(kókuszos) MACESZPALACSINTA (fehércsokoládéval)

Pedig a terv meg volt. Egyedül vagyok. Én meg a gyerek, készítek magamnak egy kis úri reggelit, tocsgjon csak a juharszirupban, mert úgy a jó, és még vanília fagyi is van a hűtőben. De felhívtak, hogy menni kell reggelizni, mert van egy szuper hely. Tényleg szuper volt, szó se róla. De hát a terv! Hát az csúszik holnapra, de akkor aztán bemaceszolok, de rendesen. 

A recept, mint a palacsinta, csak épp liszt helyett macesszal. Én azért már turbóverziókat gyártok, egyre jobban szeretem...van mikor pirított szezámot és csokoládét rakok bele. Van mikor pirított kókuszt és kókusztejet. Ha nincs akkor simán tejjel. Bevált a lekváros és a fahéjas verzió is, a klasszikus juharszirupos. de leginkább a kókuszosat szeretem. Kis fehércsokival... vagy a juharsziruposat. Ezt még el kell döntenem...

Mindenesetre most a kókusztejes verziót bátorkodom leírni Nektek:

KÓKUSZOS MACESZPALACSINTA FEHÉRCSOKOLÁDÉVAL

4 tojás

35g cukor

1g só

1  reszelt citromhéj

1/2 vaníliarúd

20g olaj (kukorica)

65-85g macesz (amilyen állagot szeretnétek)

140g kókusztej

20g pirított kókusz

vaj a sütéshez

50g fehércsokoládé

A cukrot a tojással habosra keverjük. Hozzáadjuk a sót, a citromhéját, a vaníliát és óvatosan folyamatos keverés mellett az olajat. Végül jöhetnek a szárazanyagok, összekeverjük. Hagyjuk egy 5 percet állni, és süssük ki vajon. Isssteni! A maradék kókusztejet (ami a konzerből megmarad) pedig felmelegítem, az összetört fehércsokira öntöm, és kész is az öntet.

És ha annyira ráértek mint én, és elvetemültek vagytok, akkor maceszpop-okat is készíthettek:) Engem kiröhögött az uram...de azért ízlett neki:)

(pirított szezámos) ALFAJOR (dulce de leche-vel)

Van egy olyan érzésem, hogy sok mindenre lehetne fogadni, mi számít itt Izraelben "nemzeti" édességnek.

Igazából minden. A rétestől a baklaváig tulajonképpen minden előfordul, és nagy becsben is tartják, főleg ha még nagymamától örökölt a recept. 

Egyet viszont nem gondoltam volna, hogy mégis, hogy a fenébe került ide szinte minden bolt polcára az alfajor. Nevezzünk inkább naívnak, mint sügérnek, hogy nem látom a fától az erdőt. Helyből az Ulpanon (ahol tanuljuk a hébert), csak 3 brazil, 2 argentin  és egy ecuadori csoporttársam van.

Carlossal, aki Ecuadorból jött  hamar megbarátkoztunk, építésznek tanul, és imádja az édességeket. És igen, neki ez a kedvenc édessége. Pontosabban neki is. Párszor vittem már a suliba sütit, de ez úgy fogyott el, hogy nekem például már nem is maradt. Az egy dolog, hogy ajándékba vittem, de nem bántam volna ha még elcsípek egyet...Denis, aki pedig Argentinából jött, azt mondta, egy- az egyben olyan, mint amilyet a nagyi készít, csak ő ugye kókusszal. 

Itt már a pékségekben és a boltokban is, van fehércsokoládéval, étcsokoládéval borított verzió is.  Ez már tök amerikai verzió, de nem rontották el egy csöppet sem. Ha pedig nagyon kutakodunk akkor azt mondják Spanyolországból jött, bár Carlos azt mondta, tőlük, Denis pedig, hogy nem igaz, mert tőlük...a lényeg az, hogy van. És az egyik legjobb dolog a világon, ebben egyetértettünk.

ALFAJOR(ES) PIRÍTOTT SZEZÁMMAL

185g kukoricakeményítő

185g liszt

1 csomag sütőpor

1/2 kk fahéj

185g puha vaj

135g cukor

1kk citromhéj

4 tojássárga

dulce de leche (a boltból)

A keményítőt, a lisztet, a fahéjat és a sütőport átszitáljuk. A vajat a cukorral, a citrom héjával, habosra keverjük. Hozzáadjuk egyenként a tojások sárgáját, és óvatosan alákeverjük a szárazanyagot (lisztes keveréket).

