Etesd a madarakat!

Az első fagyok már pár hete beköszöntöttek, aztán jött egy kis novemberi tavasz, de rövidesen ismét dideregni fogunk -és nem csak mi.

Nem akarok okosságokat írni a madáretetésről, szerintem az apró kis gesztusért hatalmas ajándék, hogy az ablakból megleshetjük a kisvendégeket a gyerekekkel.

A különböző madárfajták etetési igényei különbözőek lehetnek, érdemes utánanézni, kik járnak a kertünkben. Nekünk egyszerű a dolgunk, hat kis cinegénk van, süldők még és egészen bátrak, közel merészkednek, sőt, hangosan méltatlankodnak, ha nem várja őket semmi finomság. Eddig cinkegolyót kaptak, de szerettünk volna nekik etetőt is.

Önző módon arra vágytam, hogy legyen egyszerűen -a gyerekekkel közösen -elkészíthető, és legalább egy lehelletnyit esztétikus is. Ebbe rögtön beleszerettem.

Persze a fotózás után kifüggesztettem egy cinkegolyót is elé, hogy a madarak rájöjjenek, mi lehet a fán csüngő anomália -de az utóbbi meleg napokban elmaradoztak, remélem, rövidesen újra jönnek a "büfébe".

Mi kell hozzá?

PET-palack, barna és fehér akrilfesték, olló, damil, vastag tű, ragasztópisztoly, fenyőmulcs, írásvetítőfólia, tűzőgép

Hogyan készül?

A palackba cinkényi lyukat vágtunk, majd barna akrilfestékkel lefestettük -ahol a tető eltakarja majd, ott meg lehet spórolni a festést. Száradás után még egy réteg festéket felvittünk, így szép egyenletes lett a felület.

Fehér festékkel díszítést is kapott, majd vastag tűbe damilt fűztem és átfúrtam vele a palack szája alatti részen.

A fóliából félkör alakot vágtam ki, kúppá alakítottam és tűzőgéppel összetűztem.

Ezen is átfűztem a damilt a tű segítségével, így az egyben rögzítette is a palackhoz a tetőt.

A damilt a végén többször megcsomóztam -ezzel lehet majd a fára akasztani.

A tetőre ragasztópisztollyal felragasztottam a mulcsot -no, ez felnőttmunka, nem valami haladós művelet, de a végeredmény mutatós.

Aggódtam, a mulcsréteg mennyire lesz tartós, de egyenlőre nagyon jól állja a sarat. Ha netán valamikor mégis potyogni kezdene, ezt hiszem, egy natúr agyagcserepet húznék rá tető gyanánt.

Na és mi illenék jobban a madáretetés témájához, mint egy madárijesztő? :)

Ő volt az őszi ablakdíszünk, csak elfelejtettem megmutatni. Akinek tetszik, jövő őszre elmentheti.

Innen származik a sablon.

Színes levélnyomat

Az óvoda előtt áll egy fa -szerintem a dohányfa egyik fajtája lehet-, aminek akkora levelei vannak, hogy szükség esetén egy ovis számára akár esernyőnek is megteszik. Már potyogott javában, és én nem tudtam ellenállni, elcsentem az ősztől kettőt, marad még neki úgyis munka elég. :)

Levélnyomatot készítettünk belőle sok-sok őszi színnel, Fanni pedig egyszínűvel kísérletezett.

Csomagolópapírra fért csak rá.

Ha kis levelekkel lenyomatozunk, megteszi akár a vízfesték is, ezeken a hatalmasokon viszont már rég megszáradt volna az eleje, mire a végére érünk, úgyhogy rengeteg temperát vizeztem fel jó hígra és szivacsdarabokkal estünk neki. Már régóta érik bennem, hogy bevásárljak tégelyes temperából, de a jobb minőséget leginkább csak maxi méretben mérik, aranyáron, de ha az ehavi fizu ránkzuhan, megteszem a lépéseket. :)

Na tehát, levélnyomathoz zörgósre száradt levél nem jó, olyan kell, amiben van még nedvesség. A levélnek az erezett oldalára mázolunk, akkor adja majd ki szépen magát a papírra nyomás után.

