Receptjeim a Stahl magazin különszámában

1-2 hónapja keresett meg a Stahl magazin csapata, hogy lenne-e kedvem szerepelni Recept&Rejtvény című különszámában, 14 másik gasztroblogger társaságában. Naná, hogy volt kedvem! Ez az első alkalom (és remélem nem az utolsó), hogy nyomtatásban látom vissza magam, receptjeim és fotóim. Nagyon szép, igényes lett a kiadás, csupa szuper recepttel, sok ismert és kedvelt gasztroblogger közreműködésével.

https://www.facebook.com/stahlhu

Természetesen én két portugál recepttel készültem. Nagyon örültem a lehetőségnek, remélem követi majd több is a jövőben...

Kedvenc szakácskönyveim, Makacska konyhája játék!

Makacska konyhája elsö blogszülinapja alkalmából egy nagyon ötletes játékot hírdetett meg, amiröl itt olvashattok. Az volt Kati kérése, mutassuk be kedvenc szakácskönyvünk. Íme az enyémek:

Az elsö, a legújabb kedvencem, a blogon már említett Nagy tésztáskönyv, amit Karácsonyra kaptam a páromtól. Sok jó recept van benne, párat már el is készítettem és mind nagyon ízlett.

A múltkor már bemutatott Donald kacsa szakácskönyvét most sem tudom kihagyni, mivel ebböl kezdtem sütni. Ötletes, finom és egyszerü sütemények és ételek vannak benne, nem csak gyerekeknek :))

Kép innen:

A következö nálam is Horváth Ilona szakácskönyve, ami szerintem minden rendes lánynak ott van a polcán. Sok alapvetö magyar étel megtalálható benne, sokszor felcsapom manapság is, ha elakadok valamiben. Anyukámnak és nagymamáimnak is megvan, totális saláta állapotban :D Nekem ez a kiadás van a polcomon:

Kép innen:

Továbbá szeretem még Stahl Judit muffinos könyvét is, ebböl is készült már a blogra, például a Portóis muffin.

Kép innen:

Szeretném gyarapítani a szakácskönyveim számát, például Nigella vagy Jamie könyvekkel, de sajnos nagyon borsos az áruk. Néha egy-egy akcióban ki lehet fogni fantasztikus könyveket, mint például a Tésztavarázst, ezt Karácsonyra meg is kaptam :)

Kép innen:

Nekem még nincs túl nagy gyüjteményem, de azért minden évben 1-2 szakácskönyvvel gyarapszik a polcom.

Kedvenceim...

Még mindig tartanak a Nemzetközi Bors&Pepper Ünnepi Napok, a blogszülinap kapcsán. Ma szeretném Veletek megosztani azokat a recepteket, amikre a legbüszkébb vagyok. Ezek többnyire nem saját receptek, de valljuk be, receptjeink többsége innen-onnan-amonnan való: a nagymamától, anyukától, kolleginától, szakácskönyvböl, internetröl. Ettöl függetlenül büszke vagyok arra, hogy például megsütöttem életem elsö fonott kalácsát:

Duplán fonott kalács

... és az elsö diós kalácsom:

Diós kalács

....no meg az elsö csodakiflim:

Csodakifli

De ami a legnagyobb örömmel tölt el, hogy a Ti kedvencetek, ami magasan vezeti a nézettségi listát és amiröl már több visszajelzést kaptam, hogy elkészítettétek és kedvenccé vált, az nem más, mint az én kedvenc ételem, az Anyukám receptje alapján készült cukorborsó fözelék!!!

Cukorborsó fözelék

Érdekesnek találom, hogy a portugál receptek iránt kisebb az érdeklödés, de megértem, hiszen nem annyira népszerü konyha, mint például az olasz, éppen ezért továbbra is hozok majd itteni recepteket. És még mindig  úgy gondolom, hogy senki sem születik úgy, hogy tud húslevest fözni vagy nokedlit készíteni vagy piskótát sütni, ezért egyszerü, hagyományos receptek is fel fognak kerülni ezek után is a blogra.

