Esküvő

Már nem is emlékszem kinél olvastam először az esküvővel kapcsolatos bejegyzést. Gondolkoztam eleget hogy bekapcsolódjak e a "játékba" de úgy döntöttem kivételesen megmutatom magunkat. Ez a döntésem az eredeti elképzelésemmel ellentétes, de olyan sokatokat ismerlek már arcról is, hogy kivételt teszek és megmutatom milyenek voltunk 1987-ben és milyenek vagyunk most.

Szeptember elején volt az esküvőnk. Csodálatosan sütött a nap igazi nyári időjárás volt. A ruhám egy "diáklányos" fazonú egyszerű de hozzám illő ruha volt. Eredetileg egy abroncsos alsószoknya is járt volna hozzá, de valakinek kiadták véletlenül így én egy egyszerű , kevésbé terebélyes alsószoknyát kaptam a nagy napra. Jó volt ez így is. Már akkor is szemüveges voltam, ami akkor és ott rettentően zavart. Levetettem hát a fényképezés idejére aminek az lett a vége, hogy vaksi módon hunyorogtam( rövidlátó vagyok) végig az egész fényképezést. Talán a képen is látszik nagyon fiatalkák voltunk. 22 év az kérem 22 év bizony. a nagylányunk idén lesz 20 éves!! A csokrom meglepetés volt (férjem intézte) gyönyörű aprófejű púder rózsaszínű rózsából volt. 22 szálból, mert hogy annyi idős voltam.

20 évvel később . Primostenben nyaraltunk és onnan tettünk kisebb kirándulásokat. Ez a képe talán Trogirban készülhetett és az alább látható leszármazottaink közül segédkezett valaki a készítésénél. A "kicsinket " Mártonnak(13) neveztük el, középen Eszter(19) lányunk és a nagyfiúnk Péter(17).

Köszönöm

Igazán köszönöm a kedves üdvözlő szavaitokat. Gondoltam inkább írok egy bejegyzést, mert így egyszerűbb megköszönnöm. Nincs okom panaszra, mert gyorsan javulok. Már napok óta hímezgetek. Sőt, nem csak "getek", mert elég sok mindenen dolgozom egyszerre és meglehetősen nagy hatásfokkal. Készül a SWAP ajándékom, nekiláttam egyszerre két kedvenc mintámnak is. Sokat pihenek de szinte minden házimunkát elvégzek amihez nem kell súlyt emelnem. Legnagyobb kihívás Brúnó a beagle aki (nem értem miért úgy viselkedik mint egy kétéves rossz gyerek. Mondent ellopna, folyamatosan azt nézi mit rosszalkodhat. Azt hiszem be kell keményítenem nála. Nincs kényeztetés, mert visszaél vele.
Gond van a fényképezőgéppel így a képekre várni kell még egy kicsit. Igyekszem megoldani. Megyek és és meglátpgatlak Benneteket.

Újra itthon

Sziasztok! MINDENKINEK köszönöm, hogy gondolt rám és drukkolt nekem. Csak egy gyors helyzetjelentés. Itthon vagyok végre. Igaz, nincs is okom panaszra hiszen összesen két napot töltöttem a kórházban. Kedden az első voltam a műtétre várók között. Korán reggel hétre kellett bemennem. Fél nyolckor kaptam egy gyógyszert és én attól kezdve nem is emlékszem semmire. Az orvosom azt mondja hogy beszélgettünk műtét előtt és után is de nekem ebből semmi emlékem nincs. Szerda reggel felkelhettem , azt hiszem, hogy a körülményekhez képest ez is könnyen ment. Utólag az az érzésem, hogy jobban féltem mint az indokolt volt, de hát szerintem mindenki így van ezzel. Lábadozok. Fáj a köhögés, pedig az altatás mellékterméke egy kis gégeirritáció. Fáj a vállam, ez is az altatás velejárója azt mondják. De örülök, hogy itthon vagyok. Az ülés egyenlőre a legrosszabb így csak olvasgatok és nézem a jobbnál jobb műsorokat, na meg persze alszom.

Jó bökögetést kívánok mindenkinek , remélem hamarosan csatlakozom én is hozzátok.

Szünet

Azt hiszem, hogy egy rövid időre el kell köszönnöm. Ma dolgozom utoljára, hétfőn bevonulok a kórházba, kedden műtét. Ha minden rendben zajlik és nem lesznek szövődmények (miért is lennének?) akkor már csütörtökön mehetek haza. Remélem így is lesz.

