsemmel felveszi a versenyt, sőt..........

Hozzávalók 2 db 700ml-es üveghez:

1,5 kg cukkini

30-40 dkg cukor

1 cs vaníliás cukor

1-2 tk őrölt fahéj

3 tk szárított levendulavirág

3 db citrom

1 cs Knorr dzsemesítő

A cukkinit tisztítsuk meg, majd vágjuk félbe és kanállal távolítsuk el a magokat. Ezután egy nagyobb lyukú reszelőn reszeljük le. 

A citromokat hámozzuk meg, és a fehér részét teljesen távolítsuk el. (Én olyan citromokat használtam fel, melyeknek a héját pár nappal ezelőtt már lereszeltem. Így a kissé már megszáradt fehér részt, szépen letudtam egyben húzni a gyümölcshúsról)

Ezután vágjuk fel kisebb kockákra, és adjuk hozzá a már lereszelt cukkinihez.

Tegyük fel a tűzre főni, és közeben adjuk hozzá a cukrot, a vaníliás cukrot, az őrölt fahajat, és a levendulavirágot. 

Kevergetve főzzük, 10-15 percig, majd vegyük le a tűzről, és botmixerrel pépesítsük. 

Ezután tegyük vissza a tűzre, és jól forraljuk ki. Amikor már forr, szintén vegyük le a tűzről, majd állandó keverés mellett, szórjuk bele a Knorr dzsemesítőt, és egy kézi habverővel, pár perc alatt keverjük simára. 

Végül az elkészült, forró dzsemet merjük bele az üvegekbe, és légmentesen zárjuk le. Ezután pár percre állítsuk fejtetőre az üvegeket, majd fordítsuk vissza, és így hagyjuk teljesen kihűlni a lekvárt.(dunsztolni nem kel!!!!!)

Az elkészült lekvárt felhasználhatjuk sütemények, palacsinták ízesítésére, de reggelire is kitűnő pl. friss péksüteménnyel, vagy éppen kétszersülttel fogyasztva. (amennyiben marad ebből a mennyiségből, mert mi már lassan elkanalazgatjuk csak úgy magában, olyan finom)

Levendulás Albert keksz.

Nagyon ritkán sütök kekszet, na nem mintha  nem szeretném, csak éppen a kekszes doboz tartalma állandó nassolásra csábít. Így aztán inkább lemondok a kekszsütésről. A napokban viszont egy kedves ismerősömtől Erikától, kölcsön kaptam egy süteményes könyvet, melyben remek recepteket találtam. A keksz receptek között pedig felfedeztem az Albert keksz receptjét. Régebben többször vásároltam, és nagyon szerettem, főleg a ropogósága miatt. Tehát megláttam a receptet, és mivel nagyon egyszerűnek bizonyult, úgy döntöttem teszek vele egy próbát és megsütöm. A receptben szereplő hozzávalók mennyiségén semmit nem változtattam, csak a saját fejem után menve, megbolondítottam egy kevés levendulával. A végén pedig azt kaptam amit a recepttől elvártam, egy nagyon finom ropogós kekszet, melyben jól érződött a levendula íze, és illata. Így aztán egyáltalán nem bántam meg, hogy kekszsütésbe fogtam, és a levendula hozzáadása is remek ötletnek bizonyult. Persze levendula nélkül is megsüthető, a végeredmény pedig egy finom, omlós keksz. Jól zárható dobozba, hosszabb ideig eltartható, így egy csésze tea, vagy kávé mellé bármikor kínálhatjuk.

Hozzávalók:

17,5 dkg liszt

12,5 dkg kukoricakeményítő

1/2 cs sütőpor

10 dkg vaj

1 db tojás

3 ek tej

1 cs vaníliás cukor

5 dkg porcukor

levendula (el is hagyható)

Szitáljuk bele egy tálba a lisztet, majd adjuk hozzá a keményítőt, a sütőport, és keverjük alaposan össze.

Ezután adjuk hozzá a felkockázott, hideg vajat, majd az ujjainkkal morzsoljuk össze. Ezután keverjük hozzá az ízlés szerinti mennyiségű levendulát. (a levendula el is hagyható!!!)

Kézi habverővel keverjük össze a tojást, a tejet, a vaníliás cukrot, és a porcukrot, majd öntsük hozzá a lisztes keverékhez.
Ezután gyors mozdulatokkal gyúrjuk össze, és formázzuk gombóccá a tésztát. Végül csomagoljuk be folpack fóliába, és tegyük be a hűtőbe 30 percre. (ha túl száraz lenne a tészta, akkor még egy pici tejet öntsünk hozzá)

A hűtőből kivett tésztát nyújtsuk ki kb. 3 mm vastagra, majd ízlés szerinti formájú kiszúróval, szúrjuk ki, vagy éles késsel vágjuk fel egyforma kockákra.
Ezután a kekszek tetejét villával szurkáljuk meg, majd helyezzük egy sütőpapírral bélelt tepsire, egymástól kicsit távolabb.