Én száradás után kivágtam és felragasztottam őket. A Fanniét főleg muszáj volt kicsit megformázni, mert nyersen sokkal inkább emlékeztetett egy tüdőre, mint falevélre. :)

Helló, Halloween!

Nem mondhatom, hogy odavagyok ezekért az import ünnepekért, de nincs mit tenni, a gyerkőcöknek ez már ünnep lesz és kész!

Egyébként meg nem is rossz móka, este meggyújtjuk a töklámpást és esti mese helyett rémmesét mesélek. Korosztályuknak megfelelő rémísztgetésért nem is kell messzire menni, a Grimm testvérek írtak belőle eleget, mi tegnap Jancsi és Juliskára borzongtunk! :)

Ez a boszikalap pedig a tökéletes halloween-i édesség, bár bevallom, nálunk Máté szülinapjára készült egy héttel korábban. Egyébként meg alkalom ide vagy oda, ha boldog gyerkőcöt akartok látni, készítsétek el és figyeljétek az arcát, amikor a sapka csúcsába harapva rájön, hogy telis-tele van töltve válogatott finomságokkal! :)

A receptet megtaláljátok a mamihamin!

Szitakötő

Amint megláttam, azonnal beleszerettem ebbe a szitakötőbe.

Végül nem itthon készítettük el, hanem a fiúk egész ovis csoportjával, mert az óvónénik beengedtek minket, szülőket egy délelőtti közös kreatívkodásra az ősz mindenféle kincseiből.

Mi kell hozzá?

Juharfa friss termése, gally, ragasztópisztoly, kenőfejes ragasztó, csillámpor, bogyó alakú termés vagy gyöngy

Hogyan készül?

Első körben ragasztunk az orrunkra kakascsőrt a juharfa terméséből. :) Ugye ti is sokat csináltátok gyerekkorotokban?

Utána indulhat a munka! Először ragasztópisztollyal felragasztunk 2 juhartermést szárny gyanánt, és 2 bogyót szemnek.

Picit hagyjuk megkötni, aztán a gyerekek kenőfejes ragasztóval megkenhetik a szárnyakat és megszórhatják csillámporral.
(Sajnos nem sikerült rájönnöm, milyen fáról való a bogyó, az ovi kertjében szüreteltem és sokkal jobban tetszett így a szitakötő, mintha gyöngy lett volna a szeme.)

Az ötlet a Twig and Toadstool blogról származik, kicsit átalakítva.

Kő nyaklánc?

Ha kő, ha nem kő, én ma csak ezzel szolgálhatok. :)

Nálatok is van időnként kavicsinvázió? Ha jó az idő, a mi lakásunkban olyan svunggal vándorolnak be a kavicsok, hogy hegyet lehetne belőlük építeni. Mert azok nem is kavicsok. Hanem drágakövek. Az meg pont olyan, mint egy virág. A két nagy meg kovakő, lehet szikráztatni a takaró alá bújva.

Aztán jön a lila fej, amikor egy hatalmas kübli kavics lefigyel a cipőspolc tetejéről, mind a 43 pár cipőnket megtöltve. Vagy amikor becsempészik a fürdőkádba, búvárkavicsnak, aztán retteghetek, hogy egy óvatlan pillanatban nem kezdi-e meg vándorútját a lefolyóban...

Egyébként meg totális "dezsavü", gyerekként én is órákig ültem a homokozóban, amiben persze nem ilyen mai elit finomszemcsés homok volt, sokkal inkább sóder, de épp ez volt benne a jó: eljátszottam kavicsokkal, mindben volt valami különleges, jó volt elképzelni, hogy mind valamiféle hegyről vagy szikláról származhat és talán folyóvízben kopott ilyen alakúra...