Tegyük be a hűtőbe becsomagolva, egy fél órára. Nyújtsuk ki, (amilyen vastagra szeretnénk a végeredményt, annak a felére), szaggassunk kis köröket, majd sütőpapíron süssük kb. 12 percet 170 fokon. A lényeg, hogy mikor kiszedjük, még puha legyen, és ne legyen barna sem a széle, sem a teteje. Épphogy színt kapjon. 

Mikor kihűltek jöhet a karamellkrém a közepébe, és forgassuk át szárazon lepírított szezámmagba, vagy maradjunk az eredeti verziónál és forgassuk kókuszreszelékbe.

(dupla sárgabarackos) KUGLÁCS (pirított kókusszal)

Lehet, hogy agyamra ment a háromnyelvűség. Néha már egymáshoz is angolul szólunk mikor kettesben vagyunk, és nem tagadom olyan szavakat tudok néha használni, hogy magam is elszégyenlem magam pedig még csak lassan 3 hónapja költöztünk ki. De ezt! Ezt most nagyon is így kell mondani, legalábbis itthon most már ez lesz a neve. Mert valahol kuglóf állagú és valahol foszlós kalács, és valahol a kettő között van a Kuglács. Dupla sárgabarackkal és pirított kókusszal, és azUram kérésére dulce de leche (karamell) krémmel pedig bombasztikus. És az utóbbi az ő ötlete volt, olyan büszke vagyok rá. Sőt mikor megkérdeznek süteménnyel vagy étellel kapcsolatban, néha már helyettem válaszol. Fordítva ez nem igaz, a dj felszerelését sem merem takarítani, nem hogy arról beszélni.. :)

PIRÍTOTT KÓKUSZOS KUGLÁCS SÁRGABARACKKAL (2 rúd)


6 tojás
100g cukor
2g só
1 rúd vanília
100g tej
200g szitált liszt
6 tojásfehérje
50g cukor
1 citromhéj
100g apróra vágott aszalt sárgabarack
250g friss kockára vágott sárgabarack
50g szárazon lepirított kókuszreszelék

A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A tojások sárgáját 100g cukorral fehéredésig habosítjuk, hozzáadjuk a sót, a vanília kikapart belsejét, majd vékony sugárban folyamatos keveréssel a tejet, végül az átszitál lisztet.
Egy száraz tálban felverjük a tojás fehérjét kanalanként hozzáadva a cukrot. Fényes kemény habot készítünk. Két részletben beleforgatjuk az alapmasszába. Az első után hozzáadjuk a sárgabarackokat és a pirított kókuszt, majd a következő fehérjehabbal már csak éppen átforgatjuk, hogy ne törjük össze a habot.
180 fokon sütjük 15 percig, majd 160 fokon sütjük további 30-35 percen keresztül. Ha erős a sütőnk -10 fokkal vegyük le a sütőt. (Tűpróbával ellenőrizzük, hogy nem ragad e rá a tészta). Hagyjuk kihűlni, és faljuk fel:)

(karamellás) MÁLNÁS SÜTŐTÖKTORTA (kókuszkrémmel)

Hogy mi történik most otthon, vagy mi történt, azt én igazából fel se fogtam. Nem hittem először is a szememnek mikor a facebookon keringtek a képek és felhívások. És egyre nyilvánvalóbba vált otthon káosz van. Ismerőseim szintén "mentettek", önkénteskedtek ,vagy épp szállást adtak és meleg ételt. Szuper jók vagytok!!! Remélem most már mindenki otthon és épségben tölti a vasárnapot. Főleg melegben egy tál forró leves mellett. Hoztam  Nektek egy télfelejtő receptet, "utolsó sütőtökünk" feláldozásául, ezzel is hírt adva, itt az ideje, hogy tavasz legyen:

Amire érdemes figyelni: )boldogan jelentem, hogy az elmúlt receptek olvasásával/elkészítésével itt már minden menni fog, de biztonsági játékos vagyok én is)

• a piskótánál jól keverjük ki a vajat a cukorral, és mindig szobahőmérsékletű vajjal és tojással dolgozzunk (így könnyen egyneműsödnek az anyagok, és szépen, könnyen lehet vele dolgozni)
• a málnazselénél, fontos, hogy elkeverjük a pektint a cukorral, mert a pektin túl kicsi szemcséjű, és ha magába adjuk hozzá a püréhez, összecsomósodik. Én mindig habverővel dolgozom, és figyelek, hogy ne legyen túl meleg a püré, mert akkor is csomósodhat, ha nem keverjük elég gyorsan 
• Az angolkrémnél, fontos, hogy mikor hőkiegyenlítünk (vagyis a forró tejes tejszínt a tojássárgához keverjük) azt óvatosan és fokozatosan tegyünk, különben összeugrik a tojássárgánk és pici apró sárga darabok lesznek benne 
• Az alapkrémnek ki kell hűlnie 32-35 fokra, különben a hozzákevert tejszín összeesik és fele annyi krémünk lesz, illetve nem lesz olyan könnyű és habos a végeredmény

