Királynék völgye: Nefertari keselyűvel ékesített fejdíszben

Az ókori Egyiptom királyi családjaiban kevés nőt szeretett oly nagyon a férje, mint ahogy II. Ramszesz szerette Nefertari királynét, a Nagy Királyi Feleséget, aki a kormányzásban is aktív szrepet játszott. Nefertari még Ramszesz trónralépése előtt ment hozzá feleségül és uralkodásának 26 éve alatt ő volt a főfeleség, a legidősebb fiú anyja, férjének bizalmasa és munkatársa. II. Ramszesz Abu Szimbelben saját templommal, a Királyok Völgyében pedig a QV 66 sz. sírral jutalmazta meg. Nefertari sírja nagyon szép. 1904-ben fedezték fel, ez volt a thébai régészeti kutatások egyik legnagyobb felfedezése. Az 1950-es években műemlékvédelmi okokból zárva volt a turisták előtt, majd állagmegóvási munkákat vegeztek benne. 1995-ben korlátozott számú  napi látogató előtt ismét megnyitották, de megint be kellett zárni 2003-ban. Most évente csupán néhány - jól fizető - kis csoportot engednek be a sír belsejébe. A problémát a vakolat okozza, illetve a laza kőzetágy, mivel mélyen fekvő részbe vájták a sírt. A durva sziklafalat vastagon vakolták, erre a  vastag vakolatra festették a diszítést. A súlyos vakolat egy idő után elkezdett leválni a sziklafalról.  A verejtékező túristák jelenléte a sírban növeli a nedvességet, ezzel meggyorsítja a pusztulás folyamatát. Remélhetőleg a jövőben újabb restaurálási módokat fejlesztenek ki, és a sírt sikerül megmenteni.

Megfestettem a képet.

Amikor Egyiptom előkerült, mint téma a kultúraquiltekben, nagyon örültem. Csak éppen a hatalmas szakirodalom és képanyag közül nehéz volt választani. Hetek teltek el a válogatással, mire végül erre a képre esett a választásom. Nefertari, az örök szépség. Majd  diszítés, még festéssel, a fejdíszhez és a nyakpánthoz kevés arany festéket is kevertem.  Jöhetett a tűzés, a háttérre  egyiptomi motívumokat tűztem. A keret pedig egy hieroglifákkal nyomott anyag lett.

Mongólia - Dzsingisz kán

Még mindig kultúraquiltek, most Mongólia. Ismét pótlólag, hiszen akkor nem készült el a tűzés. Egy régi Mandzsu-kori kínai metszet (XVIII.sz.) alapján készítettem. Felrajzoltam a képet egy "rozsdásított" anyagra, majd azt gondoltam, hogy kézzel kihimezgetem. Miután egyre csak halogattam a hímzést, végül mégis nekiálltam. Az elején azonban már a varrógép alá került és csaknem az egészet szabad gépi tűzéssel varrtam ki. Volt itthon olyan anyag, amin ez a fajta írásmód található, adódott tehát a szegély.

Kanada, Prince Edward Sziget és Anne Shirley

Ma pótoltam az előző fordulót a KULTÚRAQUILTEK-ről, s lám itt az újabb, a most határidős: Kanada.

Véletlenek pedig nincsenek, hallhattuk már többször is. Erről is szól ez a forduló. Nemrég jártam Vicenza-ban a kreatív világkiállításon, ahol egy francia kiadónál találtam ezt a nagyon szép hímzős könyvet, amiből a Prince Edward Sziget  tárul elénk, Anne Shirley szemével, a hímzéseken keresztül. Anne a Zöld Oromból, Lucy Maud Montgomery regényéből készült a nagy sikerű filmsorozat, ami az árva kislányról szól, akit Marilla és Matthew Cuthbert fogadott örökbe. 

Kinagyítottam a sziget alaprajzát, a festett zöldes anyagra rárajzoltam, miután előzőleg rávasaltam a 2oldalas vetexet. A festett kék alapra rávasaltam a szigetet, arra Anne árnyalakját, majd következett a kézi hímzés. Miután ezzel is elkészültem, géppel tűztem az óceánt.

Körbeszegés és kész is, íme a Prince Edward Sziget, Kanada.

Moher szikla, avagy smaragzöld félszigetek Írországban

Tűzés után

Kicsit elmaradtam a blogolással, most pótolom. A kultúraquiltek előző fordulója Írország volt. Írországról először a gyönyörű zöld szín jutott eszembe, azután a "zöldember", aki a Szent Patrik napon megjelenik. Majd ebből maga Szent Patrik, azután a kelták, a kereszt és a különböző kelta minták. Na és persze a régi kastélyok, templomok, romok. Kerestem a neten, könyvekben minden témában rengeteg képet találtam. Végül maradt a táj. Van egy könyvem: Robert J. Moore Időtlen csodák, ebből idézek: 

Festve, tűzés előtt

"A tengeren ringatózó hajóról nézve Írország partjai egymásra torlódó sziklák hatalmas falaként tűnnek fel. Madártávlatból pedig mintha csontos, zöld ujjak nyúlnának az óceán felé. Földjén állva kőfalakkal szegélyezett zöld felületek darabolják szeszélyesen a tájat, követve a domborzat hullámzását. A föld, az ég és az óceán tökéletes harmóniájának lehetünk tanúi itt, Írország nyugati részének smaragdzöld félszigeteinél. Írország múltjának emlékei végigkísérik a nyugati partot. A vidéken a mai napig is álló épületmaradványok, földsáncok tanúskodnak arról, hogy már az i.e. 4. évezredben is éltek itt emberek." Kiderült még, hogy ezt a csodás képződményt Moher sziklának hívják.
Sok tanakodás után ismét az akrillfestéket választottam.

GEKKOK

Mint "jó tanuló", ismét megoldottam a feladatot, vagyis a Magyar Foltvarró Céh felhívására elkészítettem a 25 cm-es, egyenlő oldalú 60 fokos narancssárga 3szöget az EQA pályázati kiírása alapján. Magyarország a narancssárga színt kapta. A téma:  m o z g á s.

Nekem rögtön a tessaláció jutott eszembe erről, hiszen az is kikötés volt, hogy bármilyen irányban elfordítva a kép értelmezhető legyen.  Kis hazánknak 12 db-ot kellett kiküldeni.

Polyák Ildivel történt levélváltás során kiderült, hogy kínkeservesen jött össze a 12 db. Először kettőt akartam varrni, volt még egy ötletem, de gondoltam más is férjen hozzá a feladathoz.  Vajon mi az oka, hogy a többszáz céhtag közül  elenyésző azok száma, akik ilyenkor aktivizálják magukat?  Hiszen nincs annál jobb érzés, mint amikor a munkámat kinn több ezren láthatják, akik felkeresik a világ minden részéről a birminghami kiállítást.

Utazás a Loire völgyében...

Május hónapban  valóra vált egy régi álmom: eljutottam a Loire völgyi kastélyokhoz, szám szerint  hathoz.

Több részben itt a blogomban fogom dokumentálni az utat. A címkép kicsit megtévesztő, mivel a reims-i székesegyház egy részlete, de ez volt az út első állomása, az egyik "bónusz" (a másik a hazafele úton Versailles volt).A Loire mellékfolyója a Cher, amelynek völgyében volt a szállásunk, szintén egy kastélyban a Sauldre folyónál, amelyik belefolyik a Cherbe, az pedig a Loire-ba. A kastély tulajdonképpen Sologne tartományban található, egy ősfenyvesekkel tele parkban, Alfred Nobel egyik unokatestvére volt a tulajdonos.  A leszármazott, egy idős hölgy adta el az üzemeltető cégnek, de továbbra is a kastélyban lakhat, élete végéig.

Az "ebédlőnk"...

La Sauldre kastély: ahol laktunk

Moulin: egy szoba

Falikárpát Anne Bretagne és VIII.Károly házasságkötése: 1491.

Moulin kastély: egy régi festmény, falikárpát, kanapé

Moulin kastély: dédmama ágya

 Csodálatos út volt, május 3-án indultunk és május 12-én értünk haza.
Első kastély, ahova ellátogattunk - kb. 30 percnyi buszos úttal - kis 

"ékszerdoboz" a Sologne völgyében: Moulin kastély, ma  is a régi tulajdonos

leszármazottai lakják, ezért csak egy része látogatható.  Éppen egy Indre völgyi veterán autó találkozó is zajlott a parkban, amit körbesétáltunk, a kastélyt szintén körbe lehetett járni, a víz mellett.

Reims

Moulin kastély egyik oldalról

Ez egy régi tűzzománc kép, sötétben világít.

Új-zélandi kiwi madár

Mostanában nem sokat tudtam a bloggal foglalkozni, részint mert nem voltam itthon, részint mert annyi egyéb elfoglaltságom van, hogy nem maradt rá idő.

A kultúraquiltek új fordulója Új-Zéland volt. Amint kiderült, hogy mi az új ország, szokás szerint képeket kerestem: könyvekben, neten. Nagyon sok természeti képet találtam. Először egy gejzírt, vagy valami más hasonló szép látványosságot terveztem megvarrni. Végül megláttam egy bélyeget, az új-zélandi nemzeti szimbólummal: kiwi madárral. Ez lett a "befutó".

Az eredeti forma

"Tűfestéssel" kezdtem.

Fehér alapra felrajzoltam a formákat, majd szabad gépi tűzéssel kialakítottam a képet. Ezután következett a festés, akrillfestékkel, amelyet a nemrég megismert textilmédiummal kevertem. Ettől lágyabb lett a felület.

Első tervem az volt, hogy meghagyom a bélyegformát, de végül elvetettem. Találtam egy apró leveles batikolt anyagot, ebből lett a keret, ami szépen kiemeli a képet. A valóságban kicsit halványabb kék az ég.