A legfontosabbat a végére hagytam: szeretném megköszönni azt a sok kedves megjegyzést, amiket tegnap hagytatok a szülinapi bejegyzésemnél. Annyira, de annyira örültem nekik, hogy el sem tudom mondani!!! Cserébe egyesével mindenkinek küldök egy jó nagy adag napsütést :)

Bors&Pepper 1. szülinapja

Úgy látszik a blogírás újévi fogadalom-féle lehet, mert több blog is a napokban ünnepli a szülinapját. Igaz, én nem fogadalom hatására kezdtem bele a dologba, de jobb is, mert akkor semmi nem lett volna belöle, ahogy magam ismerem... Azért indítottam útjára a Bors&Pepper-t, hogy az Anyukám, a Növérem és a többi családtag figyelemmel tudja kísérni, mit is tevékenykedek a konyhában. Mivel egy fél kontinens választ el bennünket, nem tudnak átugrani megkóstolni a föztöm, nem tudok átvinni Nekik egy-két szelet sütit, de így virtuálisan részesülnek mindenböl. Az otthonról hozott recepteken nem is változtatok semmit, hiszen úgy szeretek mindent, ahogy Anyukám és Nagymamáim készítik. A süti sütés szeretetét elsösorban Nagymamáimnak köszönhetem és Növéremnek, akivel elég korán elkezdtünk tüsténkedni a konyhában, számtalanszor megsütöttük a Kacsa nagyi sütije kirándulásra nevü kakaós-kókuszos csodát Donald kacsa szakácskönyvéböl. Ezt hamarosan meg is fogom sütni, megígérem!!!

Kép innen.

Arról már nem írok többet, hogy milyen finnyás kislány voltam (vagyok), ezt már mindenki tudja, aki rendszeresen olvas. De éppen ezért elég nehéz még ma is sokszor kitalálnom, hogy mit fözzek, hogy változatos legyen, de olyan, amit meg is eszek. Ebben nagyon sokat köszönhetek a blogomnak, hiszen amióta írom, sokkal több mindent kipróbálok és sokkal, de sokkal változatosabban fözök. A brokkolit például szintén kb. 1 éve eszem meg, szóval akár ezt is megünnepelhetjük! Nem akarom túl bö lére ereszteni, ezért a lényegre térek: köszönöm Mindenkinek, aki akár egy receptemet is elolvasta, netán el is készítette. Köszönöm azoknak, akik rendszeres olvasómmá vagy FB-s taggá váltak! És ami miatt talán a legjobban megéri ezt a kis blogot írni az az a kis közösség, akikkel nap mint nap beugrunk egymáshoz, megnézzük, ki-mit fözött és hagyunk egy-egy kedves megjegyzést egymás blogján. Örülök, hogy sok, nagyon kedves embert ismertem meg -egyelöre csak virtuálisan- akikkel amúgy, soha nem hozott volna össze a sors. Remélem, hogy aki eddig szívesen benézett hozzám, ezután is megteszi, az új olvasókat pedig szeretettel várom. Igyekszem szorgoskodni a konyhában, ha szép helyen járok, beszámolni róla vagy ha netán a kutyusommal valami izgi történik, arról is tudni fogtok.

Szeretettel:

Klasszikus céklasaláta + jópofa pompom dekoráció bulira

Na, ilyen még nem volt a blogomon! Bár nem gasztro, de nagyon jópofa dekorációt készítettem szülinapi bulira és gondoltam megosztom Veletek! De csak a cékla után! Nagyon szeretem savanyúságként, így annak ellenére elkészítettem, hogy nálunk nincs torma (legalábbis én még nem botlottam bele..). Szerencsére, nem tünt fel a hiánya, nagyon fincsi lett!

