Ma van a Költészet Napja. Igen, tudom, hogy más jelentős esemény is van a mai nap, magam is elmentem szavazni, nagyon fontosnak tartom, még akkor is, ha a napi politikából kimaradok. Mégis... 50-100 év múlva legjobb esetben is csak a politológusok emlékeznek majd a mai politikusokra, míg egy jó költőre... Nem állítom, hogy mostanában verseket olvasok, sajnos. Két folyton csivitelő, énekelő, furulyázó, veszekedő gyerek mellett komolyabb könyvet sem igazán veszek a kezembe, nemhogy verset. Este meg... nos... már az is nagy szó, ha nem alszom el előttük : ) Engedjetek meg nekem egy kis lokálpatriotizmust. Kányádi Sándor verset választottam. Sok-sok évvel ezelőtt volt szerencsém találkozni vele, azóta nem csak a verseit szeretem. Hihetetlenül közvetlen, egyszerű ember, egy székely bácsi a szomszédból, épp "csak" annyiban más, hogy csodálatos verseket fabrikál. Előhang vannak vidékek gyönyörű tájak ahol a keserű számban édessé ízesül vannak vidékek legbelül szavak sarjad...