A kavicsból készíthető játékok sora végtelen, ezúttal nálunk nyaklánc lett néhányból.

Hogyan készül?

Válasszunk szép, sima felületű kavicsokat.

Akrilfestékkel fessük meg őket.

Amikor tökéletesen megszáradtak, lakkozzuk le őket -mi egyszerű decoupage lakkot használtunk.

Ékszerkészítők biztosan birtokolnak helyes kis akasztókat, amellyel a mi maceránk elkerülhető lenne, de mivel hirtelen felindulásból dolgoztunk, ilyesmi nem volt otthon, így iratkacsot vágtam el és hajlítottam fogó segítségével akasztó alakúra, majd ragasztópisztollyal a kavics hátoldalához rögzítettem.

A megoldás nem bizonyult tökéletesnek, nem kellett nagy behatás ahhoz, hogy a ragasztó elengedje a követ. Végül a Pattex Folyékony szög fantázianevű ragasztója oldotta meg a problémát, a ragasztópisztonyból származó anyag sem volt viszont hiábavaló, mert befedte az akasztó szúrós végét, védve így viselőjét. Hátulról tehát imígyen néz ki a dolog:

De ti azért ha tudtok akasztót venni, ne szöszmötöljetek kapocshajlítgatással.

Ezután már csak egy selyemszalag és lehet illegni-billegni a művekben.

Kézműveskedés iskolásokkal

A idei nyár első pár hetében úgy alakult, hogy minden táborban iskolásokkal került össze Nóra.

Az első, a leendő elsősöknek szerveződött, hogy rázódjon össze a kis csapat még szeptember előtt és a suliban épp működő kézművestáborhoz csatlakoztak. A következő a szokásos tánctábor, ahol a pihenőidőben mindig készül valami érdekes:) A múlt heti pedig, Tatán sátorozás, ahol a biciklis kirándulásokat szintén kézműves programokkal színesítették...

Ízelítő az alkotásokból. Nagy részük nem mutat újdonságot, de megerősített minket -Nórát és engem is- abban, hogy a sulisok közt is megállja a helyét, bár a technikákat még lehet finomítani!

A két táncedző 2 napig mosta, tisztította, a kavicsokat és készítette a gipszet, hogy a gyerkőcök sima felületet létrehozva, termésekből készíthessenek mintákat. Végül az egészet lefestették körömlakkal, hogy csillogjon is:)

Kő minta.

/Hozzávalók: nagyobb kő, kicsi gipsz, mindenféle termések, ragasztó/

Tatán igazi festő vendég is járt a háznál, ők a festékes ecsettel megszórt képet..

..akvarell technikának nevezték. Mint később kiderül tanultak színtan is:) Ezért az ujjcsomoka kép szélén:)

/Ami kellhet, festék, kis ujjacskák/

Készültek dobozok szalvéta technikával...

/Hozzávalók: doboz, fém fa bármilyen, szalvéta, decoupage ragasztó/

..kis füzet saját készítésű merített papírból... /Enikő elmesélte, hogy készült de inkább olvassátok el itt.:)/

..a megunhatatlan -számomra riasztó- pókok gyöngy és zsenília variációban, tanító nénik ötlete alapján.

Karkötők. Igaz a vezetéknév kezdőbetűje angolosan a keresztnév mögé került:)

Szóval kedves Óvodások, az iskolások is készítenek olyasmit, amit Ti is bátran megpróbálhattok, és sikerülni fog:D

Rénszarvas krumplinyomdával

Nem, egy picikét sem voltak fegyelmezettek. Sőt, totálisan gyogyó-bogyók.
Mert a festékkel bemázgált krumplival ijesztgetni egymást jó vicc, meg antennát rajzolni a szarvasnak agancs helyett...