Hozzávalók:

• 4 db kisebb cékla (egyforma nagyságúak legyenek)
• 0,5 dl ecet
• 4-5 dl víz
• 3-4 ek. cukor
• 1 kvk. örölt kömény 
• pici só

A céklákat jól megmossuk és kb. 1 óra alatt puhára fözzük. Akkor jó, ha a tü könnyen belemegy. Amíg hül, elkészítjük a salátalevet, azaz a hozzávalókat összekeverjük. Kóstoljuk meg, ízlés kérdése, ki mennyire szereti édesebben, savanyúbban. Még langyosan meghámozzuk a céklákat, felszeleteljük és nyakonöntjük a lével. Lezárt üvegben, a hütöben legalább 1 hétig is eláll! 

És jöjjenek a pompomok vagy virágok:

Egyszerü elkészíteni, nem kell hozzá más, mint selyempapír, egy kis drót és olló. Van egy jó kis videó, ami megmutatja a készítését lépésröl-lépésre. Ugyan portugálul van, de nem számít, mert lehet érteni, a kép alapján.

Szerintem szuper diszítés szülinapra, farsangra, esküvöre.

Csavarogtunk: Santillana del Mar

A három hazugság városának is nevezik, ugyanis se nem szent (Sant), nem is lapos (llana) és még csak tengere (Mar) sincsen, ahogy az a nevéböl következne. 

 Az igazság az, hogy az észak-spanyol városka neve Szent Ilonának (Santa Illana) állít emléket, akinek sírját a helyi Colegiataban, román templom / bencés kolostorban találjuk meg. 

Már elsö pillanatban beleszerettem a környékbe, Cantabria tartomány gyönyörü. Kezdek rájönni, hogy Spanyolország, Francia- és Olaszországhoz hasonlóan olyan, hogy bárhová is pottyansz, biztos találsz valamilyen kincset! Amúgy is különleges vonzalmat érzek a kisvárosok iránt, talán azért, mert én is kisvárosi lány vagyok. 

 Visszatérve Santillánához... Lélegzetelállító középkori hangulatú hely, aminek közvetlen szomszédságában található a híres altemirai barlang, a még híresebb barlangrajzokkal. Sok helyi finomság is van, mint például a szerintem tejespite. A nevére már nem emlékszem, de az íze és állaga teljesen olyan volt, mint az én általam is megsütött finomság, valamint az almabor, ebböl hoztunk is egy üveggel, de még nem kóstoltuk meg. És azért olyan nagyot nem is lódít Santillana, hiszen a tenger igazán közel van hozzá...

Kirándultunk: Castelo de Almourol

Tegnap ünnepnap volt, így elmentünk kirándulni. Már egy ideje tervezzük, hogy meglátogatjuk ezt a helyet, ami kb. 80 km-re van tölünk. Ez a vár már 1129. óta áll itt, a Tejo-folyó sziklás kis szigetén. A többi képek a közeli kis falucskában, Constânciában készültek.

Katt a nagyításhoz!

Természetesen gasztronómiai élményben is volt részünk. Isteni finom kis sütiket ettünk: a tészta mandulamarcipánból, a töltelék tojáskrém. Isteni volt!!! És óriási citromokkal is találkoztunk :)

Katt a nagyításhoz!

Fréziát neveltem, díjat kaptam

És mégis sikerült! Mármint fréziát nevelnem. Pedig azt hittem, soha nem fog virágozni. Februárban ültettem el a hagymákat a cserépbe. Gyorsan ki is bújt, aztán csak növekedett és növekedett, óriási levelei nöttek, eltelt március, április, de csak nem akaródzott virágba borulni. És május elején megpillantottam egy bimbót! A 6 növényböl 1 elkezdett virágozni! Tippelgettem, vajon milyen színü lesz, lesz-e illata... Íme az eredmény:

 

Az illata pedig belengi az egész szobát.... Büszke vagyok magamra, hogy sikerült a kedvenc virágomat felnevelni :)