KARAMELLÁS MÁLNÁS SÜTŐTÖK TORTA KÓKUSZKRÉMMEL

Ragacsos sütőtökpiskóta:

250g sült sütőtök pürésítve

35g vaj

75g barnacukor

1 rúd vanília

65g tojás (1db L-es méretű)

100g liszt

3g sütőpor

4g szódabikarbóna

A vajat a barnacukorral és a vaníliával habosítjuk, majd hozzáadjuk a tojást folyamatos keverés mellett. Hozzákeverjük a sütőporral és szódabikarbónával elkevert átszitált lisztet. Végül elkeverjük a sütőtökpürével. 150 fokon sütjük  kb. 25-30 percen keresztül.

Málnazselé:

250g málnapüré (vagy málna pürésítve)

25g cukor

2g pektin

A pektin elkeverjük a cukorral. A málnapürét melegíteni kezdjük és mikor már meleg az ujjunknak (vagyis 50 fok körüli) hozzáadjuk a cukorral elkevert pektint és forraljuk vele 1-2 percig. A kihűlt torta alapra öntjük és betesszük a hűtőbe. 

Kókuszkrém:

150g angolkrém

4g zselatinlap

200g tejszín

20g kókuszpaszta 

(vagy: pirított kókuszreszelékkel készítsük, és az angolkrémnél a tejszínt helyettesítsük kókusztejjel)

Angolkrém:

125g tej

125g tejszín

50g tojássárga

25g cukor

Az angolkrémhez a tejet és a tejszínt (vagy kókusztejet) melegíteni kezdjük. A tojássárgát elkeverjük közben a cukorral. Ha forr, óvatosan hozzáadjuk a tojásos keverékhez és közben keverjük!. Visszaöntjük és 82 fokig melegítjük. Amíg finoman rá nem tapad a keverő kanalunkra/habverőnkre. Levesszük a tűzről és rögtön átöntjük egy másik tálba.

Kimérünk belőle 150g-ot. A zselatint hideg vízbe beáztatjuk és mikor kezd rugalmassá válni, kicsavarjuk és a meleg angolkrémbe keverjük. Hozzáadjuk a kókuszpasztát (vagy a pirított kókuszreszeléket), és kihűtjük 32-35 fokra. Felverjük a tejszínt (nem túl keményre, különben keverésnél kicsi szigetek fognak úszni a krémben) selymesen lágyra, majd óvatosan beleforgatjuk a krémbe. A tortára töltjük és betesszük a fagyasztóba 2-3 órára.

Karamell glaze:

60g cukor

110g tejszín

40g glükóz

10g vaj

30g tejcsokoládé

2g zselatin

A cukrot elkezdjük karamellizálni egy magas vastag falú edényben, amíg fel nem olvad nem nyúlunk hozzá. Alacsony lángon kezdjük és ha felolvadt erősíthetünk a lángon. A tejszínt a glükózzal és a vajjal közben melegítjük, és felforraljuk. Ráöntjük a száraz karamellre. Forraljuk ismét, majd az összetört csokoládéra öntjük. Hozzáadjuk a beáztatott kicsavart zselatint és átkeverjük. Óvatosan, hogy levegőmentes legyen.

A kifagyott tortára töltjük. Hagyjuk, hogy a hűtőben felengedjen a torta, majd szeleteljük. Nem jó, ha hagyjuk a hűtőben sokáig állni, vagy a glaze-zel együtt fagyasztani, mert a nedvesség megeszi a glaze-t és folyós lesz. Kínos egy darab, de cserébe nagyon finom:)

SZEZÁM "FAGYI" (mangóval és kókusszal)

Tegnap "garázsvásárt" tartottunk megint, garázs híján csak kanapévásárnak lehetne nevezni, és ismét bebizonyosodott, ami az én szemetem az másnak a kincs, és fordítva. Évente egyszer ezt meg kellene csinálni baráti társaságon belül. Mázlijuk volt, mert épp nagy munkában voltam, és előbb jöttek, (khm..vagyis én toltam el az időt), mikor utolsókat kattintottam  a géppel, hogy megörökítsem és egyben oltárt emeljek ennek a lehengerlően baromi egyszerű és isteni "fagylalt"-nak. Hát mindenki kapott aki jött, így hitelesen is van tesztelve (többé kevésbé gondolom, hiszen a barátaim, de mernének nem igazat mondani)
Már múltkor emlegettem  egy szakácskönyvet (ajándékba kaptam egy kint élő cukrásztól), amiben remek izraeli receptek vannak, így akadtam rá erre a fagyira. Főleg azért tetszett meg első körben, mert nem kell hozzá fagylaltgép, és kicsivel több, mint 3 perc az elkészítése (lemértem, tutira mentem). Nekem itthon nincs gépem, tehát vagy marad az óránként átkeverjük (jaj, azért itthon talán azt mégse), vagy a parfé (tehát mindig parfé volt, ha volt), vagy ez:

Amire oda kell figyelni:

• mikor például a tejszínt százalékosan jelzem, akkor az a a lehető legjobb. Nehéz beszerezni, de egy jobb minőségűvel is ugyanúgy működik általában egy recept. Ezt csak azért mondom, hogy ne ez vegye el a kedved, ha pont nincs, vagy képtelenségnek tartjuk beszerezni...
• sűrített tejet a ferencvárosi piacon vettem, egyrészről olyan olcsó, hogy szinte már utánam dobták, a másrészről, és ez jóval fontosabb enyhén karamellizálva van, csodálatos. Szinte kedved kap hozzá az ember, hogy magában kanalazza...Ha nincs akkor érdemes kicsit alacsony lángon melegíteni, és mikor színt kap, akkor kell levenni a tűzről.
• a karamellnél szárazon hevítjük a cukrot, én alacsony lángon kezdem és hagyom, hogy teljesen felolvadjon. Nem is kell keverni, és nem lesznek benne cukordarabkák. Ha még nem készítettünk egy kanál víz segít nekünk, ugyan lassabban hevül, de könnyebb vele bánni (a víz pedig elpárolog közben)
• a morzsánál fontos a hideg vaj, különben csak egy összegyúrt tésztát kapunk a morzsalékos állag helyett, mindig pihentetjük a hűtőben, hogy a vaj újra megkeményedjen
• a kompótnál a sorrend fontos, hogy ne barnuljon meg a mangó, a citromfű (hiszen nem akarjuk főzni), a pektint pedig mindig keverjük el cukorral, különben esélyes, hogy csomós marad...

SZEZÁMFAGYLALT VERBÉNÁS MANGÓVAL ÉS KÓKUSZ MORZSÁVAL

Szezámfagylalt:
250g tejszín (35%)
200g sűrített tej
25g pirított szezámkrém (SOSA termék, de tahinivel is tökéletesen működik. de abból kicsit több kell)
1csipet só

Ez a fagyi olyan ízt tükröz vissza, mintha könnyű, lágy halvát ennénk. Bár tél van, de a többi melengető hozzávaló, igazán jól kihozza ebből a hidegből  a maximumot.
A tejszínt felverjük, hozzáöntjük a sűrített tejet és a szezámkrémet, és egy csipet sóval átforgatjuk. A só szinte nélkülözhetetlen elem, az édes ízeket egyszerűen kiemeli és gondosan elhatárolja őket. Kiérezzük a karamellizált sűrített tej ízét, a szezámot, nem nyomja el egyik a másikat.
Mélyhűtőbe tesszük és megvárjuk még kifagy pár óra alatt.

Közben elkészítjük a többi alkotóelemet:

Kókuszmorzsa:
75g hideg vaj
75g liszt
75g barnacukor
45g kókuszreszelék
30g mandulaliszt

Házilag készítünk morzsát. Ehhez a szárazanyagokat: liszt, barnacukor, kókuszreszeléket és mandulalisztet elkeverjük, hozzáadjuk a kockára vágott hideg vajat, és az ujjainkkal finomat csipkedjük, kicsit gyúrjuk, morzsás állagúra. Nem is gyúrom össze (azt is lehet, ilyenkor folpackba csomagolom és ha megszilárdul lereszelem) teljesen, hagyom, hogy morzsás maradjon és így teszem be a hűtőbe egy fél órára. Egy sütőlemezre sütőpapírt teszek és egyenletesen elszórom a morzsát. Majd 160 fokon 12-15perc alatt aranybarnára sütöm.

Sós Karamell:
50g cukor
10g glükóz
100g tejszín
5g vaj
csipet só

A cukrot szárazon karamellizálom. Közben a tejszínt a glükózzal felforralom. Óvatosan több részletben hozzáadom, majd hagyom hűlni. Hozzáadom a sót, és egy kocka vajjal fényesítem.
Ahogy hűl egyre krémesebb lesz az állaga, bármikor melegíthető, ha szószt szeretnénk belőle készíteni (ne forraljuk)

Mangó kompót:
300g apróra kockázott mangó
2kk aprított  friss citromfű
200g mangópüré
1/2 citrom leve
4g pektin
30g cukor

A mangopürét melegítjük fél citrom levével. Mikor már kicsit meleg kb. 50 fokos, hozzáadjuk a cukorral elkevert pektint és a felkockázott mangot. Felmelegítjük és 1 percig forraljuk, majd levesszük a tűzről. Mikor kezd hűlni hozzáadjuk a citromfüvet.