Az otthoni internet vacakol. Családom férfitagjai keményen dolgoznak rajta, de lehet hogy a végén szakembert kell hívni. :-D Majd kiderül. Ha tudok jelentkezem.

Azért gondoljatok rám jó???

Pár dologról...

Rájöttem, hogy az alkotás, a hímzés, kötés, tökéletesen eltereli a figyelmemet az olyan dolgokról amikkel kevesebbet kellen foglalkoznom. Így aztán nekiugrottam a Nina féle BP SAL- nek a szintén Nina kezdeményezésében indított SWAP ajándéknak és sikerült egy számomra nem kis kihívást jelentő csipkemintaszerű sálat elkezdenem. Ez utóbbira anyukám biztosan büszke lenne:-) . Ő csodásan köt és horgol, akárcsak a másik mama, férjem anyukája.

Ha legközelebb meglátogatjuk anyuékat el is viszem megmutatni.

Fényképek is lesznek még ebben az évben:-) megigérem. Azon gondolkozom, hogy a kórházba mit vigyek majd be. Valamit kellene, mert remélem műtét után hamarosan használható állapotban leszek. Ebben bízom.

Örülök

Igen, nagyon örülök, mert szerencsésen túljutottam az implantáción és már csak a gyógyulás lassú folyamatát kell elviselnem. Az evéssel vannak gondok, de ez meg kifejezetten jót tesz az ember vonalainak. Hát nem?

A műtét előtti napon megérkezett a csomagom Zsuzsától. Waterlilies fonalak és anyagok voltak benne. Ez utóbbiakat ajándékba kaptam a Szeretetvarázsos terveimhez. Tegnap este nekiláttam szabni, varrni és elkészültem pár szivecskével, hóemberrel és karácsonyfával. Varrt, kitömött és diszített játékok lettek belőlük. Remélem karácsonykor a dévai gyerekek fáját diszíti majd. Még vannak további terveim, igyekeznem kell. Hamarosan jönnek a képek is.:-)

Szerda.

A szerda csak azért olyan fontos, mert kezdek visszaszámolni. Először is azért mert pénteken lesz egy kellemetlen műtétem. Fogászati implantáció. Na erről ennyit. Izgulok, pedig a város legjobb orvosa műt. (Milyen kár hogy nem olvassa:-) ) Próbálom az előnyeit nézni: biztos fogyókúra pár napra esetleg hétre(?) Aztán, vasárnap évnyitó. Sőt, évnyitók. Kisebbik fiúnknak itt Sopronban, Péterünknek pedig Mosonmagyaróváron. Ha nem lesz akkora a fejem mint egy dinnye utazom én is. Ha feldagadok akkor csak apa viszi. Szegény férjem, remélem nem kell egyedül megoldania egy kollégiumi költözködést. Na nem mintha nem lenne rá képes. Jövő szerdán (pont egy hét) Eszterünket visszük Piliscsabára. Kezdődik az egyetemi oktatás is. Ez lesz a második éve. Hihetetlenül gyorsan eltelt a nyár. Most jöttek haza a koleszosaink:-) és már mennek is vissza:-( Ilyen az élet. Azért abban biztos vagyok, hogy több időm lesz bökögetni.

Tegnap kimaradt így ma mutatom meg a házikómat. Mostanában teljesen elkábulok ezektől a házacskáktól. Nem hiszem, hogy eredeti LHN minta, de hasonló hangulatú. Már azt sem tudom, hogy hol leltem rá.

Az anyagot én festettem a fonalakat pedig WDW és TGa fonalak közül válogattam össze. Ajándékba készült egy kedves barátnőmnek. A keretet kell még kiválasztanom.

HURRÁ NYARALUNK!

Lányok, most elköszönök egy időre. Nyaralni megyünk és két hétig nem leszek gépközelben. Ezt persze cseppet sem bánom. Böködnivalót természetesen viszek magammal. És fényképezőgépet is.:-) Ami a fényképeket illeti nagyon-nagyon sok az elmaradásom. Szégyenlem is magam miatta rendesen. Addig is mutatom hová is indulunk hamarosan:-) Pisak a kis Dalmát halászfalucska neve. A csend és nyugalom szigete és mellesleg búvárparadicsom is. Mi persze csak búvárszemüveggel csodáljuk a tenger élővilágát a profikra hagyjuk a merülést. Pisákra már negyedszer megyünk vissza. Természetesen nem véletlenül. Akkor jöjjenek a képek: