Hétfő éjszaka belázasodtam és péntek óta némaságban töltöm napjaimat, mert a hangom is elment. (persze lehet, hogy a családnak ez gyógyüdülés, ami nekem a gyógyulás) Meg kell gyógyulnom, mert a hétvégén Tihanyba megyek táborba.
Ezt a negatív hullámot azonban megtörte a felvételi végeredménye.
Juli szeptembertől gimnazista, tehát sikerült az amiért 7.osztályt más iskolában kezdte és most befejezi. Érdemes volt a sulit váltani beigazolódtak a reményeim, hogy nem igazán van jó helyen. Most némán, de nagyokat ugrálok! (Gáboromnál üdvrivalgásokban törtem ki.)
Sokat tanult, zokszó nélkül ment a felvételi előkészítőre ami szombaton volt, de most látja ő is érdemes hajtani, mert van eredmény. Nagyon büszke vagyok rá, mert a kitűzött célt elérte és ráadásul nem adta fel egy pillanatra sem. Nagyon kitartóan küzdött végig, és a suliban sem ült le a második félévben. Igaz az egyik kedvenc tanára, és mi is felhívtuk a figyelmét arra, hogy ezzel a bizivel kell menni beiratkozni, és nagyon ciki lenne egy rossz eredményt bemutatni.
Hurrá, hurrá, hurrá!