Lépésről lépésre: APRÓSTÜEMÉNYEK- Cookie

Nagyon jó volt otthon, ez két és fél hét újra kis hazámban szinte már egy nyaralással ért fel. Pedig ilyenkor mindenre jut idő csak pihenésre nem. Soknak tűnik, mégis hamar eltelik, és azon kaptam magam, hogy még mindig nem sikerült mindenkivel találkozni a visszajövetel dátuma pedig egyre közeledik. Nem baj, majd októberben bepótolom ami kimaradt. Az elmúlt hónapokban a honvágyam ugyanis már olyan mértéket öltött, hogy se aludni nem volt kedvem, se ki mászni az ágyból, nem akartam én menni a piacra, nem akartam menni dolgozni, és mindig arra gondoltam vajon mi lehet most otthon. Néha csak a kanapén ültem és bámultam kifele a teraszra, hogy mi a fenét keresek én itt. Ezek a hullámvölgyek most már úgy tűnik normálisak, és miért is ne lenne az? 28 évig volt egy otthonom, és ennyi év után kell 2 év alatt azt mondanom ez pedig az új otthonom? Nem hiszem, de ha nincs honvágy, tulajdonképpen én jól érzem itt magam. A megoldás, hogy többet kell hazajárni, és így sokkal jobban lehet itt koncentrálni a mára és a jövőre.
Voltam a Balatonon, a Velencei tónál, a Bényei fesztiválon, az éjszakában, a Terminál étteremben négyszer (biztos ami biztos), utaztam 49 villamossal, hogy lássam a várost, simogattam kismama pocakot (és már nagyon várom Maját), ünnepeltem 30 születésnapot (jaj) a funky phoben (hjúj de jó volt, csak nekem készült vietnámi grill party bizony ám), ültem kis teraszon brie sajtot majszolva és az évi gasztropletykákat begyűjtve, bűntettek rendőrök...hogy teljes legyen a kép.

De hazamenni? Azt egyenlőre még/most/ ma nem érzem (pedig azt hittem nincs tovább költözünk haza), viszont azt igen, hogy nekem még van itt dolgom.

Ha már múltkor klasszikus hókifli receptet osztottam meg veletek, akkor igenis kijár a tisztelet, a csokis kekszeknek, avagy a cookie-nak. Mert valljuk be, két dolog van ami biztos mindenkinek minden körülmény között fog tetszeni és ízleni: brownie, cookie... isten áldja Amerikát (a mekiért meg irgum burgum) :)... és hozzá a vanília fagyit! :)  

Vagy csak én lennék ilyen fanatikus?

PEKÁNDIÓS CSOKOLÁDÉ COOKIE

115g  szh vaj
180g barnacukor
4g só
1 tojás
140g liszt
15g kakaópor
90g pirított vagy karamellizált pekándió összetörve
180g étcsokoládé csepp

A vajat a sóval és a cukorral habosra keverjük. (Még a cukor fel nem olvad). Hozzáadjuk a tojást, elkeverjük. Majd a lisztet, a diót és a csokoládét. Én szeretem betenni a hűtőbe egy fél órára, sokkal könnyebben lehet "gyurmázni" de így sütés közben nem fog annyira szétterülni. Vagy a kezünket használjuk a golyó formázáshoz és enyhén meglapítjuk (előtte kicsit legyen vizes a kéz), vagy vizes fagyi adagolóval szedjük ki (ilyenkor nem tesszük hűtőbe). Egy a lényeg, hogy 200 fokon maximum 6-8 percig sütjük (a közepe legyen még egy kicsit recegős), ahogy kihűl szépen megdermed, a külseje ropogós lesz, a belseje pedig puha. Rácson hagyjuk kihűlni, hogy a meleg tepsitől ne süljön tovább a tészta. Utána egy hétig lezárt dobozban eláll, lehet hogy utána is, de mindig megevődik, így baromi nehéz rájönni mi a max. határ eltarthatóságban.