Másról. A napokban kétszer is nagy öröm ért, hiszen két kedves blogerinától is megkaptam a "Tetszik a recepted" díjat, amelyet Martinelli indított. Neki a banános zabpelyhes sütikém tetszett, Mritának pedig az epres semi-frio tortám. Íme a díj:

Én Mrita csábító áfonyaszószos túrógombócának és Martinelli guszta diós linzerének ajánlanám ezt a kedves díjat, valamint a fréziámat is. A lusta kutya nélkül :)

Most segíthetsz segíteni :)

Essoval, aki a kuktám, gondolkodtunk. És a következöre jutottunk: amint lesz 25 követönk és/vagy 50 Facebook "like"-unk, elmegyünk a helyi kutyamenhelyre és 1-2 zacsi Pedigreevel meglepjük az ottani kutyusokat. Hogy Ök is lakjanak jól. Elözmény: Essonak nem véletlenül ez a neve. Egy benzinkúton fogták be két tesójával együtt, így mindegyikük egy-egy benzinkút nevét kapta. Mi pedig kutyust szerettünk volna. Elmentünk egy nem túl közeli menhelyre és ott bukkantunk rá. Tesóit már örökbefogadták, úton voltak Németországba, így magányosan és szomorúan tengedte napjait az árvaházban. Kérdés nem volt, hogy  nekünk Ö az IGAZI! Azóta hármasban megyünk mindenhova...
Kérlek, add tovább, hogy ez minél hamarabb megvalósuljon!

UPDATE! Nemrég jutott eszembe, hogy még nem számoltam be arról, hogy melyik menhelynek, mit is vittünk. Szóval, az  AAAAMoita (Associação dos Amigos dos Animais Abandonados da Moita), azaz az "Elhagyott Állatok Barátainak Moita-i Szövetsége"-re esett a választásom. Nagyon sok árva kutyusról gondoskodnak, szinte csak adományokból. Ezért hozzájuk vittük el a csomagot, amiben 10 kg Pedigree szárazeledelt, 1 pórázt, 1 nyakörvet és egy plédet pakoltam. Nem sok, de azért 1-2 kutyusnak 1 napi élelméhez hozzájárultam. Nagyon sok kutyus vár gazdira a menhelyeken, vannak fajtatiszták és gyönyörüséges keverékek is, akik alig várják, hogy szeretö otthonra találjanak. Aki teheti, fogadjon örökbe és ne vásároljon kutyát!

Esso a menhelyen...

 ...és a tengerparton!

Magyar Húsvét Portugáliában

Szerintem három csoport létezik: 

• Vannak, akik elszakadnak hazájuktól, más országban élnek és felveszik annak szokásait, hagyományait.
• Vannak, akik mindent próbálnak úgy csinálni, mint otthon, a körülményekhez képest.
• És vannak, akik fel is veszik az új szokásokat, de hüek is maradnak a szülöhaza tradícióihoz.

Én azt hiszem, a harmadik csoportba tartozom, de néha hajlamos vagyok a második csoportba átpártolni. Azért ma, volt magyar Húsvét is, meg egy pici portugál is. Azt hiszem, az ünnepi reggeli asztal, elég magyarosra sikerült, ahogy otthon mindig is láttam:

Kalács, pirostojás (festék otthonról), füstölt csülök (sonkát nem találtunk), (mü)barka hímestojásokkal, (plusz, szinte minden kiegészítöt Anyukámtól kaptam), retek, kígyóubi (ezek a zöldségek nem annyira népszerüek itt) és portugál "kalács", folar, Algarveból (nem én sütöttem). Holnap pedig Rui meglocsol. Évek óta Ö gondoskodik róla, hogy ne hervadjak el ;)

