Próbálkozom

Amit eddig tanultam, tapasztaltam a fotózásról, nem minden esetben használható fel az ezüst szinnél. Hát ezért próbálkozom. Most itt tartok.
A kicsi kövecskét még tavaly találtam csak úgy az úton. Hazahoztam, mert tetszett, egészen kimunkált, finom darab, pedig egyszerű folyami kavics. A természet munkálta ilyenre. Most pedig igen fontos szerep jutott neki.

Csigamanó

Hadd mutassak újra egy kelléket, amit mostanában előszeretettel használok az élszereim fotózásához.

Azt irtam kellék, pedig magában is egy alkotás. Sok évvel ezelőtt kaptam egy kreativ lelkű kőműves mestertől. Zord munkája mellett, szabad perceiben azzal foglalkozott, hogy megfelelő kődarabot, csigaházat kutasson fel, és ici- pici kavicsokat a szemeknek, orrocskának. Hogy azután összeillessze, összeragassza, és ilyen kövön csücsülő csigamanót kapjon eredményül. Na, és persze osztogassa a lányoknak, nőknek, asszonyoknak, mindenki örömére.

Fotó, grafománia és varázslat

Ismét új háttér az ékszereimnek. Nem én találtam ki, nem is én vagyok az egyetlen, aki szivesen használja és valószinűleg  nem is az egyetlen, akinek tetszik és szereti. Azt álmodtam, hogy régi könyv oldalán kellene fotózni, ahol látszanak a lapok élei. Felébredve kerestem egy régi könyvet, de a fotózás nem úgy sült el, ahogy képzeltem. Az oldaláról lecsúsztak az ékszerek. Türelmemet vesztve felütöttem a könyvet és felujjongtam, hiszen éppen ezt kerestem! Egy ilyen réges - régi, stilusos, gyönyörű irást, ami egyébként Voltaire kézirása. Egy kissé grafomán vagyok, talán ezért is vonzódom a régi, tollal, tintával irt betűkhöz. Különös varázsuk van.

Új fotók

Mindig nézegettem mások ékszerfotóit és láttam a lázas igyekezetet is, hogy egyre jobb és jobb legyen a végső látvány. Előbb arra gondoltam, felesleges a háttérbe berakni bármit is, csak elvonja a figyelmet a lényegről, vagyis az ékszerről. Valaki azt mondta, unalmas a sima fehér háttér és én még mindig csak arra gondoltam, csak  unalmas lehet, ha unalmas maga az ékszer, amit ábrázol. Na, de velem ez nem fordulhat elő ( khm. .) De egyre ötletesebb és szebb képeket láttam másoknál, ráadásul egyre sűrűbben zavart a saját képeim hátterének sterilsége. De ez még mindig nem volt elég a cselekvésre, hiszen akkor ki kellett volna gondolni valami megfelelő hátteret az üvegékszereimnek. Úgy tűnik ehhez kissé lusta voltam. Hanem történt egy pillanat, ami sugallta a megoldást, egyszerre többet is. Mi mindent lehet háttérnek használni, ami felfokozza, izgalmassá teszi a képeket, de úgy, hogy mégis az ékszer marad a lényeg. Itt láthatóak az első termések.

Fotók

Ma egy kicsit próbálgattam a fényképezést.A meglévő és már lefotózott ékszerekről készitettem újakat,azokról,amik hirtelen a kezembe akadtak,de máig zavart,hogy nem megfelelő a kép.Valószinűleg van még mit tanulnom,pedig én azt hittem,hogy egyből profi fotós leszek.Pédául ő ilyen volt ...

és ilyen lett.Ami nagyon szembetűnő,az az egész kép hangulata,sokkal melegebb,barátságosabb.

Nekem ez a "madárka"nagyon tetszik,ezért egy picit úgy érzem,hogy méltatlanul mellőzve van.Azt én is láttam,hogy a régi képeim egészen ridegnek mutatják

És itt van az új kép,ahol már egészen kellemes tónusok uralkodnak és nem mellékes,sokkal élethűbb is.

Újra egy nagy köszönet azoknak,akik terelgettek a változás,fejlődés felé!