Aztán itt van a másik kedvencem, sőt...nekem most a fehércsokis változat lett a favorit, lehet a nyár miatt, de ez elég buta indok. A dióféléket, a csokoládét mindig változtathatjuk benne mindkét receptnél, sőt ne feledkezzünk el az aszalt gyümölcsökről, fűszerekről, mert éppen ami a spájzban, polcon van simán nagyon jó kombinációja lehet a következő cookie-nak vagy bármilyen más keksznek (linzernek).

Például:

fehércsokoládé-mogyoró-szerecsendió
étcsokoládé-aszaltszilva-fahéj
tejcsokoládé-aszalt sárgabarack-citromhéj
fehércsokoládé-fenyőmag-rozmaring
étcsokoládé-mazsola
tejcsokoládé-aszalt vörösáfonya
....és össze vissza kombinálhatjuk pl. ezeket:
fehércsoki-vörösáfonya-rozmaring
sőt aki bízik bennem:
étcsokoládé és aszalt paradicsommal fogja készíteni ;)

KESUDIÓS FEHÉRCSOKOLÁDÉ COOKIE

110g vaj
140g cukor
3g só
1tojás
170g liszt
90g pirított sótlan kesudió
130g fehércsokoládé cseppek

Mindent lépést úgy követünk, mint az étcsokoládés verzióban.

Bon Appetit ! <3 p="">

(szilvapálinkás) DIÓTORTA (fahéjas fehércsokoládé mousse-szal)

Emlékszem gyerekként éltem-haltam, vagyis toporzékoltam a rumos-diós cornetto fagyiért Bécsben. Nem szabad, mert alkoholos (ez volt a rumos kókuszos golyócskáknál is), vagy majd ha ettél rendesen...hát ez a szöveg ha jól emlékszem akkor nem nagyon jött be. Sőt előttem van ahogy a Mariahilfer-en gyakorlom a hogy ne engedelmeskedjünket. Itt Haifán még rosszabb a helyzet. Ugyan nem toporzékolok, de kutya szemekkel nézek, ha azt a választ kapom: De ma már volt édesség...
Ugyan kérem, ebből sosem elég, ezt ki fogja végre megérteni? A reggelit édessel kell kezdeni és édessel kell befejezni, hát naná, hogy a nap hátra levő részére is igaz ez a "szabály".
Izraelben imádják az édeset, olyannnyira hogy könyvet tudnék belőle írni. Maradjunk most csak a fagylaltnál:

• a kézműves fagyi itt is pont olyan, mint Olaszországban, és lapátolják...rám is gondoltak, lehet egy "lapátolást" két ízzel kérni. De olyan ritka ez a kérés, hogy első körben talán nem is értik
• hát  a legjobb a joghurt fagyi, olyan, mint otthon a csavaros, csak itt éppen joghurt jön ki belőle, a nagy durranás nem ez (ilyen van más országokban), de hogy én sehol nem láttam eddig olyat, ahol kecskesajtos lenne az biztos. És itt van! A mértéktelenség persze itt is jellemző (mértéktelenség, vagy élvezet ki tudja mi választja el ezt a két szót), és ha csak három féle "feltétet" kérsz rá (visszafogottan szőlőt, étcsokoládét, és pirított karamellizált diót kértem rá), akkor jön a kérdés: "És még?" És ha azt mondod "Nem", akkor furcsán néz, majd megnézed a következő vevőt és látod, hogy legalább 6 dolgot kap rá...aham...:)
• és ha most Pataki János olvasná, mit írok, valószínűleg belenyomná a fejem egy fagyis hűtőládába, mert a helyzet az, én imádom ezeket a kész fagyikat...És itt minden van. Gombóc Artúrnak lehetne egy fagyis párja. (Leszek én, nem bánom). A cornetto itt karamellizált pekándiós (is), a magnum karamellás tölcséres (is)...övön aluli.

Ő itt pedig tényleg véletlenül jutattja eszembe a rumos diós cornettot. De azt nagyon. Barátokhoz vittük, és a végén még maradt (két tortával állítottam be). A végén megkérdezték akarunk e hazavinni belőle. Illedelmesen azt mondtam: Nem maradjon csak. (És még életemben nem hazudtam ekkorát....)