És ha nagyon nem bírunk magunkkal, akkor elrendezhetjük egy tányéron is. Kanállal kiszedve a fagyit, vagy egyszerűen csak felkaparjuk, mint egy granitét.:)

(minden földi jó) MACESZKUGLÓF

Emlékeztek, hogy azt mertem ígérni egy közzétett kép után, hogy másnap mutatom a receptet is? Egyrészt a hülye blogger ugye, mert addig ki nem rak receptet még nincs hozzá kép is, bizonyítva a "termék" létezését. Másrészt a hülye én, akiben fel sem merült 100%-os bizalmat fektetve a Gyerek-be (értsd: 38 kg, fekete, négy lába van, és mindenről tudnia kell, de legfőképp mindent meg kell kóstolnia), hogy éjjel nem alakítja át a konyhát önkiszolgáló bárkonyhává, ahol két lábra állva és ezzel a pultot támasztva, óvatosan, csak semmi csámcsogás, vagyis úri módra amíg eléri a tányért addig nyalja...
Vagyis a fél macesztorta árába került a minőségi ellenőrzés a részéről. Mondhatnám, te hülye kutya, te! Úgysem értené, inkább "hülye én", és az a bizonyos bizalmassági faktor maradjunk annyiban a nullához közelít. Bezzeg Férjjel nincs ilyen gond, ő belé meg erőszakolni kell néha, és fenyegetni, hogy ugyan már legyen kegyes és az Ő Feleségének szívét-lelkét kóstolja már meg. De ha jobban belegondolok ő sem százas, ha tukmálom nem kell neki, ha nincs akkor meg panaszkodik...Férfiak, mindkettő...egyik jobb, mint a másik.
Sebaj, tulajdonképpen karácsonyra készült a próbaverzió, és karácsonykor jöttek a még jobb a még tutibb Maceszkuglóf variációk:

A tésztánál, három dologra kell odafigyelni:

• a tojásokat, mikor a cukorral habosítjuk, folyamatosan kell hozzáadni a cukrot. Körülbelül 5-6 perc lesz még kivilágosodik és szinte a háromszorosára habosodik a mennyiség. Itt tulajdonképpen levegőt viszünk a tojásokba, itt dől el, hogy a tésztánk levegős lesz és könnyű, vagy nyúlós és ragadós. A cukor az ami segít, hogy a levegő bent is maradjon. 
• a kókuszt és szezámmagot (de ez érvényes nagyjából minden más mennyiségre) érdemes szárazon lepirítani egy serpenyőben (óvatosan, hamar éghet, inkább alacsony lángon és mikor levesszük a tűzről  öntsük is ki, mert tovább pirul a serpenyő hőjétől), mert sokkal intenzívebb, markánsabb lesz az ízük. A finom olaj ami bennük van kissé kicsapódik, mondhatni karamellizálódik, és kellemes ízt ad a tésztának.
• a ragadós szárazanyagoknál: kandírozott narancsot, aszalt sárgabarackot, és étcsokoládét ne a többi szárazanyaggal keverjük el, mert összeragadnak és nehezebb lesz elkeverni a tésztát.

MACESZKUGLÓF

100g cukor

6 tojás

60g maceszliszt

50g olívaolaj

50g dióliszt (darált dió)

150g mandulaliszt

50g kókuszreszelék

30g szezámmag

100g étcsokoládé(csepp)

50g kandírozott narancskocka

50g aszalt sárgabarack

A sütőt előmelegítjük 180 fokra (légkeveréses).

A kókuszreszeléket és a szezámmagot világosbarnára pirítjuk és lehűtjük. Ha étcsokoládécseppünk van nincs vele semmi dolgunk, ha táblás akkor apró darabokra kell törni, hogy egyenletesen jusson a tésztába. A sárgabarackra, vagy ha narancshéjunk/szeletünk van, szintén ez a sors vár, és apróra kell vágni.

A tojásokat a cukor folyamatos hozzáadásával habosra keverjük. Majd vékony sugárba hozzáadjuk az olívaolajat is.

A szárazanyagokat, vagyis: a maceszlisztet, darált diót, mandulalisztet, a kihűlt kókuszreszeléket és a szezámmagot elkeverjük. Óvatosan két részletben beleforgatjuk a tojáshabba, végül a kandírozott narancsot, a sárgabarackot és az étcsokoládét is egyszerre belekeverjük. 