Az én kuktám

Ö lenne az. Portugáliában mindenkinek van kuktája. Van, akinek több is. A levesek szinte kivétel nélkül ebben készülnek és még egy csomó húsétel is. Párom nagymamájától kaptuk a mi 4,5 literes darabunkat. Ez egy hagyományos fajta, de nagyon jó minöségü portugál gyártmány. Örültem neki, csak nem használtam egy évig. Ugyanis rettegtem töle. Amikor elkezd pöfékelni, forogni a szelep rajta, a göz meg kitör belöle, sípol.... A közelébe sem mentem. De elkezdtem gondolkodni, hogy úgy tudom, kukta még senkit nem ölt meg, így bátorságot vettem magamon és egy caldo verdével felavattam. Ugyan amikor elkészült, a páromat küldtem oda kinyitni, de túlélte Ö is. Azóta rendszeresen használom, talán olyan dolgokat is fözök benne, aminek egy sima lábos is elég lenne. Minden idö- és energiatakarékosan elkészül benne.

 Egyes élelmiszerek kuktában főzési ideje

Forrás: hu.wikibooks.org/wiki/Szakácskönyv/Alapok/.../Kukta

Élelmiszer megnevezése	Főzési idő (perc)	Élelmiszer megnevezése	Főzési idő (perc)
Bárányhús	15-20	Borjúhús	15-20
Burgonya egészben	12	Burgonya félbevágva	7-8
Burgonya felszeletelve	4-5	Cékla egészben	30
Cékla szeletelve	10	Csirke	10-15
Hal	7-8	Kacsa	15-20
Karalábé szeletelve	4-5	Kelkáposzta szeletelve	2
Karfiol	6	Lencse	15
Liba	40-50	Marhahús egészben	40-50
Marhahús szeletben	25-30	Nyúl	40-45
Paradicsom	1	Padlizsán hámozva	2-3
Paraj	2-3	Patisszon	5
Sárgarépa	2-3	Szárazbab	35-40
Sertéshús egészben	25-30	Sertéshús szeletelve	10-15
Tök szeletelve	3	Zöldbab	5
Zöldborsó	2-3	Zukkini szeletelve	3

Magyarország-Portugália helyzetjelentés

Nézzük csak, hogyan is állunk! Mostanában nem írtam semmit a Magyarország-Portugália küzdelemről. Nos, pedig van mit. Nem is tudom, hogyan nem került fel eddig a Túró Rudi a listára?! Érthetetlen... A másik nagy hiánycikk Portugáliában a búzadara. Itt azonban javulás tapasztalok, ugyanis már egy(!) üzletben találtam, 250 g-os kiszerelésben, nem is túl drágán. De azért ezen a téren még javulniuk kell. És akkor egy pluszpont a luzitánoknak a vajért: normál, light, sós, sótlan, könnyen kenhető, fokhagymás-petrezselymes... És annyiba kerül, mint a margarin. Szóval itt tart a csata most.

Para

Portugália világhatalom. Méghozzá parafából. A világ parafa termelésének 50%-a itt történik. Ez azért is lehetséges, mert 730.000 hektáron él itt a paratölgy. Akár 150-200 évig is! Élete során 16-szor, 9 évente hántják le törzséről és vastagabb ágairól a kérget. De csak amikor elérik a 25. életévüket! Ekkor történik meg az első hántolás, aminek eredménye még nem alkalmas dugó készítésére, majd csak a 3 . alkalomtól kezdődően. A lehántott kéreg felső része ezentúl sem használható fel  dugógyártásra, ebből tüzelő és egyéb építőipari termékek készülnek. Az ez alatti részből gyártják a dugókat.

Édes Portugália

Itt komolyan veszik az édesség szó jelentését. Én kifejezetten édesszájúnak tartom magam, de néhány süti még rajtam is kifogott. Annyira, de annyira émelyítö némelyik desszert! A legtöbb sütemény fö hozzávalója a tojáskrém. Ezért a legtöbb recept így kezdödik: végy 12 tojássárgáját... És a fehérjével, mi lesz?! Abból csináljunk Molotovot ( tojásfehérjehab süti, tojáskrémmel leöntve)! 