Mi kell hozzá?
Krumpli, tempera, víz, ecset, filctoll, színes karton

Hogyan készül?
Keressünk a kamrában egy olyan krumplit, ami hosszúkás, mint a szarvas feje. Vágjuk ketté, ügyelve, hogy a vágási felület teljesen egyenes legyen.
Barna temperát jól felhígítunk, mi ecsettel vittük fel a krumplira majd nyomdáztunk.
Amikor megszáradt, piros temperával az ujjunkkal orrot festettünk neki.

Filctollal megrajzoljuk a szemeket, agancsokat, szájat.

Forrás: Fiona Watt Kreatív karácsony című könyve

Tobozangyalkák

Nagyon szeretem őket, annyira helyesek. Csak azt sajnálom, hogy fehér tollat nem kaptam sehol, ez a zöld egy kicsit érdekes összhatást ad...

Mi kell hozzá?
Toboz, megfelelő méretű fagyöngy, glitteres ragasztó, ragasztópisztoly, toll, alkoholos filc, arany zsenília drót, arany zsinór

Hogyan készül?
Megrajzoljuk a gyöngyre az arcot. A fonálból akasztót vágunk, a toboz csúcsához ragasztjuk, áthúzzuk rajta a gyöngy-fejet, majd a fejet is a tobozhoz ragasztjuk.
A zseníliát az ujjunk köré tekerjük, az így készült kis glóriát az angyalka fejére ragasztjuk.
A toboz pikkelyeit glitteres ragasztóval díszítjük.
Felragasztjuk a szárnyakat.


Nálunk ilyen koszorúról lógva figyelik, mit történik a szobában.

Az ötlet a Nini makes blogról származik.

Advent

A koszorúval valamiért hadilábon állok, valahogy nem az én műfajom. Most azonban a virágboltos néni megmentett azáltal, hogy megspórolta nekem a nehezét és befedte fenyővel a koszorúmat, ráadásul volt nála egy "első látásra szerelem" típusú gyertya is, nem kellett tépelődnöm, milyen legyen a színvilág. Csak ráraktam pár dolgot és készen is volt. Egyszerű, természetes.

Ja, igen, megtudtam, hogy a 2009-es év koszorútrendje: zölddel teljesen bevont, a gyertyák egyenletesen vannak szétosztva rajta, és nagyon kevés természetes díszítés. Hát trendi vagyok. Most először. Mert az én koszorúm az utóbbi 10 évben is mindig ilyen volt. :)

Boldog karácsonyvárást mindenkinek!

Nem hagyományos adventi koszorúk

Kinga kérte ha tudok rakjak régebbi dolgokat, most első körben az adventi koszorúkból pár amit az elmúlt években megörökítettem. Visszanézve magam is csodálkozom némelyiken:) A képek már azokból az időkből valók, mikor szakítva a hagyományokkal nem a szokásos zöld koszorúk lila rózsaszín gyertyával készültek, mert pár év után úgy gondoltam nekem ennyi elég volt, modernizálok. /akik ezt szeretik elnézést Tőlük, most nekik nem sok jóval szolgálok/
Nálunk Peti nem vette zokon, a készülődést, lelki készülést meg úgysem a gyertya színe határozza meg!

Narancsos változat.

Ha jól emlékszem naracs, piros valamit arany árnyalatú szalagokat hajtogattam négyzetesre és hasonló színes fejű tűkkel rögzítettem. Szárított naracsot, citromot és vaníliarúdat használtam még hozzá.

Gyöngyös változat.

A hosszú gyetyák köré szórtam gyöngyöt ugyanezekből fűztem is a koszorúra.

Fehér elegáns ezüsttel.

A fehét szalag , gyertya és ezüst gyöngydísz mellé került még egy bordó gyertya, mégse legyen annyira hideg.. .

Az idei 90%-ra kész de nem vagyok még elégedett az eredménnyel, még van 1 napom és két éjszakám javítani az első gyertyagyújtásig:) Csak annyit árulok el -most sem mindennapi mivel -ehhez mozaikot használtam...