Bármilyen kuglóf, vagy tortaformát használunk (szilikonos, kerámia), minden esetbe vajazzuk ki. Méretétől függően pedig 15-35 perc alatt megsül. Mindenképp nézzünk egy szúrópróbát mondjuk egy fogpiszkálóval.

Ekkora adagból nekem 12db mini kuglóf jött ki, vagy egy 24-es tortaforma.

Persze ezt az csupa földi jóból álló kuglófot is lehet tovább fokozni. A kis mélyedésekbe került: felmelegített narancslekvár, vagy épp pálinkás sárgabaracklekvár, és volt még csokisabb is, tejcsokoládéval.  

Kókusz, gyömbér, karamell

Ismét egy Pataki Cukrászdában lassan egy hónapja kapható desszert. És a legkellemesebb élményem is hozzáfűződik. Mert ha egy 8 éves gyerek széles mosollyal eszi, akkor valami csak sikerült...plusz R barátnőm is ezt kapta másnaposság oldására...
Otthoni elkészítésére sem kell sok dolgon változtatni, de még mindig hangsúlyozom, ha valakit tényleg érdekel a "pro" desszert előállítás a jó alapanyagokon kívül tényleg egy-két dolgot kell otthonra beszerezni. És ez hamarosan még könnyebben elérhető lesz.:)

Gyömbéres-karamellás Kókuszdesszert

Gyömbérkenyér:
220g tojás
115g invert cukor
220g átszitált liszt
110g porcukor
3g só
8g sütőpor
70g tej
170g olvasztott vaj
fűszerezés: fahéj, csillagánizs, szegfűszeg, szecsuáni bors, kardamom, gyömbér, narancshéj (célszerű a tejben infúzionálni, vagyis felmelegíteni a tejet a fűszerekkel együtt, majd állni hagyni)

A tojást kikeverjük az invert cukorral (otthon cukorsziruppal helyettesíthetjük), majd hozzáadjuk a lisztet, porcukrot, sót, sütőport, végül a tejet és az olvasztott vajat. Kiterítjük, egy szilpátra, vagy zsírpapírral kibélelt tepsibe (kb. 1cm vastagon) és 200fokon 6 percig sütjük.

Kókuszkrém:
100gr kókuszreszelék
750gr tejszín (nem uht-s, hanem friss)
300gr ivoire (Valrhona, ha nincs akkor minőségi fehércsokoládé)
300g kókuszpüré
175gr tej
20gr zselatin

A tejet a kókuszpürével felforralom, félrehúzom, majd az előre jeges vízbe áztatott zselatint hozzáadom. Olvasztott csokoládéval (40fok) emulziót készítek, vagyis a tejes keveréket a csokoládéval elkeverem. Mindig a csokoládéhoz keverem a folyadékot, és több részletben kikeverve. A tejszínt taknyos állagúra verjük, és hozzáadjuk a csokoládés keverékhez, végül a kókuszreszelékkel átkeverem.

Caramelia ganache:
240g tejszín
25g glükóz
25g invert cukor
370g caramelia csokoládé (karamellás tejcsokoládé)
kandírozott gyömbér

A tejszínt a glükózzal, invert cukorral felforralom (otthon cukorsziruppal helyettesítjük), majd fokozatosan elkeverjük a felolvasztott csokoládéval, a végén kandírozott gyömbért keverek bele.

Caramelia-Ivoir mirror glaze (bevonó):
1000g tejszín
375g cukor
21g zselatin
750g ivoire
450g absolut cristal
1 vaníliarúd

A zselatint beáztatom. A tejszínt a vaníliával, és kikapart belsejével felforralom, majd hozzákeverem a zselatint. Az absolut cristalt 70fokra melegítem (enélkül nem tudjuk elérni a ragacsos-fényes bevonó állagot) A cukrot karamellizálom, majd óvatosan hozzáadagolom a tejszínt. A karamellás tejszínt több részletben elkeverem az olvasztott fehércsokoládéval, végül az absolut cristallal átturmixolom.

Összeállítás: gyömbérkenyérre egy réteg kókusz mousse, majd a ganache, majd ismét egy kókusz mousse, végül bevonom, és díszítem (jelen esetben caramelia glaze a csík, és aranyporban forgatott pirított kókuszforgács a virág motívum)
Minden egyes rétegnél le kell hűteni (fagyosra), hogy ne keveredjenek össze. A cukiban egyszerű, beteszem a sokkolóba, és 10perc után már rétegelhetek. Ez otthon, lehet akár egy fél napos munka is.