Melegítsük elő a sütőt, majd helyezzük be a tepsit, és közepes hőfokon, süssük 15-20 percig, hogy szép világos barnára, ropogósra süljenek a kekszek. (én légkeverésnél 150 fokon, 15 percig sütöttem)

A sütőből kivéve tegyük a kekszeket rácsra, majd hűtsük ki egészen. Jól zárható dobozba, hosszabb ideig is eltartható.

Szilvás-rebarbarás dzsem levendulával.

Szilvalekvár főzése közben jött az ötlet, hogy mi volna, ha rebarbarával főzném össze a szilvát. Irány a kert, gyorsan levágtam jó néhány rebarbaraszárat, és már kezdődhetett is a dzsem főzése. Közben aztán úgy döntöttem, hogy egy kevés levendulával is megbolondítom, lesz ami lesz alapon. Mivel csak egy próbaadagot főztem, gondoltam, ha nem ízlik, majd legfeljebb a kukában végzi. Most már tudom, hogy a kuka kilőve, mert a dzsem nagyon, de nagyon finom lett. Kissé pikánsan savanykás íze, remekül illik majd a süteményekbe. Csak azt sajnálom, hogy már nincs több szilva a fán, így egy évet várnom kell ahhoz, hogy nagyobb mennyiségbe kerüljön az üvegekbe. Mivel nem volt itthon péksütemény, így előkaptam a fagyasztóból egy csomag leveles tésztát, és különböző formákat kiszúrva belőle, gyorsan megsütöttem. A frissen kisült, ropogós leveles tésztával kóstoltuk meg, és bevallom, egyszerűen nem lehetett abbahagyni. Legközelebb linzert sütök, és ezzel a pikáns dzsemmel fogom összeragasztani. Akinek még van befőznivaló szilvája, bátran merem ajánlani ennek a dzsemnek az elkészítését.

Hozzávalók:

1,5 kg magozott szilva
50 dkg rebarbara
80 dkg cukor
2 cs vaníliás cukor
levendula
fahéj
1 cs Knorr dzsemesítő

A szilvát félbevágva kimagozni. A rebarbarát megtisztítani, majd kisebb darabokra felvágni. A levendula virágot lecsipkedni a száráról.

Egy edénybe tenni a szilvát, rebarbarát, majd hozzáadni a cukrot, vaníliás cukrot, a fahéjat és a levendulát, majd jól összekeverni és 10-15 percig állni hagyni.(közben többször átkeverni)

Ezután feltenni a tűzre és jól kiforralni, majd a hőfokot mérsékelve pár percig főzni. Ezután botmixerrel pépesíteni.

Pépesítés után visszatenni a tűzre, majd állandó kevergetés mellett, 15 percig főzni.

Ezután levenni a tűzről, majd állandó keverés mellett, kézi habverővel hozzákeverni a Knorr dzsemesítőt. Pár perc alatt simára keverni, majd az üvegekbe tölteni. A megtöltött üvegeket lezárni, majd szobahőmérsékleten hagyni teljesen kihűlni.






Nagyon finom, kissé savanykásan pikáns dzsemet kaptam, melyben érződik a levendula íze is. Süteményekbe, palacsintába remekül illik majd.

Levendulás limonádé.

Jó-jó, tudom már nincs olyan nagy meleg hogy jeges limonádét igyunk, de szerintem nem kell ahhoz rekkenő hőségnek lenni, hogy egy finom sütemény után, ne kortyolgathatnánk limonádét. A napokban egy ismerősömnél jártam, és megláttam a virágoskertben a még mindig gyönyörűen virágzó levendulát. Rögtön szedtem is belőle, és gondoltam készítek egy finom limonádét. A sütőtökös sütemények mellé nagyon jól illett. Persze már nincs olyan meleg, hogy jégkockával lehűtve keljen inni, ez nálam csak azért került most bele, mert nem volt időm kivárni hogy teljesen lehűljön magától. Így nem volt jéghideg, csakis kellemesen hűs. A levendulától pedig kapott egy nagyon finom ízt. Lehet sokak számára kicsit ez furcsán hangzik, de bátran merem ajánlani az elkészítését, mert nagyon finom.

 Hozzávalók:

1 l víz
25 dkg cukor (v. édesítőszer)
1 cs vaníliás cukor (v. 1 tk vaníliaaroma)
8 szál levendula virágai lecsipkedve
2 dl frissen facsart citromlé

 A vízhez adjuk hozzá a cukrot (v. édesítőszert), majd forraljuk fel.

Ezután vegyük le a tűzről, majd adjuk hozzá a lecsipkedett levendula virágokat, és hagyjuk 10-15 percig ázni.

Ezután szűrjük le, majd öntsük, és keverjük hozzá a frissen facsart citromlevet, és hagyjuk teljesen kihűlni.

Én készítettem hozzá jégkockát, melybe szintén került levendulavirág, hogy kicsit mutatósabb legyen.

Nyáron a nagy melegben egy-két jégkockával kitűnő hűsítő, de bármikor fogyaszthatjuk, főleg egy finom sütemény kísérőjeként.