De nézzük melyik Portugália nemzeti süteménye: a Lisszabon Belém-negyedéböl származó Pasteis de Belém vagy Pastel de Nata. A 19. században egy belémi  kolostorban készítették elöször, majd itt nyílt meg 1837-ben a cukrászda, ahová ma is betérhetünk egy sütire. Csak itt kapható az eredeti recept alapján készülö Pasteis de Belém, az ország többi sütijét pastel de nata-nak hívjak, de lényegében ugyanarról a dologról van szó. (Levelestészta  tojásos-tejszínes krémmel megtöltve, fahéjjal meghintve /cupcake formában/, ami nagyon-nagyon finom és nem túlságosan édes.) Söt, én már ettem finomabbat is, mint az eredeti, egy sima kis kávézóban. Mert itt a kávé mellé "jár" egy pastel de nata. Itt angolul egy egész egyszerü recept található, amihez csak 4 tojás kell.. Hamarosan ki is próbálom!!!

Csata (Magyarország vs. Portugália)

Gondoltam, indítok egy versenyt: Magyarország (csapatkapitány: a Puli ) vs. Portugália (csapatkapitány: a Portugál vizikutya). Szegény páromat már évek óta fárasztom azzal, hogy bezzeg otthon minden jobb, minden finomabb (föleg a paradicsom), itt nincs ez, nincs az... Amikor otthon vagyok, akkor viszont az itteni dolgok hiányoznak. Na, majd most kiderül, ki a jobb... Az oldalsávon lehet követni az eseményeket :)

Megjegyzés: Már említettem a rakott zöldbabnál, hogy itt nincs tejföl és nem is hiányzik. Nos, ez nem így van, mert zöldbabfözelékhez elengedhetetlen, azt pedig szeretem és hiányzik. Ezért 1 pont Mo.-nak! És még 1 pont, mivel itt nagyon nehezen (vagy inkább nem is) beszerezhetö a sárga hüvelyü zöldbab, ami szerintem jobb izü, mint a zöld színü testvére. Portugália viszont visszamenöleg kap egy pontot a Dulche de Leche-ért (fött, cukrozott, sürített tej), azt hiszem otthon nem lehet kapni, pedig óriási!

Az állás (folyamatosan frissül):

Magyarország-Portugália

Idöjárás: 0-1

Tejföl: 1-0
Fehér Karácsony: 1-0
Zöldbab: 1-0

Korai eper: 0-1
Dulche de Leche: 0-1

Vaj: 0-1
Tengerpart: o-1

Narancs: 0-1
Csemegeubi: 1-0
Jópofa szalvéták: 1-0
Túró Rudi: 1-0

Búzadara: 1-0
Grillcsirke: 0-1
Paradicsom: 1-0
KUKORICA: 1-0
(Lecsó)paprika: 1-0
Gránátalma: 0-1
Friss hal: 0-1

(2012.03.04.)

Február Portugáliában

Olyan szép idö van, gondoltam elsétálok bevásárolni. Az alig negyed órás út alatt a kertekben láttam: virágzó-gyümölcsözö narancs- és citromfákat, levendulát és a szívárvány minden színében pompázó fréziát, aminek az illatához szerintem nincs fogható! Ráadásul annyira melegem volt, hogy az átmeneti kabátomat le kellett vennem és pulcsiban sétáltam haza. ( 13 órakor nálunk 17 fok, otthon -2 fok) Ehhez nem lehet hozzászokni...