SZILVAPÁLINKÁS DIÓTORTA FAHÉJAS CSOKOLÁDÉMOUSSE-SZAL (24cm)

Diótorta:

125g őrölt dió

125g vaj

100g cukor

4 tojás

1 csipet só

A puha vajat a cukorral és egy csipet sóval addig habosítjuk, még krémes állagú nem lesz. Hozzáadjuk egyenként a tojássárgáját, mindig csak annyit, amit felvesz. Belekeverjük az őrölt diót. (Köszi Nagyi, hogy ezt minden évben megpucolod és nekem még meg is darálod). Majd egy spatula segítségével felvert tojásfehérjével lazítjuk. (Nem kell hozzá se só, se cukor) 180 fokon megsütjük egy kerek kapcsos tapadásmentes tortaformába. Tűpróbával ellenőrízzük és hagyjuk kihűlni.

Fahéjas csokoládémousse:

50g szilvapálinkába áztatott aszalt szilva apróra vágva (egy éjszakán át)

150g angolkrém fahéjjal elkészítve

225g 35%-os tejszín

125g 35%-os fehércsokoládé

2,5g lapzselatin

Az angolkrém receptje:

250g tej

250g tejszín

100g tojássárga

25g cukor

1kk fahéj

A tejet és a tejszínt a fahéjjal felforralom, közben a tojássárgáját a cukorral elkeverem. Ha felforrt óvatosan folyamatosan keverve hozzáadom a cukros tojássárgához és visszaöntöm, majd 82 fokig melegítem. Azonnal félrehúzom és átöntöm egy hideg tálba.

Ennél a pontnál hozzáadom az előtte hideg vízbe beáztatott és kicsavart zselatint. Elkeverem és elkezdem olvasztani a fehércsokoládét vízgőz felett. A vizet felforraljuk és ráteszünk egy tálat, benne a csokoládéval. Zárjuk le, ha túl erős a gáz vagy a villany és nem tud csak épp göngyöződni a víz. Keverjük még fel nem olvad a két harmada, utána már könnyen vízgőz nélkül is ki tudjuk keverni. És biztos nem melegítjük túl a csokoládénkat. 

Adjuk hozzá a zselatinos angolkrémet. Először egy spatulával keverjük át, majd turmixoljuk addig még ki nem fényesedik. Az idő figyelembevéltelével ha így jártunk el, akkor az alapkrémünk msot 32-35 fok között van. Ehhez már hozzáadhatjuk a tejszínt. A  hideg tejszínt hideg keverőtálban fokozatosan felverjük, még krémes de lágy állaga nem lesz. Ha túlverjük, nehéz lesz elkeverni a krémben, és emiatt pont a "habosságát" veszítjük majd el. Két részletben hozzáadjuk és beleforgatjuk a pálinkás szilvadarabkákat is. 

A kihűlt tortaformára töltjük és fagyasztóba tesszük legalább három órára. Ha oldalt szép felületet szertnénk akkor a formát oldalt béleljük ki wax papírral ,vagy egy formára vágott szilikonos sütőpapírral.

Csokoládészósz:

150g tej

35g glükóz

135g 64% csokoládé

Ez már tulajdonképpen csak a fájdalmas ráadás, ha szeretnénk. És miért is ne szeretnénk...

A tejet a glükózzal felforraljuk. Közben az étcsokoládét vízgőz felett ahogy a fehércsokoládé esetében is felolvasztjuk. Ráöntjük a meleg tejet és turmixoljuk. Tálalás előtt kb. 35 fokosan öntsük nyakon a tortánkat, nem fogja bánni...