Őszi levelek temperával-krétával

Ez a technika már gyerekkorunkban is dívott, nem valami modern, új ötlet, de a zsírkréta és a vízbázisú festék találkozása olyan nagyon szép végeredményt ad, minden évszakban érdemes foglalkozni vele.

Mi kell hozzá?
Levelek, papír, zsírkréta, vízfesték vagy tempera, víz, ecset, cellux, sötét színű karton, ragasztó, olló

Hogyan készül?
A leveleket egy-egy kis összehajtott celluxdarabkával az asztalhoz rögzítjük, hogy ne mozduljanak el.
Ezután jöhet a satírozás: a kréta oldalával, finoman -erre is rá kell érezniük a gyerekeknek, ne sajnáljuk a segítséget, a papírt rá.

Ezután a leveleket őszi színekkel átfestjük.

Száradás után kivágjuk és sötét alapra ragasztjuk fel.

A technikát sokan alkalmazták, a legszebbeket talán a Maya made blogon láttam.

Sündisznó

A könyvtári kreatív foglalkozáson készítette Fanni ezt az édes kis sünit -olyan helyes ötlet, egyetlen hibája a kicsit szokatlan alapanyag, de ha a vecsési kreatív boltban beszerezhető volt ez a vékony lapokra vágott faág, valószínűleg máshol is kapható.

Mi kell hozzá?
Testszínű gumilap, 2 mozgó szem, 1 fagyöngy, 1 hungarocell golyó, felszeletelt faág (nálunk méretes zacskóban kapható), ragasztó, tempera, szivacs

Hogyan készül?
A testet kivágjuk a gumilapból. Felülről indulva felragasztjuk a faág-tüskéket az egyik oldlra, majd ha az megszáradt, a másikra is.
Ragasszuk fel a szemeket, húzzuk az orra hegyébe a gyöngyöt.
A hungarocell golyót vágjuk ketté, készítsünk vastagabb bevágást rajta, ahová bedughatjuk majd a sünit. Barna temperával szivacs segítségével fessük be, majd állítsuk bele az állatkát.

Pók gesztenyéből

Általában kép alapján is reprodukálok bármit, ám ezúttal nem ártott volna, ha megvan a leírás.
A pókháló megszövése ugyanis nem volt teljesen triviális, a szál szépen becsúszott középre. Végül Fanni jött rá a megoldásra: kétszer kell megcsavarni a fonalat a hurkapálcika körül.













Mi kell hozzá?
Gesztenye, barna zseníliadrót, mozgós szem, erős ragasztó, hurkapálcika, vastag fehér fonál


Hogyan készül?
A gesztenyébe kétoldalt 3-3 lyukat fúrunk.
Beleszúrjuk a méretre vágott zseníliadrótokat és meghajlítjuk. Szemet ragasztunk neki, és a pók készen is van.
3 megfelezett hurkapálcát középen összekötünk hosszú fonállal, majd körbe haladva elkezdjük szőni a hálót, a fonalat minden alkalommal duplán megtekerve.
Gesztenyéből áldozatot is készíthetünk a pókocskánknak.


Az ötletet a Jócsontblogon találtam.

Tobozbaglyok

Elfáradni biztosan nem fog senki a bagolygyárban -olyan gyorsan és egyszerűen elkészülnek ezek a kis madárkák, hogy csak a tobozok száma állhat a tömeggyártás útjába.

Mi kell hozzá?
Tobozok, babaszem, toll, egy kis darabka narancssárga dekorgumi vagy karton, erős ragasztó (nálam Pritt Alleskleber)

Hogyan készül?
Papírból kivágjuk a csőröket, a tollakat rövidebbre vagdossuk, ha szükséges, majd mindent fölragasztunk a tobozokra.
A toboz szárára kötött fonallal felfüggeszthető.

Az ötlet INNEN származik.