ZÖLDség

Mi az, amit a képen látunk? Petrezselyem és egész (fehér)bors? Neeeem! Korianderzöld és koriandermag! (Ami nem is mag, hanem a termés.) A magot ismeri mindenki, savanyúságokban szoktuk kerülgetni. A koriander levelét azonban nálunk nem igazán szokás füszerként használni, igazából beszerezni sem egyszerü. Pedig régen használatos volt, neve is van: cigánypetrezselyem. Itt Portugáliában viszont az egyik legtöbbet használt zöldfüszer. Simán veri a szívemnek oly kedves petrezselymet, akivel ikertestvérek lehetnének mindaddig, amíg meg nem illatozzuk öket. Ugyanis a koriander levelének illata inkább kellemetlen (sokak számára az íze is), mint finom. Ugyanakkor felhasználása igen sokoldalú: saláták, húsok, levesek ízesítöje és bár tényleg "érdekes" az illata, az íze mégis jó. Szárított változatban nem érdemes használni, hiszen így szinte teljesen elveszti az ízét. Ha a boltok polcán látsz kis cserépben, próbáld ki egyszer!

Kóstoltál már illatot?

Mert én igen. Nagyon furcsa érzés. Nyáron Provanceban jártunk és teljesen véletlenül Tourrettes sur Loup-ban kötöttünk ki. Nem volt tervezve, mindig ott álltunk meg, amelyik hely éppen megtetszett. Sétálgattunk a kis városka ódon, macskaköves útjain, képeslap után vadászva. Betértem egy kis üzletbe, ahol nemcsak képeslapot, hanem ibolyacukorkát és nyalókát vásároltam. Gondoltam, ez itt a helyi jellegzetesség. De még milyen jól gondoltam! Kiderült, hogy ez a városka az ibolya fövárosa, a kandirozott ibolyától kezdve, a szappanon át, lekvárt és különféle édességeket készítenek belöle. Amikor elöször megkóstoltam, nem tudtam leírni az ízét. Hiszen nem is ízt éreztem a számban, hanem illatot.

Az olivaolajról

Szerencsére van portugál olivaolaj. Meg vagyok róla gyözödve, hogy jobb, mint a spanyol, az olasz vagy a görög, amit nagyiparban gyártanak ellátva egész Európát. Persze, a portugál termékekkel is úgy vagyok, mint a magyarral: a hazai a legjobb! (Kivétel, ha valamiböl van magyar, mert akkor az a legjobb :) Nem mondom, hogy nincs silány minöségü portugál olivaolaj, de barátságos áron, óriási választékban kapható. Az egyik legismertebb és legkedveltebb márka a "Gallo" azaz "Kakas", amely már 1919. óta "énekel".

 Mire figyeljünk az olivaolaj kiválasztásakor, melyik fajtát, mire használjuk?

Extra szüz (extra virgin): Ez a fajta képviseli a legjobb, kiváló minöséget, savtartalma <=0,8%. Intenzív ízü, saláták, ételek ízesítésére használjuk, nyersen.

Szüz (virgin): Jó minöségü, savtartalma <=2%. Nyersen is fogyasztható, de levesekhez, sültekhez, pácokhoz is használható.

Finomított + szüz: Jó minöségü, a finomított olivaolajat gazdagítják szüz olivaolajjal. Savtartalma: 1%. Ideális olajban való sütéshez, ugyanis nagyon rezisztens a höre és az égési/füstölési  pontja is nagyon magas, így többször is felhasználhatjuk ugyanazt az olajat. Sütés közben az ételen egyfajta bevonatot képez, igy az nem szívja magába az olajat. Ez a legolcsóbb fajta. 

 (forrás: casadoazeite.pt)

Lenços de namorados, azaz szerelmesek kendöje

Észak- Portugália Minho vidékéröl származik e motívum. Az eladósorban lévö lányok hímeztek egy szép, színes kendöt, melyen rövid, egyszerü versikék, szerelmi vallomások voltak. A kiszemelt fiúnak átadták és ha az ifjú vasárnap a templomi ruhájára tüzte, azt jelentette, elfogadja a leányzó szerelmét és jöhet az esküvö.

Nagyon népszerü ez a motívum itt, mindenféle porcelán tárgyat is készítenek e mintával. Szívesen teáznék ma egy ilyen csészéböl...