Kukorica, Koriander és a Kókusztej

Ihlet kellett. Mostanában annyira csak desszertekben tudok gondolkodni, hogy a vacsora egy igazi különálló kihívást jelent nekem. Kézbe vettem Chili&Vanília könyvét egyik este, és csak írtam írtam egy kis fecnire, mit lehetne készíteni. Nah olyan sokat azért nem, de örültem, hogy lett három ötlet, amit szívesen tálalok. Az egyik fecnin lapuló ötletem a "gyorsétkeztetés" legjobb példája. Hamar kész van, meleg, laktató és korianderfüggőknek is ajánlott.
Ez a koriander dolog, nekem egyre furcsább. Szó szerint ki nem állhattam, azt mondták genetika. Ember viszont rajongott érte. Most fordult a kocka, én lettem kívánós, ő pedig óvatosan áll hozzá. Nem értem.

Korianderes kukoricakrémleves

alaplé
krumpli
kukorica
kókusztej
currypaszta
koriander
só
caffir citrom (lime, vagy sima)
Egy felkockázott krumplit felteszek főzni az alaplével. Amikor megfő, hozzáadom a kukoricát és tovább főzöm 4-5 percig. Ezután adok hozzá egy kevés kókusztejet, egy kiskanál sárga currypasztát, sózom. Ha újraforr, félrehúzom és turmixon pépesítem. Tálalásnál friss koriandert keverek hozzá és pár csepp citrom levét.

Czifray verseny...utolsó felvonás!

fotó: Terei Miklós

Már megint lemaradtam, két kedvenc bloggerinám: Kriszti és Gabi, és nem mellesleg főzőtársaim serényen megírták élménybeszámolójukat, én meg megfogadtam, hogy még ma megírom a posztot, csak azért is...van még 31percem:)
Azért ez jó érzés, mármint, hogy olyanokkal főzhettem együtt, ráadásul egy pályán, akiket olvasok, akik úgy érzem, nem csak egy éteri kapcsolatot jelentenek. Bár az izgulástól ez sem mentett meg...ki gondolta volna:) pedig azt hinném minél több a megmérettetés, a stresszhelyzet annál könnyebben veszem az akadályokat, csak az a kéz remegés, első mozdulattól végig kísért. Jelentem az ujjak megmaradtak, egy harci sérülés csúszott be az átkozott karamellel:)
Sosem gondoltam volna, hogy én egyszer ide eljutok. Olvasni bűvös szakácson, elmenni nézőnek az egy dolog, de behívva lenni, azt mondtam magamban: Jézus, lehet, hogy jobb a látvány mint az íz...be fogok égni, kellett ez nekem? Pedig amíg nem hívtak be meg voltam elégedve határozottan, aztán, az utolsó pillanatban, átvariáltam a receptet...jól döntöttem:) Ez bejött:)
A versenytől függetlenül nagyon jól éreztem magam, jó volt újra látni Tibort, és a retro kávés tejberizsét (imádom a stílusát), felejthetetlen élmény volt Gabi sóskás tokánya (zavarba ejtő módon a végén már kézzel ettem), és Kriszti epres rizs gombócát is (titokban magyar nigellanak fogom hívni, verhetetlen az egyszerű és nagyszerű receptekben, és végre meg is bizonyosodhattam róla) Annyira sikeres, és erős volt a mezőny, hogy az eredmény hirdetésnél még pezsgőt is bontottak. Így volt kerek ez a történet, és akkor már tényleg éreztem, azért ez nem semmi, hogy itt vagyunk. Mindenkiben volt valami plusz, mindenki hozott egy saját stílust, amiből lehetett tanulni, átgondolni, és újabb inspirációt nyerni. Nah, igen...eredményhirdetés, azért voltak előtte apróm csúszások, malőrök, és izgulás is...

fotó: Bakcsy Árpád

Minden ott kezdődött, hogy kitaláltam egy hónapja tejberizs krémest fogok készíteni, 4-5 napig kandíroztam a réteslapot, de csak nem voltam vele megelégedve, fehércsokit szerettem volna beleépíteni a desszertbe, sőt voltak kecskesajtos ötleteim, édesköményes (ami azóta sincs elvetve)...aztán jött a kopp. A valamiféle bizonyítás...fél éve Segal mellett tanulgatok a vacsoráin. Amit tudtam magamba szívtam, és eljött az a pont, hogy be is kellene mutatnom, ezt tanultam, ezt kaptam, ez lett belőle. Megtörtént az első áttörés mikor a köszöntő falatkát elkészíthettem, és itt volt a remek alkalom, hogy megnézzem hol tartok, és a legjobb visszaigazolás nem is lehetett volna más, mint hogy a zsűri elmondja véleményét. Nekem ez kell, nekem kell a megerősítés, vagy éppen a helyre rakás, nekem kell, hogy jobbról balról érjen élmény, vagy pofon, hogy fejlődhessek. Az volt a legjobb, hogy se Segal, se Zsófi nem tudták mire készülök, és volt bennem valami gyermeteg csín érzet is:) Izgalmas volt, hogy nem mondhatom el, hogy nem is akarom elmondani, hogy mi lesz az első reakció:)

