Amikor a méteráru üzletben vásároltam és ecseltem, hogy mihez és milyen anyagot is vadászok, az egyik vevő megszólalt: "milyen jó is annak a kislánynak akinek az anyukája tud varrni!". Hát jó vajon?
Az hogy olyan ruhája van mint senkinek, lehet jó is, de lehet hogy ez majd egy idő után nem fog neki tetszeni. Honnan tudhatom előre hogy érzékeny lesz e arra, hogy olyan legyen mint a többi vagy szeretne egyedi és különleges lenni. Remélem ez utóbbit választja és az én dolgom hogy segítsem bármerre is fejlődik tovább.
-Lennél a lányom, hogy hordhasad ezt a ruhát?
-Ó én lennék a saját lányom :) de az nem lehetek, viszont kéne egy ilyen ruci felnőttben is!
Nagyon praktikusnak találom a szabását, amit az Ottobre magazin tavaly nyári (2009/3) számából ollóztam ki. Egy bökkenő volt a mintával, méghozzá a méret. Neki kellett állnom a 92-esből 80-ast varázsolni. Idén még ruha lesz, jövőre meg tunika.
Főpróba késöbb :)