Aledi

A nyári manó mintájára készültek ezek a hosszúlábú manólányok. Így minden évszakra jut egy.

A Kondor Béla Közösségi Ház pályázat ot hirdetett Altató címmel. Bár alapvetően foltvarró pályázat, volt neki Gyerekjáték kategóriája, ahova beneveztem Zsuzsi babámat.  Zsuzsi a szokásos mosolygós Waldorf jellegű babám, romantikus pizsamát kapott hálósipkával. Valamiért szeretem, ha a babák fején van sapi, kalap, hajpánt, miegymás... Ha már foltvarrás, varrtam neki egy kis patchwork takarót is. Kb. ez az a méret, amit szívesen vállalok :) És kapott egy kis alvótársat is, ahogy illik, egy mini mackót. Teljesen kézzel készült kis jószág, elbíbelődtem vele rendesen. Nagy örömömre a zsűri a 2. helyet adta nekünk, köszönet érte! :) A kivitelezésre maximum pontszámot kaptam, erre különösen büszke vagyok, ugyanis semmivel nem készült nagyobb gonddal, mint bármely másik babám.

Egy babakiállításra készült ez a tesópár. Kb. 35 cm magas saját tervezésű játékbabák. Műszállal töltöttem őket. A babáknak van fenékrészük, műanyag golyócskákkal, így elég stabilan ülnek. A kislány csipkés alsónadrágot, alsószoknyát, galléros, mandzsettás bársonyinget, és fodros ujjú kötényruhát visel. Régimódi pöttyös kalapkát is varrtam neki, ilyen majd készül más babámnak is mert nagyon tetszik. A legényke kockás inget kapott, ez eddig a legkisebb férfiing, amit varrtam, kb. 3 óra alatt el is készült :) Zsebes vászonnadrágja, kötött zoknija, és sildes sapija van. A nadrágtartó is saját gyártmány persze. Kiegészítőnek készítettem egy apróka drótos babát, aki ugyanolyan anyagból kapott ruhát, mint a nagy baba, horgoltam három kispárnát, és lapos hurkolt zsinórból kötöttem egy szőnyeget. A fiú sámlija is saját készítésű, férjecském vágott egy kis fa lapot, szerelt rá négy lábat (hajdan akasztók voltak), én pedig bevontam a kislány alsószoknyájának az anyagából. A kis favonat a ...

Már ha van ilyen egyáltalán :) Férjem szerint nincs, de ha van is nem tudni semmit róla. Én azonban nem akadok fenn ilyen apróságokon. Ha van, ha nincs, megvarrtam. Az AMKA tavalyi kiállításain is részt vettem, nyáron Mariskával , télen a betlehem mel. Persze szokás szerint a jelentkezés határidejére még nemhogy a baba, de az ötlet sem igazán volt kész, úgyhogy hirtelen felindulásból írtam Vízimanót a lapra. Kezdetben még úgy gondoltam leányzó lesz, de aztán a fiú mellett döntöttem. A jól bevált karácsonyi manó mintájára készült kissé nagyobb fülekkel, és más ruhával: kék selyeminget kapott, bélelt mellénykét, és kék-fehér csíkos kötött zoknit. A pomponokat effektfonalból horgoltam. A körítés mellé tűnemezelt békák, és csigák hada valamint készen vásárolt bádogvödör náddal (illetve a kertből szedett bambusszal) Idén is szépséges albumba gyűjtötték a szervezők a kiállítás anyagát. Sajnos fényképezőgépet elfelejtettem vinni, úgyhogy a helyszínen csak mobil...

Bár az én blogom az én váram :) előre is elnézést kérek, most dicsekedni fogok.  A babavarrás ugyanis  elsősorban a hobbim, kikapcsolódásom, nagy szerelemem, és végtelenül boldog vagyok minden visszajelzésnek, ami ezzel kapcsolatos, jöjjön az vevőtől, zsűritől vagy újságírótól.  Mivel úgy gondolom, remélem, a blogomat olyanok olvassák, akik nemcsak a babáimat, hanem engem is kedvelnek, talán  nem a dicsekvést, hanem az örömet olvassák ki belőle. Mert én már csak ilyen genetikai hibás vagyok, a bosszúságot, bajt, problémát igyekszem magam, vagy szűk családi- baráti körön belül megoldani. A jót, a szépet, a mosolyt azonban szívesen megosztom, remélve, hogy nem irigységet, hanem együttes örömködést váltok ki vele. És talán ezek a bejegyzések biztatást, bátorítást is adnak a hozzám hasonló amatőröknek, hogy lehet, kell, és érdemes alkotni. Kb. egy hónapja FB-n találtam A Mi Otthonunk magazin karácsonyi pályázatát, (ha jól emlékszem Ági nál láttam, köszönet érte...

A Magyar Kézművességért Alapítvány  az IPOSZ-szal és a BKIK Kézműipari Tagozatával együttműködve pályázatot hirdetett Magyar Kézművesség- 2011 címmel, ahova "napjaink legújabb, legszebb népművészeti és iparművészeti alkotásait lehet beadni. A pályamunkák egy-egy tájegység néprajzi motívumkincsét, forma- és színvilágát hűen tükröző, vagy a hagyományokra épülő, de napjaink igényeinek is megfelelő, illetve egyéni tervezésű tárgyak... is lehetnek " Azóta szeretnék székely babát varrni, mióta elkezdtem babákkal foglalkozni. De nem ám nagyítóval varrt, csuda precíz, szigorúan korhű, műremek dísztárgyat (már csak azért sem mert ilyent nem tudok :), hanem igazi játékbabát, aki mellesleg székely ruhában van. Így született Mariska. Fehér inget, alsószoknyát, kötényt, és eredeti csíki szőttes szoknyát visel. Természetesen ruhái levehetőek. Szalmakalapját készen vettem, kicsit megkurtítottam a karimáját, és miniatűr horgolt virággal, szalaggal díszítettem. Kapott egy kis tarisznyá...

Úgy tűnik Julcsi baba , az Alvó bébi, valamint Napsugár mackó nem siet haza. Kedves babafórumos ismerősöm hozta el őket a győri babakiállításról, ahol a Kiss Áron Magyar Játék Társaság titkára meglátta őket, és rögvest vitte is magával az áporkai gyermeknapi kiállításra :)

Már tavaly is akartam jelentkezni, de akkor kifutottam az időből. Idén úgy gondoltam, hogy majd kitalálok néhány új, érdekes babát, persze nem volt rá időm. Végül három jól bevált babával jelentkeztem a XV. Országos Baba- és Mackókészítési Verseny -re: egy Waldorf jellegű babával, egy kék Alvó bébivel, és egy Napsugár mackóval. Első kettőt a Játékbaba kategóriába, a macit értelemszerűen a mackó kategóriába neveztem.  Kedves ismeretlen- ismerős, babafórumos hölgytől értesültem, hogy Julcsi babám kategóriájában a 3. díjat kapta :) Nagyon-nagyon örülök neki több okból is. Ez az első verseny, amin részt veszek, Waldorf jellegű babákat pedig alig egy éve készítek. De a legbüszkébb arra vagyok, hogy ez a baba ugyanúgy készült, mint bármely másik. Nem fordítottam rá nagyobb gondot, nem dolgoztam szebben, pontosabban, egyszerűen csak készítettem egy szokásos babát, mintha valaki megrendelte volna :) Ő az a helyszínen: ... ez meg én :) Két kép, ami még itthon készült: ...