(mákos-szezámos) KEKSZ (szilvával)

Egyre jobban fogy az spájz készlete, és egyre jobban élvezem is, hogy hogyan tüntessem el a "maradék" alapanyagokat. Azzal  persze sosincs gond, hogy utána ki eszi meg, alkalom mindig van a közönség pedig hálás. Tulajdonképpen ha vendégségbe megyünk az én posztom a legjobb. Vegyük az optimális esetet, mikor tízből öten tuti édességfüggők, kettő titokban az, egy nem bírja, hogy a többiek jóízűen eszik, a másik pedig egyszerűen képtelen édesség fogyasztásra, az utolsó, vagyis a tizedik lennék én, aki minőség ellenőrzést tartva, már előre megkóstolja és utána már csak sósra vágyik. Nekem amúgy is úgy kellene kezdeni az étlapot, hogy a desszertek vannak elől.  Vagy kombinálni a kettőt: sajt, rengeteg lekvárral, és kenyérrel. A legkínosabb függőségem...
Ez itt a hétvégi szülinapi maraton délelőttjén készült. Miután a péntek esti készlet leapadt, gyorsan pótoltam, hogy tartsuk a szintet. És ez tényleg gyors, melegen pedig fájdalmasan jó, de tényleg:

MÁKOS-SZEZÁMOS KEKSZ ASZALT SZILVÁVAL

20g vaj

80g cukor

1 csipet fahéj

1/2 rúd vanília

1 tojás

45g liszt

35g kukoricakeményítő

30g pirított szezám

15g pirított egész mák

50g pálinkában áztatott aszalt szilva (ilyen nekem mindig akad, mint, rumba áztatott mazsola és barátai)

A mákot és a szezámmagot serpenyőben szárazon lepirítjuk. A vajat, a cukorral, a fahéjjal és a vaníliával  enyhén habosítjuk. Vagyis nem kell totál kikeverni, elég ha szépen összeáll a massza. Hozzáadjuk a tojást, és tovább keverjük. Spatulával hozzákeverjük az átszitált lisztet és keményítőt, majd hozzáadjuk a mákost, szezámot és apróra vágott szilvát. Kis kanállal kicsi halmokat tegyünk a sütőpapírra. Keményebb típusú massza lesz, de gyönyörűen fog elterülni majd sülés közben. 180 fokon 8-10 perc alatt tökéletesre sül. Utána ne akarjuk rögtön levenni, mert odaragad, egy rácsra tegyük papírostul és várjunk egy 5 percet, hogy lecsússzanak. 

A magas cukor tartalom miatt kellemes karamellás íze lesz, ropogni fog, és nálunk ez fogyott el végül elsőnek (pedig ő csak "pótlék" volt:)

Pirított marhahúsos kókusz sushi aszalt szilva mártással és ceruzababbal

És már azzal is kezdeném így az elején, ha ismét elkészíteném az ételt a kókusztej már nem a rizsbe kerülne, hanem kókuszhab formájában egészítené ki a tányért. Beszéltem CF barátommal és kértem adjon nekem gyorstalpalót: lectin, agar-agar, és a többi ki nem tudom mondani a nevét alkotóelemekről.
Sőt nagyon úgy tűnik, hogy ami eddig egy karácsonyi kiskártyán mutogatta magát, az végre be is kerül a konyhámba. Ugyanis karácsony óta nem volt időm elmenni, felkutatni és a legjobb áron megszerezni az áhított Gourmet szifonomat. Ám, úgy tűnik a mondás ismét igaz, hogy mindennek eljön a maga ideje. A Foodapest-en megtaláltam az ISI standot is. Határozott lépésekkel elindultam, mert ilyenkor állítólag alkuképesek az eladók. A "bemutató" srác már épp elkezdte volna regélni a becsempésző szöveget, mikor leállítottam, és kértem hagyatkozzunk a tényekre, és állapodjunk meg valami barátibb összegben. Olyan jól sikerült (vagyis még nem kiabálom el, pénteken megyek érte), hogy 25.000Ft kifizetése mellett, speciális kinyomó csövet, patrontárat, irányadó szakácskönyvecskét, ragasztófecniket (amit inkább lekvárra használok majd)...egyszóval mindent amit ott láttam:) Nah így szeretek vásárolni!:)

Pirított marhahúsos kókusz sushi aszalt szilva mártással és ceruzababbal

20dkg marhapecsenye
10szem aszalt szilva
sötét szójaszósz
barnacukor
hoisin szósz
kínai ötfűszer
nátrium glutamát

A marhahúst hosszabb és félujjnyi vastagságú szeletekre vágjuk A páchoz ízlés szerint összekeverünk: szójaszószt, és hoisin szószt, barnacukorral, kínai ötfűszer keverékkel, vízzel és egy kevés nátriumglutamáttal, mint ötödik íz. Az aszalt szilvákat félbevágjuk, a hússal és a páccal elkeverjük, majd egy napig hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek.