Aztán egyszer csak ott álltam a konyhán, gatyám tele, fejem zúg, lepakolok, ráeszmélek miket hagytam otthon, mert nyilván otthon hagyom...Krisztinek ezúton is hála a törlőkendőkért:)
És szépen elrendezem a sorrendet miután mi fog következni...és egyszer csak megborul, a karamell túlég, így lettek kis pöti amorf díszelemeim...murphy...a következő pillanatban pedig a zsűri előtt állok, és mikor kijövök ujjongva rohanok végig a folyosón, majd mikor megkérdezik mi volt, nem emlékszem...a sokk, meg a hülyeség az ami bennem exponenciálisan nő napról napra:) Arra emlékeztem már akkor is, hogy megkérdezték mi a desszertem és elkezdtem mondani a receptet...:)
Tulajdonképpen Kriszti férje mesélte el, mi történt bent:) Én meg bólogattam, hogy tééényleg...
Életem legjobb kritikája, Segal és Zsófi (talán az elfogultság esetlegessége miatt?:) ) alig szólt valamit (vagy csak én vártam többet:)), én meg szuggeráltam, mondjátok még, hangosan pedig kimondtam, hogy lehet szidni nyugodtan, kell a kritika, mikor azt mondták nem tudnak mit mondani, mert jó. Azért a végén odaosontam, hogy na..tessék mondani a korrekt véleményt, és a vélemény maradt.:) MBT szerintem csupaszív ember, olyan kedvesen érthetően mondja el a jó tanácsait, a kritikáit, az ember megérti, átérzi azt a tudást ami benne van, és ha okos elfogadja. Elfogadom:) Igaza volt, hogy az édesrizst kevésbé kellett volna ledarálnom, és a mangót nehéz felszedni kanállal, elvisel az több gyömbérszirupot is és akkor könnyebben megy....hát így ennyi:) Kicsit megszeppenve még, és nagyon mosolyogva gondolok vissza erre a napra. A büvősszakácson pedig hamarosan olvashatóak is lesznek az eredményeink.

A hangulatot videóban is sikerült megörökíteni:



És akkor a végeredmény:

fotó: Bakcsy Árpád

Távol-Kelet tejberizse

édesrizs
kókusztej
só
víz
rizsszirup
kókuszreszelék
zselatin

A darabosra darált édesrizset átmosom, majd lassú tűzön főzöm a többi hozzávalóval, a végén zselatin teszek hozzá, és formába töltöm.
Az első megmutatott verzióm után, nem voltam teljesen elégedett, túl erősnek találtam a textúráját a panna cotta állagához képest, ezért finomítottam rajta a darálás segítségével.

tejszín
tej
caffir lime levél
lime leve és reszelt héja
rizsszirup
zselatin
gyömbér

A reszelt gyömbért a rizsszipruppal forrásig melegítem, párszor átkavarom, és mikor nagyon habzik hozzáadom a tejszínt, a tejet, és a többi hozzávalót. Lasú lángon főzöm, majd zselatinnal sűrítem. Hagyom kissé megdermedni, ráöntöm a tejberizs alapra és irány a hűtő.
Éreztem, hogy kevés a caffir lime, hiába kell még egy citrom íz, és a lime nem hazudtolta meg magát.

gyömbér
cukor
víz
mangó

A gyömbért cukorral és vízzel főzöm, mikor szirupossá válik átszűröm, hagyom kihűlni és a friss mangóhoz keverem.
A desszertnél éreztem a gyümölcs hiányát így került bele a mangó és a gyömbér áthúzás helyett, a gyümölcs ízével való játékra tettem le a voksom.

narancs
só

A narancshéját 1:1 arányban nagyszemű tengeri sóval 3-4 napon keresztül szárítottam, néha átforgattam, végül ledaráltam.
T9bb okból került rá a desszertre, egyrészt a karamell és a só kedvező párosítása miatt, másrészről a pannacotta citrusosságának fokozására.

üvegtészta
szőlőmagolaj
cukor

Az üvegtésztát szőlőmagolajban kisütöm (semleges ízű marad). Karamellt készítek, ebbe mártom bele az üvegtésztát, majd vajjal megkent sütőpapírra fektetem rá még megdermed.