Nátrium glutamát avagy az umami:
A japán és kínai konyha ötödik ízként jellemzett adalékanyaga, mely természetes formájában, nem csak tengeri hínárból nyerhető, de tartalmazza az olaszok parmezán sajtja is. A mai kapható formája már vegyipari úton cukornádból, keményítőkből nyerik elő, és vita tárgyát is képezi, hogy milyen mellékhatásokkal jár, vagy mivel nem. Ameddig ezt nem derítik ki, én óvatosan, de használom néha napján.

Egy olajjal felforrósított wokban megsütjük a húst, majd kivesszük félretesszük és hagyjuk kihűlni.

keményítő
rizsecet
víz
(barnacukor)

A húsból a wokban maradt aszalt szilvás szósz alapot kevés víz hozzáadásával turmixolom, és átpasszírozom egy szita segítségével. Felforralom és rizsecettel, esetleg ha megkívánja még egy kis barnacukor hozzáadásával, illetve keményítővel teszem mártás alapúvá.

1,5 dl rizs
víz
0,5dl kókusztej
rizsecet
porcukor
só

A klasszikus rizsfőzés (sushihoz is):
A sushihoz készített rizs, nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk. Ha tényleg a japán eljárást követnénk, akkor 9 alkalommal kellene átmosnunk, majd 1:1 arányban a vízzel először magas lángon, majd forráspont után alacsony lángon kell főzni 15 percig. Ezután rizsecet, porcukor és só keverékével kell meglocsolni, és ismét hagyni állni, majd csak ezután kezdődhet a formázás a kész sushi előállítása.

A rizsnek amúgy is talán a legnagyobb szerepe van, a japán konyha világában , a friss zöldségek, halak, és vágási technikák mellett. Érdekes, hogy válhatott az életet adó gabona szimbolikájává, mert termesztése nem volt könnyű a nagyrészt hegyvidékből álló országnak, igényelte.a családi összefogást, öntözőrendszert, és végeredményben ezt nevezik meg egyik fő okként, hogy szolidáris szelleművé vált az ország. Tehát a rizs, a japánoknál főétel, ami leginkább (tudomásom szerint) gombóccá gyúrva esznek szárított algával, vagy fekete szezámmaggal és a többi étel emellett kapja a kiegészítő szerepet.

Én a víz felét kókusztejjel helyettesítettem és a végén locsoltam meg az ecetes keverékkel. Egy alufóliára, kb. 1centi vastagságban kiterítettem. Ráhelyeztem a marhahús csíkokat, és mint a rétestésztánál feltekertem.

felvert tojás
panko

Mikor kihűlt, az alufóliát eltávolítottam, beleforgattam tojássárgába és pankoba, majd erős lángon olajban átforgattam, és kicsi pihentetés után felvágtam.

Panko:
Tulajdonképpen a japán zsemlemorzsa. A különbség, hogy különböző kenyérbélből készülnek, és a kenyér héja nincs felhasználva. Sokkal ropogósabb, látványnak sem utolsó ,ha vastagabb panírt készítünk (mert olyan sünis lesz:)) és nem szívja fel úgy az olajat, szinte kidobja.

ceruzabab
vaj
só
ásványvíz

A legújabb amit hallottam, hogy ha ásványvízben blansírozzuk a zöldséget a szín, és a tápanyag még jobban megmarad, mint a sima forrásponti víz esetében. Persze ezt is jeges vízbe kellett tennem utána, majd olvasztott vajon átforgattam. Most így belegondolva egy kis hagymamagot is eltudnék hozzá képzelni.:)